„Forgách Zsigmond” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bottal végzett egyértelműsítés: II. Ferdinánd –> II. Ferdinánd magyar király |
a Bottal végzett egyértelműsítés: Nagy Iván –> Nagy Iván (történész) |
||
| 16. sor: | 16. sor: | ||
==Források és irodalom== |
==Források és irodalom== |
||
* [[Magyar életrajzi lexikon]] |
* [[Magyar életrajzi lexikon]] |
||
* [[Nagy Iván]]: Magyarország családai |
* [[Nagy Iván (történész)|Nagy Iván]]: Magyarország családai |
||
* [[Bártfai Szabó László]]: A Hunt-Pázmán nemzetségbeli Forgách család története (Esztergom, 1910). |
* [[Bártfai Szabó László]]: A Hunt-Pázmán nemzetségbeli Forgách család története (Esztergom, 1910). |
||
A lap 2012. június 8., 21:06-kori változata
gácsi gróf Forgách Zsigmond (1565 – Nagyszombat, 1621. június 23. vagy 30.) Magyarország nádora.
Élete
A Hontpázmány nemzetségből származó Ghymesi és gácsi grófi család gácsi ágából származott.
Apja Forgách Simon báró, főpohárnok, anyja Pemflinger Orsolya volt, Testvérei közül ő volt a legidősebb. Zsigmond lett később a gácsi ág fenntartója és ő építtette fel újra Gács várát is.
Míg testvére IV. Ferenc egyházi pályán emelkedett a legmagasabb fokra, addig Zsigmond polgári pályán törekedett ugyanezen cél felé. 1583-ban Báthori István lengyel király udvarába került. 1599-ben már királyi tanácsos, 1603-ig protestáns, ekkor Pázmány Péter hatására katolizált.
1604-ben főpohárnokmester, 1606-ban országbíró, 1611-ben Felső-Magyarország főkapitánya, Sáros, Nógrád és Szabolcs vármegye főispánja lett.
1611 júliusától szeptemberéig sikertelen hadjáratot vezetett Erdélybe Báthori Gábor ellen.
1618. május 16-ától nádor, 1619-ben színleg a győzelmesen előnyomuló Bethlen Gábor mellé állt, de összeköttetésben maradt II. Ferdinánddal is, majd nyíltan átpártolt hozzá.
Források és irodalom
- Magyar életrajzi lexikon
- Nagy Iván: Magyarország családai
- Bártfai Szabó László: A Hunt-Pázmán nemzetségbeli Forgách család története (Esztergom, 1910).