„Surányi Miklós” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a →Főbb művei: bőv. |
|||
19. sor: | 19. sor: | ||
* A mindenható asszony (regény, Budapest, 1923) |
* A mindenható asszony (regény, Budapest, 1923) |
||
* Káin és Ábel (regény, Budapest, 1924) |
* Káin és Ábel (regény, Budapest, 1924) |
||
* A nápolyi asszony (regény, Budapest, 1924) |
* A nápolyi asszony (regény, Budapest, 1924) Az [[MTA]] Akadémia Péczely-díjával jutalmazott mű. Az író ezzel a regényével aratta legnagyobb sikerét, néhány év alatt ötször adták ki. |
||
* Elíziumi mezőkön (tanulmányok, Budapest, 1924) |
* Elíziumi mezőkön (tanulmányok, Budapest, 1924) |
||
* A halhatatlan ember (dráma, Nemzeti Színház: 1925) |
* A halhatatlan ember (dráma, Nemzeti Színház: 1925) |
||
27. sor: | 27. sor: | ||
* Csodavárók (regény, Budapest, 1929) |
* Csodavárók (regény, Budapest, 1929) |
||
* Tömeg és lángész (tanulmányok, Budapest, 1932) |
* Tömeg és lángész (tanulmányok, Budapest, 1932) |
||
* Aranybástya (színmű, Nemzeti Színház: 1934) |
* Aranybástya (színmű, Nemzeti Színház: 1934) Az MTA Vojnits-érmével kitüntetett mű. |
||
* Egyedül vagyunk ([[Széchenyi István]] életrajzi regénye, Budapest, 1936) - csak az I. rész készült el. |
* Egyedül vagyunk ([[Széchenyi István]] életrajzi regénye, Budapest, 1936) - csak az I. rész készült el. |
||
* Miért van ez így? (regény, Budapest, 1943) |
* Miért van ez így? (regény, Budapest, 1943) |
A lap 2012. május 18., 22:52-kori változata
Ezen a lapon nagyobb átalakítás zajlik – lásd a cikk vitalapját! Néhány napnál tovább ne hagyd ezt a sablont a cikken! A szerkesztési ütközések elkerülése érdekében a vitalapot használd javaslattételre! Legutóbbi módosítás: 2012. május 18. |
Surányi Miklós (Felsőmindszent, 1882 február 16. – Budapest, 1936. június 23.) újságíró, író.
Élete és munkássága
Surányi Miklós 1882. február 16-án született a Baranya megyében lévő Felsőmindszenten, mai nevén Mindszentgodisán. Gazdatiszti családból származott, a pécsi cisztercita gimnáziumban tanult; egy évvel előbb érettségizett, mint az ugyanoda járó Babits Mihály. Pécsen jogi tanulmányokat folytatott, majd sikerült feljutnia Budapestre és 1903-ban a Magyarország című lap parlamenti tudósítója lett. 1908-ban Máramarosszigetre került, ahol a főispán kinevezte vármegyei allevéltárosnak. Egy évvel később a Máramaros című lap szerkesztésével bízták meg, később kinevezték vármegyei főlevéltárnokká. Hivatala mellett egy ideig a főispán titkáraként is dolgozott.
Első regényével a világháború idején keltett figyelmet, 1917-ben a Petőfi Társaság tagja lett. 1918-ban nyugdíjazását kérte és a fővárosba költözött, ettől kezdve elsősorban az irodalomnak szentelte erejét. 1922-ben a Kisfaludy Társaság tagjává választotta. 1924-től a Nemzeti Újság munkatársa volt, majd évekig szerkesztette a Budapesti Hírlapot, később teljesen visszavonult az újságírástól.
Konzervatív szellemben számos vezércikket és kritikát írt. Regényei nagyobbrészt történelmi tárgyúak.
Főbb művei
- A trianoni páva (regény, Budapest, 1916)
- A szent hegy (regény, 1917)
- Kantate (regény, 1918)
- Floriche (novellák, Budapest, 1918)
- Domoszlay (regény, Budapest, 1920)
- A mester (regény, Budapest, 1921)
- A gyujtogató (1922)
- A mindenható asszony (regény, Budapest, 1923)
- Káin és Ábel (regény, Budapest, 1924)
- A nápolyi asszony (regény, Budapest, 1924) Az MTA Akadémia Péczely-díjával jutalmazott mű. Az író ezzel a regényével aratta legnagyobb sikerét, néhány év alatt ötször adták ki.
- Elíziumi mezőkön (tanulmányok, Budapest, 1924)
- A halhatatlan ember (dráma, Nemzeti Színház: 1925)
- A szörnyeteg (regény, Budapest, 1926)
- Noé bárkája (regény, Budapest, 1928)
- Ketten (novellák, Budapest, 1928)
- Csodavárók (regény, Budapest, 1929)
- Tömeg és lángész (tanulmányok, Budapest, 1932)
- Aranybástya (színmű, Nemzeti Színház: 1934) Az MTA Vojnits-érmével kitüntetett mű.
- Egyedül vagyunk (Széchenyi István életrajzi regénye, Budapest, 1936) - csak az I. rész készült el.
- Miért van ez így? (regény, Budapest, 1943)
Források
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- Pintér Jenő A magyar irodalom története: tudományos rendszerezés Budapest, 1930–1941; 8. kötet: Regény és Színmű / Analizálók, stilromantikusok c. alfejezet. (Arcanum Kiadó)
További információk
- Schöpflin Aladár: Surányi Miklós (Nyugat, 1925)
- Vajthó László: Surányi Miklós (Prot. Szemle, 1934)
- Brisits Frigyes: Surányi Miklós (Napkelet, 1936)
- Gulyás Pál: Surányi Miklós (Irodalom tört. 1936)
- Supka Géza: Surányi Miklós(Literatura, 1936)
- Pusztai József: Surányi Miklós és Pécs (Jelenkor, 1962. 5. szám)
- Csathó Kálmán: Surányi Miklós (Írótársak között, Budapest, 1965.)