Magyar zsidó lexikon

A magyar szakirodalomban Zsidó lexikon -ként emlegetett munka 1929-ben jelent meg. (1929-ben két kiadást ért meg, az egyik Magyar zsidó lexikon, a másik Zsidó Lexikon címmel) Nemzetközi előzmények: A nagy nemzeti lexikonok nyomán a századfordulón jelent meg az angol nyelvű Jewish Encyclopedia I–XII. (New York 1902–06), mely hasonlóan a kortárs Encyclopaedia Britannicához, ma már az interneten is teljes szöveggel elérhető (http://www.jewishencyclopedia.com/). A két háború között ezt a Jüdisches Lexikon I–II. (1927–28) és az Encyclopedia Judaica I–II. (1927–28) követték.

Az Encyclopaedia Judaica 1972-ben több kötetben jelent meg Jeruzsálemben, s a legújabb verzió már CD-n is megvásárolható

Magyarországon a hazai neológ, illetve ortodox közösség tudományosságához kötődő meglehetősen nagy volumenű könyvkiadás ellenére ilyen átfogó könyv hosszú ideig nem készült, a dualizmuskori állami tudományosság pedig a magyar szellemi örökség felekezeti szempontok szerint tagolt összegyűjtését nem támogatta.

Az 1929-ben Újvári Péter szerkesztésében megjelent, 1028 oldalas munka, a Magyar zsidó lexikon a két világháború közötti lexikonkiadás egyik csúcsteljesítménye. Máig használható címszavait több nagy csoportba oszthatjuk:

• Több ezer életrajz, melyek gyűjtőköre szinte teljességre törekedett a zsidó vallási intellektualizmus és konfesszionális alapú társadalmi szerveződés (rabbik, hittudósok, fontosabb hitközségi vezetők) vonatkozásában és rendkívül kiterjedt szinte az összes értelmiségi foglalkozásokat képviselők (ügyvédek, orvosok, tudósok) bemutatásakor.
• Hitközségi szócikkek, szintén rengeteg névvel és fontos helytörténeti adattal
• A judaizmus, illetve bibliatudományok keretébe vágó (ma már nyilván részben korszerűbb szakkönyvekből ellenőrzendő) szócikkek
• Tematikus gyűjtések, melyek a magyar és részben külföldi tudományterületek, művészetek vonatkozásában listaszerűen tartalmazzák a zsidó kiválóságokat.

A Zsidó lexikon 1929-ben készült, a legkiválóbb magyar zsidó tudósok részvételével, a korabeli zsidó társadalom és vallási vezetés támogatásával. A „ki a zsidó” – már akkor is erősen vitatott kérdését, azzal az informativ megoldással oldja meg, hogy minden címszóban külön megjelöli a kikeresztelkedetteket, viszont semmilyen módon nem foglalkozik azzal, hogy valaki hívő-e, zsidónak tartja-e magát stb.

Kiadási példányszáma ismeretlen.

A Zsidó lexikon az 1970-es és 1980-as évekbeli antikváriumi piac egyik ritkaságának számított. 1986-ban reprint formában megjelent. A 2000-es évek elején Nagy Péter Tibor szerkesztésében elkészült egy meglehetősen kezdetleges CD-változat. 2006 augusztusára – a magyar elit összetételét (többek között felekezeti összetételét) vizsgáló Karády Viktor és Nagy Péter Tibor vezette tudományos projekt feldolgozta (többek között) a Zsidó lexikont is. Ennek melléktermékeként, köszönhetően a WJLF és a Hanadiv Alapítvány támogatásának készült el az – immár sokféle mutatóval felszerelt internetes változat is , mely először az extra.hu szerveren kapott helyet, majd a Magyar Elektronikus Könyvtárba is bekerült. [2] [3] Az internetes változat nem egyszerű reprint, ill teljes szövegű újraközlés, hanem adatbázisszerűen működik, például nemcsak önálló szócikkekre, hanem a szócikkek belsejében található nevekre is lehet benne keresni, foglalkozás és településmutató áll rendelkezésre stb. A 2008-s fejlesztés további keresési lehetőségeket biztosít, pl szabadszavas keresés is lehetséges. [4]A 2010-es fejlesztés következtében immár lehetőség van a lexikon interaktív használatára, a szócikkek kommentálására, a lexikon kiegészítésére. [5] [6] 2011-ben megkezdődött a legfontosabb mutatók papíralapú kiadása is. [7]