„Kálium-klorid” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

Sorban

A lap 2012. május 31., 00:45-kori változata

Kálium-klorid

Általános
Magyar név	Kálium-klorid
IUPAC név	Potassium chloride
Egyéb nevek	Kálisó
Képlet	$\mathrm {KCl} \,\!$
Moláris tömeg	74,55 g/mol
Megjelenés	Fehér por
CAS-szám	[7447-40-7]
EINECS (EG) szám	231-211-8
EG-Index szám
Tulajdonságok
Sűrűség és halmazállapot	1,98 g/cm³, szilárd
Oldhatóság vízben	34,7 g/100 ml (20°C)
Olvadáspont	776 °C (1049 K)
Forráspont	1500 °C (1773 K)
Szerkezet
Kristályszerkezet	kősórács
Fizikai állandók
Képződéshő	kJ/mol
Moláris hőkapacitás	J/(mol·K)
Veszélyességi jellemzők
EU osztályozás	Nem mérgező
R-mondatok	-
S-mondatok	-
Lobbanáspont	Nem gyúlékony
RTECS szám	TS8050000
Rokon vegyületek
Azonos anion	Kloridok
Azonos kation	A kálium vegyületei
A táblázatban SI mértékegységek szerepelnek. Ahol lehetséges, az adatok normálállapotra (0°C, 100 kPa) vonatkoznak. Az ezektől való eltérést egyértelműen jelezzük.

A kálium-klorid (KCl) egy alkálifém-halogenid, melyet a kálium és a klór alkot. Tiszta állapotban szagtalan, fehér színű, vagy színtelen kristályokat alkot. Az élelmiszeriparban, a gyógyszeriparban és a vegyiparban széles körben alkalmazzák. A természetben megtalálható ásvány a szilvin, nátrium-kloriddal keverve pedig szilvinitet alkot. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Kalii chloridum néven hivatalos.

Kémiai tulajdonságok

Vizes oldatban (más vízoldékony kloridion-tartalmú vegyülethez hasonlóan) megfelelő fémionnal vízben nem oldható csapadékot képez. Például:

KCl_(aq) + AgNO₃_(aq) → AgCl_(sz) + KNO₃_(aq)

Bár a kálium elektronegativitása kisebb, mint a nátriumé speciális körülmények között (850 °C) a nátrium a kálium helyébe lép.

KCl_(l) + Na_(l) → NaCl_(l) + K_(g)

A tiszta kálium előállításának ez a fő útvonala.

Ismeretlen összetételű vegyületekben előforduló KCl kimutatásához az anyagból vett mintát semleges színű lángba kell tartani, ha a láng lilára szineződik az kálium jelenlétére utal. Erre a céllra alkohol lángját céllszerű használni, mert az semleges, halvány színű. A káliummal rokon nátrium lángfestése élénksárga, a kálciumé piros.

Előállítás, gyártás

A kálium-klorid a természetben szilvin formájában található meg, a szilvinitből pedig kivonható. A salétromsav, a kálium-nitrát, vagy a sósav előállításának melléktermékeként, jelentős mennyiségben keletkezik.

Biológiai és egészségügyi tulajdonságai

A kálium a szervezet számára nélkülözhetetlen anyag, bevitelére legalkalmasabb a kálium-klorid. Általában ételbe keverve juttatják be a szervezetbe alacsony koncentrációban. A konyhasó helyettesítésére is alkalmazható nagyon szigorú feltételekkel és nem mindenki számára, kellemetlen, savas íze van, ezért általában konyhasóval keverve szokták használni. A szervezetben a kálium - nátrium arány állandósága nagyon fontos, szerencsére a szervezet sokféle mechanizmussal képes ezt az arányt állandósítani, de az élelmiszerekkel bevitt túlzott nátrium mennyiségre figyelni kellene. A magas nátriumszint emelkedő vérnyomást, hiperaktivítást, kiszáradást okoz, míg a magas káliumszint süllyedő vérnyomást, izomgyengeséget és részben ezek ellensúlyozásaképpen fokozott szívműködést eredményez.

Felhasználási területek

a kálium-kloridot legnagyobb mennyiségben műtrágyaként használják fel, ugyanis a növények növekedési ütemét nagyban befolyásolja a talajban található kálium mennyisége
a KCl-t a vegyipar is nagy mennyiségben használja elsősorban kálium-hidroxid és kálium előállítására.
a gyógyszeriparban is alkalmazzák
egyes országokban vizes oldatát a halálraítélteknek méreginjekció formájában adják be.

Gyógyászati felhasználása

A kálium-kloridot pszichiáterek a mániás depresszió kezelésére is használják. Rendszeres adagolása, mondhatni, megszünteti az érzelmeket és a depresszió kezelhető. Hátulütője az, hogy rendszeres adagolása érzelemhiányos állapotot idézhet elő, így nem javasolják a konyhasó, azaz a nátrium-klorid helyettesítésére. Ezért nem is vezették be a konyhasó leváltását kálium-kloridra, mivel pszichiáterek javasolták az ötlet elvetését. Néhány termékben nagyon kis mennyiségben megtalálható, például sókeverékekben, káliumbevitel céljából.

Fizikai tulajdonságok

A kálium klorid vízben közepesen jól oldódik, kicsivel rosszabbul, mint a nátrium-klorid ( konyhasó ) A kálium-klorid oldatot gyakran alkalmazzák kalibráló oldatként különféle ionos oldatok elektromos vezetőképességének mérésekor.

A KCl oldékonysága különféle oldószerekben (g KCl / 100 g oldószerben 25 °C-on)
H₂O	36
folyékony ammónia	0,04
folyékony kén-dioxid	0,041
metanol	0,53
hangyasav	19,2
szulfolán	0,004
acetonitril	0,0024
aceton	0,000091
formamid	6,2
acetamid	2,45
dimetilformamid	0,017–0,05
Forrás: Burgess, J. Metal Ions in Solution (Ellis Horwood, New York, 1978) ISBN 0-85312-027-7

Elővigyázatossági tanácsok

A kálium-klorid nagy adagban halálos (bár ez a gyógyszerek nagy többségére elmondható). Valódi veszélyessége a szűk terápiás tartomány, azaz a magas ED(50)/LD(50) hányados, valamint a könnyű hozzáférés. Szájon át a szervezetbe kerülve a halálos adag 2500 mg/testsúly-kilogramm. Intravénásan 100 mg/testsúly-kilogramm a halálos adag, mely a szívinfarktus tüneteit okozva szívmegálláshoz vezet. Ezután pedig nyom nélkül felszívódik a szervezetben, ezért utólag a boncoláskor nem mutatható ki, ha valakit kálium-kloriddal mérgeznek meg.

Külső források

Handbook of Chemistry and Physics, 71st edition, CRC Press, Ann Arbor, Michigan, 1990.
N. N. Greenwood, A. Earnshaw, Chemistry of the Elements, Pergamon Press, 1984. ISBN 0-08-022057-6
http://www.food-info.net/uk/e/e508.htm

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 {{chemical_compound_header
-| kép = [[Kép:Potassium chloride.jpg|125px|Kálium-klorid]] [[Kép:Potassium-chloride-3D-vdW.png|125px|Kálium-klorid]]
+| kép = [[Fájl:Potassium chloride.jpg|125px|Kálium-klorid]] [[Fájl:Potassium-chloride-3D-vdW.png|125px|Kálium-klorid]]
 | name = Kálium-klorid
 | iupac = Potassium chloride
@@ 17. sor: / 17. sor: @@
 | temp = 20}}
 {{chemical_compound_meltingpoint
-| melt_point = 776 °C (1049 K)
+| melt_point = 776&nbsp;°C (1049 K)
-| boil_point = 1500 °C (1773 K)}}
+| boil_point = 1500&nbsp;°C (1773 K)}}
 {{chemical_compound_structure
 | cr_str = kősórács}}
@@ 39. sor: / 39. sor: @@
 {{phhg8| Kalii chloridum }}
-==Kémiai tulajdonságok ==
+== Kémiai tulajdonságok ==
 [[Víz|Vizes]] oldatban (más vízoldékony kloridion-tartalmú vegyülethez hasonlóan) megfelelő fémionnal vízben nem oldható csapadékot képez. Például:
@@ 53. sor: / 53. sor: @@
 Ismeretlen összetételű vegyületekben előforduló KCl kimutatásához az anyagból vett mintát semleges színű lángba kell tartani, ha a láng lilára szineződik az kálium jelenlétére utal. Erre a céllra alkohol lángját céllszerű használni, mert az semleges, halvány színű. A káliummal rokon nátrium lángfestése élénksárga, a kálciumé piros.
-==Előállítás, gyártás==
+== Előállítás, gyártás ==
 A kálium-klorid a természetben szilvin formájában található meg, a szilvinitből pedig kivonható. A [[salétromsav]], a [[kálium-nitrát]], vagy a [[sósav]] előállításának melléktermékeként, jelentős mennyiségben keletkezik.
-==Biológiai és egészségügyi tulajdonságai==
+== Biológiai és egészségügyi tulajdonságai ==
 A kálium a szervezet számára nélkülözhetetlen anyag, bevitelére legalkalmasabb a kálium-klorid. Általában ételbe keverve juttatják be a szervezetbe alacsony koncentrációban. A konyhasó helyettesítésére is alkalmazható nagyon szigorú feltételekkel és nem mindenki számára, kellemetlen, savas íze van, ezért általában konyhasóval keverve szokták használni.
 A szervezetben a kálium - nátrium arány állandósága nagyon fontos, szerencsére a szervezet sokféle mechanizmussal képes ezt az arányt állandósítani, de az élelmiszerekkel bevitt túlzott nátrium mennyiségre figyelni kellene.
 A magas nátriumszint emelkedő vérnyomást, hiperaktivítást, kiszáradást okoz, míg a magas káliumszint süllyedő vérnyomást, izomgyengeséget és részben ezek ellensúlyozásaképpen fokozott szívműködést eredményez.
-==Felhasználási területek==
+== Felhasználási területek ==
 * a kálium-kloridot legnagyobb mennyiségben [[műtrágya]]ként használják fel, ugyanis a növények növekedési ütemét nagyban befolyásolja a talajban található kálium mennyisége
 * a KCl-t a vegyipar is nagy mennyiségben használja elsősorban [[kálium-hidroxid]] és kálium előállítására.
@@ 67. sor: / 67. sor: @@
 * egyes országokban vizes oldatát a halálraítélteknek méreginjekció formájában adják be.
-===Gyógyászati felhasználása===
+=== Gyógyászati felhasználása ===
 A kálium-kloridot pszichiáterek a [[mániás depresszió]] kezelésére is használják. Rendszeres adagolása, mondhatni, megszünteti az érzelmeket és a depresszió kezelhető. Hátulütője az, hogy rendszeres adagolása érzelemhiányos állapotot idézhet elő, így nem javasolják a konyhasó, azaz a nátrium-klorid helyettesítésére. Ezért nem is vezették be a konyhasó leváltását kálium-kloridra, mivel pszichiáterek javasolták az ötlet elvetését. Néhány termékben nagyon kis mennyiségben megtalálható, például sókeverékekben, káliumbevitel céljából.
-==Fizikai tulajdonságok==
+== Fizikai tulajdonságok ==
 A kálium klorid vízben közepesen jól oldódik, kicsivel rosszabbul, mint a nátrium-klorid ( konyhasó )
 A kálium-klorid oldatot gyakran alkalmazzák kalibráló oldatként különféle ionos oldatok elektromos vezetőképességének mérésekor.
 {| class="toccolours" border="1" style="margin: 1em; border-collapse: collapse;"
-! {{chembox header}} |A KCl oldékonysága különféle oldószerekben<br/ >(g&nbsp;KCl&nbsp;/&nbsp;100&nbsp;g oldószerben 25&nbsp;°C-on)
+! {{chembox header}} |A KCl oldékonysága különféle oldószerekben<br />(g&nbsp;KCl&nbsp;/&nbsp;100&nbsp;g oldószerben 25&nbsp;°C-on)
 |-
 | [[Víz|H<sub>2</sub>O]] || 36
@@ 102. sor: / 102. sor: @@
 |}
-==Elővigyázatossági tanácsok==
+== Elővigyázatossági tanácsok ==
 A kálium-klorid nagy adagban halálos (bár ez a gyógyszerek nagy többségére elmondható). Valódi veszélyessége a szűk terápiás tartomány, azaz a magas ED(50)/LD(50) hányados, valamint a könnyű hozzáférés. Szájon át a szervezetbe kerülve a halálos adag 2500&nbsp;mg/testsúly-kilogramm. Intravénásan 100&nbsp;mg/testsúly-kilogramm a halálos adag, mely a [[szívinfarktus]] tüneteit okozva szívmegálláshoz vezet. Ezután pedig nyom nélkül felszívódik a szervezetben, ezért utólag a boncoláskor nem mutatható ki, ha valakit kálium-kloriddal mérgeznek meg.
-==Külső források==
+== Külső források ==
 {{források}}
 * ''Handbook of Chemistry and Physics'', 71st edition, CRC Press, Ann Arbor, Michigan, 1990.
@@ 137. sor: / 137. sor: @@
 [[lt:Kalio chloridas]]
 [[lv:Kālija hlorīds]]
+[[ml:ഇന്തുപ്പ്]]
 [[nl:Kaliumchloride]]
 [[no:Kaliumklorid]]