„Dugong” változatai közötti eltérés

Dugong
	Dugong Egyiptom közelében
	Természetvédelmi státusz
	Sebezhető;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Alosztály:	Elevenszülő emlősök (Theria);
Alosztályág:	Méhlepényesek (Placentalia);
Öregrend:	Afrotheria;
Rend:	Tengeritehenek (Sirenia);
Család:	Dugongfélék (Dugongidae); Gray, 1821
Alcsalád:	Dugonginae; Simpson, 1932
Nem:	Dugong; Lacépède, 1799
Faj:	D. dugon;
Tudományos név
	Dugong dugon; (Statius Müller, 1776)
Szinonimák
	Dugong indicus Lacépède, 1799; Trichechus dugon Müller, 1776; Halicore australis (Retzius, 1794); Halicore cetacea (Illiger, 1815); Dugong dugong (Gmelin, 1788); Dugong dugung (Erxleben, 1777); Halicore hemprichii (Ehrenberg, 1832); Halicore lottum (Ehrenberg, 1832); Dugong malayana (Owen, 1875); Dugong syren (Brookes, 1828); Halicore tabernaculi (Rüppell, 1834);
Elterjedés
	Elterjedési területe
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Dugong témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Dugong témájú médiaállományokat és Dugong témájú kategóriát.

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2012. június 10., 23:43-kori változata

A dugong (Dugong dugon) az emlősök (Mammalia) osztályának a tengeritehenek (Sirenia) rendjéhez, ezen belül a dugongfélék (Dugongidae) családjához tartozó faj.

A Dugong nem egyetlen faja.

Elterjedése

A dugong hazája Kelet-Afrika, Ázsia, Ausztrália és Új-Guinea trópusi partvidéke. Állománya erősen lecsökkent.

Megjelenése

Az állat hossza 1-4 méter, testtömege 230-900 kilogramm. A kifejlett dugong teste 25 liter olajat tartalmaz. A test bálnaszerű, áramvonalas és a pofa környékét leszámítva túlnyomórészt szőrtelen. Vastag, szívós bőrének színe a szürkéskéktől a barnáig terjedhet. Feje nagy, a pofája hosszúkás és hasított, rálóg az alsó ajkakra. A hímnek két nagy „agyara” (metszőfoga) van, amelyek elöl áttörnek a felső ajkakon. A dugongnak nincs fülkagylója. Az elülső végtagok kerekdedek, evezőszerűek és nincsenek rajtuk körmök, mint a manátuszoknak. A növények gyökerének kiásására használja őket az állat, és a nőstények ezekkel támogatják a borjaikat születésükkor. A farok vízszintes irányban lapított, a vége egyenes vonalú vagy enyhén homorú. Az állat farkának le-fölcsapkodásával hajtja magát előre a vízben. Az újszülött dugong 150 kilogrammot nyom.

Életmódja

A dugong magányos, olykor kisebb csordákba áll. Tápláléka főként tengeri fűből áll. 55 évig élhet.

Szaporodása

Az ivarérettség elérését a hímnél nem ismerik, de a nőstény 8-10 évesen éri el. A nőstény 5-6 évenként hoz világra egy utódot. A vemhesség egy évig tart.

Források

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. szeptember 24.)
Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
http://www.bucknell.edu/msw3/browse.asp?id=11600005 - Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (editors). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3rd ed).
Linne's Vollstand. Natursyst. Suppl., p. 21.
Mammal Species of the World, A Taxonomic and Geographic Reference, 3rd edition, 2005 ISBN 0801882214
Paleobiology Database

@@ 126. sor: / 126. sor: @@
 [[gl:Dugongo]]
 [[he:תחש המשכן]]
+[[hr:Dugong]]
 [[id:Duyung]]
 [[io:Duyongo]]