„Állatövi fény” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a clean up, replaced: {{Commons| → {{commonskat|, <sup>3</sup> → ³ AWB |
a r2.6.5) (Bot: következő módosítása: fa:نور منطقةالبروجی |
||
28. sor: | 28. sor: | ||
[[es:Luz zodiacal]] |
[[es:Luz zodiacal]] |
||
[[eu:Zodiakoko argia]] |
[[eu:Zodiakoko argia]] |
||
[[fa:نور |
[[fa:نور منطقةالبروجی]] |
||
[[fi:Eläinratavalo]] |
[[fi:Eläinratavalo]] |
||
[[fr:Lumière zodiacale]] |
[[fr:Lumière zodiacale]] |
A lap 2012. június 6., 09:58-kori változata
Az állatövi fény az ekliptika mentén látható fényjelenség.
Kedvező körülmények esetén a sötét égbolton, az ekliptika és a horizont metszéspontja felett piramisszerű, az ekliptikához képest szimmetrikus, halvány foltként figyelhető meg. Fényessége a Nap iránya felé erősödik, ellenkező irányban gyengül; a Naptól 90° távolságra már csak keskeny, igen halvány fényhíd formájában jelentkezik, de a Nap ellenpontja közelében ellenfényként ismét erősebben jelentkezik. A fényhíd és az ellenfény annyira halvány, hogy csak kivételesen jó látási viszonyok esetén észrevehető. Az állatövi fényt egyébként is csak nagyon tiszta, sötét éjszakákon lehet látni, és különösen a trópusokon, ahol az ekliptika merőleges a horizontra. Mérsékelt övi területekről legjobban február-márciusban napnyugta után, illetve szeptember-októberben napkelte előtt lehet megfigyelni.
Az állatövi fény létrejöttét az okozza, hogy a Naprendszer egészét kitöltő interplanetáris anyag részét képező apró, 0,001-0,1 mm átmérőjű porszemcséken visszaverődik a napfény. Mivel a porszemcsék igen ritkásan helyezkednek el (a Föld közelében átlagosan 10 részecske/km³), ezért a jelenség általában rendkívül halvány.