Surányi Miklós

Surányi Miklós (Felsőmindszent, 1882 február 16. – Budapest, 1936. június 23.) újságíró, író.

Élete és munkássága

Surányi Miklós 1882. február 16-án született a Baranya megyében lévő Felsőmindszenten, mai nevén Mindszentgodisán. Gazdatiszti családból származott, a pécsi cisztercita gimnáziumban tanult; egy évvel előbb érettségizett, mint az ugyanoda járó Babits Mihály. Pécsen jogi tanulmányokat folytatott, majd sikerült feljutnia Budapestre és 1903-ban a Magyarország című lap parlamenti tudósítója lett. 1908-ban Máramarosszigetre került, ahol a főispán kinevezte vármegyei allevéltárosnak. Egy évvel később a Máramaros című lap szerkesztésével bízták meg, később kinevezték vármegyei főlevéltárnokká. Hivatala mellett egy ideig a főispán titkáraként is dolgozott.

Első regényével a világháború idején keltett figyelmet, 1917-ben a Petőfi Társaság tagja lett. 1918-ban nyugdíjazását kérte és a fővárosba költözött, ettől kezdve elsősorban az irodalomnak szentelte erejét. 1922-ben a Kisfaludy Társaság tagjává választotta. 1924-től a Nemzeti Újság munkatársa volt, majd évekig szerkesztette a Budapesti Hírlapot, később teljesen visszavonult az újságírástól.

Konzervatív szellemben számos vezércikket és kritikát írt. Regényei nagyobbrészt történelmi tárgyúak.

Főbb művei

• A trianoni páva (regény, Budapest, 1916)
• A szent hegy (regény, 1917)
• Kantate (regény, 1918)
• Floriche (novellák, Budapest, 1918)
• Domoszlay (regény, Budapest, 1920)
• A mester (regény, Budapest, 1921)
• A gyujtogató (1922)
• A mindenható asszony (regény, Budapest, 1923)
• Káin és Ábel (regény, Budapest, 1924)
• A nápolyi asszony (regény, Budapest, 1924)
• Elíziumi mezőkön (tanulmányok, Budapest, 1924)
• A halhatatlan ember (dráma, Nemzeti Színház: 1925)
• A szörnyeteg (regény, Budapest, 1926)
• Noé bárkája (regény, Budapest, 1928)
• Ketten (novellák, Budapest, 1928)
• Csodavárók (regény, Budapest, 1929)
• Tömeg és lángész (tanulmányok, Budapest, 1932)
• Aranybástya (színmű, Nemzeti Színház: 1934)
• Egyedül vagyunk (Széchenyi István életrajzi regénye, Budapest, 1936) - csak az I. rész készült el.
• Miért van ez így? (regény, Budapest, 1943)

Források

• Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.  
• Pintér Jenő A magyar irodalom története: tudományos rendszerezés Budapest, 1930–1941; 8. kötet: Regény és Színmű / Analizálók, stilromantikusok c. alfejezet. (Arcanum Kiadó)

További információk

• Schöpflin Aladár: Surányi Miklós (Nyugat, 1925)
• Vajthó László: Surányi Miklós (Prot. Szemle, 1934)
• Brisits Frigyes: Surányi Miklós (Napkelet, 1936)
• Gulyás Pál: Surányi Miklós (Irodalom tört. 1936)
• Supka Géza: Surányi Miklós(Literatura, 1936)
• Pusztai József: Surányi Miklós és Pécs (Jelenkor, 1962. 5. szám)
• Csathó Kálmán: Surányi Miklós (Írótársak között, Budapest, 1965.)