„Surányi Miklós” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
10. sor: 10. sor:


==Főbb művei==
==Főbb művei==
* A trianoni páva (regény, Budapest, 1917)
* A trianoni páva (regény, Budapest, 1916)
* A szent hegy (regény, 1917)
* Kantate (regény, 1918)
* Floriche (novellák, Budapest, 1918)
* Domoszlay (regény, Budapest, 1920)
* A mester (regény, Budapest, 1921)
* A gyujtogató (1922)
* A mindenható asszony (regény, Budapest, 1923)
* A mindenható asszony (regény, Budapest, 1923)
* Káin és Ábel (regény, Budapest, 1924)
* Káin és Ábel (regény, Budapest, 1924)
* A nápolyi asszony (regény, Budapest, 1924)
* A nápolyi asszony (regény, Budapest, 1924)
* Elíziumi mezőkön (tanulmányok, Budapest, 1924)
* A halhatatlan ember (dráma, Nemzeti Színház: 1925)
* A szörnyeteg (regény, Budapest, 1926)
* Noé bárkája (regény, Budapest, 1928)
* Ketten (novellák, Budapest, 1928)
* Csodavárók (regény, Budapest, 1929)
* Tömeg és lángész (tanulmányok, Budapest, 1932)
* Aranybástya (színmű, Nemzeti Színház: 1934)
* Egyedül vagyunk ([[Széchenyi István]] életrajzi regénye, Budapest, 1936) - csak az I. rész készült el.
* Egyedül vagyunk ([[Széchenyi István]] életrajzi regénye, Budapest, 1936) - csak az I. rész készült el.
* Miért van ez így? (regény, Budapest, 1943)
* Miért van ez így? (regény, Budapest, 1943)


== Források ==
== Források ==

A lap 2012. május 18., 22:44-kori változata

Surányi Miklós (Felsőmindszent, 1882 február 16.Budapest, 1936. június 23.) újságíró, író.

Élete és munkássága

Surányi Miklós 1882. február 16-án született a Baranya megyében lévő Felsőmindszenten, mai nevén Mindszentgodisán. Gazdatiszti családból származott, a pécsi cisztercita gimnáziumban tanult; egy évvel előbb érettségizett, mint az ugyanoda járó Babits Mihály. Pécsen jogi tanulmányokat folytatott, majd sikerült feljutnia Budapestre és 1903-ban a Magyarország című lap parlamenti tudósítója lett. 1908-ban Máramarosszigetre került, ahol a főispán kinevezte vármegyei allevéltárosnak. Egy évvel később a Máramaros című lap szerkesztésével bízták meg, később kinevezték vármegyei főlevéltárnokká. Hivatala mellett egy ideig a főispán titkáraként is dolgozott.

Első regényével a világháború idején keltett figyelmet, 1917-ben a Petőfi Társaság tagja lett. 1918-ban nyugdíjazását kérte és a fővárosba költözött, ettől kezdve elsősorban az irodalomnak szentelte erejét. 1922-ben a Kisfaludy Társaság tagjává választotta. 1924-től a Nemzeti Újság munkatársa volt, majd évekig szerkesztette a Budapesti Hírlapot, később teljesen visszavonult az újságírástól.

Konzervatív szellemben számos vezércikket és kritikát írt. Regényei nagyobbrészt történelmi tárgyúak.

Főbb művei

  • A trianoni páva (regény, Budapest, 1916)
  • A szent hegy (regény, 1917)
  • Kantate (regény, 1918)
  • Floriche (novellák, Budapest, 1918)
  • Domoszlay (regény, Budapest, 1920)
  • A mester (regény, Budapest, 1921)
  • A gyujtogató (1922)
  • A mindenható asszony (regény, Budapest, 1923)
  • Káin és Ábel (regény, Budapest, 1924)
  • A nápolyi asszony (regény, Budapest, 1924)
  • Elíziumi mezőkön (tanulmányok, Budapest, 1924)
  • A halhatatlan ember (dráma, Nemzeti Színház: 1925)
  • A szörnyeteg (regény, Budapest, 1926)
  • Noé bárkája (regény, Budapest, 1928)
  • Ketten (novellák, Budapest, 1928)
  • Csodavárók (regény, Budapest, 1929)
  • Tömeg és lángész (tanulmányok, Budapest, 1932)
  • Aranybástya (színmű, Nemzeti Színház: 1934)
  • Egyedül vagyunk (Széchenyi István életrajzi regénye, Budapest, 1936) - csak az I. rész készült el.
  • Miért van ez így? (regény, Budapest, 1943)

Források

  • Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.  
  • Pintér Jenő A magyar irodalom története: tudományos rendszerezés Budapest, 1930–1941; 8. kötet: Regény és Színmű / Analizálók, stilromantikusok c. alfejezet. (Arcanum Kiadó)

További információk