„A Pendragon legenda (regény)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
→Fogadtatása és hatása: Révész György (filmrendező)|Révész György |
||
| 51. sor: | 51. sor: | ||
A regényt megjelenése évében, illetve a következő évben ismertette többek között az ''[[Erdélyi Helikon]],'' a ''[[Pásztortűz]],'' az ''Írás,'' illetve a ''[[Nyugat (folyóirat)|Nyugat]].'' |
A regényt megjelenése évében, illetve a következő évben ismertette többek között az ''[[Erdélyi Helikon]],'' a ''[[Pásztortűz]],'' az ''Írás,'' illetve a ''[[Nyugat (folyóirat)|Nyugat]].'' |
||
Cseh, angol, német, spanyol és francia nyelvű fordítása is megjelent. 1974-ben [[Révész György]] rendezésében filmesítették meg, a főbb szerepeket [[Latinovits Zoltán]] és [[Darvas Iván]] alakították. 1982-ben [[Bencsik Imre]] színpadi művé adaptálta ''Úriember jó kriptából'' címen. |
Cseh, angol, német, spanyol és francia nyelvű fordítása is megjelent. 1974-ben [[Révész György (filmrendező)|Révész György]] rendezésében filmesítették meg, a főbb szerepeket [[Latinovits Zoltán]] és [[Darvas Iván]] alakították. 1982-ben [[Bencsik Imre]] színpadi művé adaptálta ''Úriember jó kriptából'' címen. |
||
A kortárs kritika [[posztmodern]]nek minősíti a regényt, azt állítva, hogy Szerb Antal ezzel megelőzte [[Umberto Eco]] ''[[A rózsa neve (regény)|A rózsa neve]]'' című világsikerű művét. |
A kortárs kritika [[posztmodern]]nek minősíti a regényt, azt állítva, hogy Szerb Antal ezzel megelőzte [[Umberto Eco]] ''[[A rózsa neve (regény)|A rózsa neve]]'' című világsikerű művét. |
||
A lap 2012. május 17., 18:30-kori változata
| A Pendragon legenda | |
 | |
| Szerző | Szerb Antal |
| Eredeti cím | Rózsakereszt |
| Ország | Magyarország |
| Nyelv | magyar |
| Téma | rózsakeresztesek |
| Műfaj | filológiai detektívregény |
| Kapcsolódó film | A Pendragon legenda |
| Kiadás | |
| Kiadó | Franklin Társulat |
| Kiadás dátuma | 1934 |
| [https://mek.oszk.hu/14800/14898 14800/14898 A könyv a MEK-ben] | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Pendragon legenda Szerb Antal 1934-ben megjelent regénye, egyben a szerző legfőbb szépirodalmi alkotása. Hegedüs Géza szerint „A magyar irodalom legvilágirodalmibb remekművei közé tartozik,” Poszler György pedig „a csodaigézte filozopter egyszeri mesterművé”-nek nevezte. Műfaját illetően az esszéregény, bűnügyi regény és a kísértethistória keveréke, és ugyanezeknek a paródiája, maga az író filológiai detektívregénynek nevezte.
Háttere
Szerb Antal jó ismerője volt az angol irodalomnak, és több utazást tett Angliában; 1929-ben pedig ösztöndíjasként hosszabb ideig ott tartózkodott. Az angol kultúra iránti rokonszenve már korábban is megmutatkozott: Tanulmányt írt Chestertonról és Huxleyról, valamint egy áttekintést Az angol irodalom kistükre címmel. A Pendragon legenda stílusjegyein kimutatható a korabeli angol próza hatása: a fordulatos, természetfeletti elemeket tartalmazó cselekmény Chesterton és John Cowper Powys, John Collier és David Garnett műveinek hangulatára emlékeztet, a szereplők Huxley és Virginia Woolf alakjaival állnak szellemi rokonságban.
A regény témájával részben átfedésben van a szerző A rózsakeresztesek című esszéje. Ebben Szerb Antal – csakúgy mint regényében – ír az alkímia elértéktelenedéséről, a tudományos hozzáállás megváltozásáról, valamint a rózsakeresztesekről. Míg A Pendragon legenda ironikus nosztalgiával ugyan, de hihetőnek mutatja be a rózsakeresztesek elméletét, az esszé szerint az alapművek szerzője Johann Valentin Andreae, aki csupán szórakozásból írta ezeket.
Történelmi vonatkozások
A regénybeli Gwynedd-család ősei, Llewelyn ab Iorwerth (Nagy Llewelyn, kb. 1172-1240), illetve unokája, Llewelyn ap Gruffydd (Utolsó Llewelyn, kb. 1223-1282) létező történelmi alakok. Előbbi Gwynedd hercege volt, esetleg de facto majdnem az egész Wales a fennhatósága alá tartozott, utóbbi pedig a független Wales utolsó uralkodója. A család többi tagja azonban az író teremtménye.
A rózsakeresztesek társasága, Paracelsus, Christian Rosenkreutz és Robert Fludd valóban léteztek; a mozgalom alapművei valóban a Chymische Hochzeit, a Fama Fraternitatis R.C., illetve a Confessio Fraternitatis R. C. voltak.
Főszereplői
A narrátor Bátky János, az író önmagáról rajzolt paródiája, angol-magyar szakos bölcsész, aki hatalmas műveltséggel és minimális gyakorlati érzékkel rendelkezik. Egy regénybeli beszélgetésben partnere így jellemzi: „Maga nem jó ember, nem is rossz ember, az intellektuelre nem húzhatók ezek a kategóriák.”
Bátky vendéglátója, akinek személye és családja a bonyodalom középpontjában áll, Owen Pendragon, Earl of Gwynedd „egészen dónkihotosan arisztokratikus ember.” A családi hagyományokat kutatva magáévá teszi a rózsakeresztesek elméleteit, és a modern tudomány eszközeivel, biológiai kísérletekkel próbálja eredményeiket megismételni. Fiatalkori szerelme, Eileen St. Claire romlott, démonikus alak, de az Earl évtizedekkel később is bálványozza, még önmagának sem hajlandó bevallani, hogy tévedett megítélésében.
Cselekménye
Az Earl of Gwynedd meghívja Bátky Jánost llanwygani kastélyába, hogy a családi könyvtárban folytathassa kutatásait a rózsakeresztesekkel kapcsolatban. Így a tudós belekeveredik egyrészt egy modern bűnügybe, ami egy hatalmas vagyon megszerzésével kapcsolatos, másrészt egy kísértethistóriába.
Fogadtatása és hatása
A regényt megjelenése évében, illetve a következő évben ismertette többek között az Erdélyi Helikon, a Pásztortűz, az Írás, illetve a Nyugat.
Cseh, angol, német, spanyol és francia nyelvű fordítása is megjelent. 1974-ben Révész György rendezésében filmesítették meg, a főbb szerepeket Latinovits Zoltán és Darvas Iván alakították. 1982-ben Bencsik Imre színpadi művé adaptálta Úriember jó kriptából címen.
A kortárs kritika posztmodernnek minősíti a regényt, azt állítva, hogy Szerb Antal ezzel megelőzte Umberto Eco A rózsa neve című világsikerű művét.
Források
- Hegedűs Géza: A magyar irodalom arcképcsarnoka. Budapest: Trezor. 1995. ISBN 963 7685 55 3
- Kortárs magyar írók, 1945-1997: Bibliográfia és fotótár. Szerk. F. Almási Éva. Budapest: Enciklopédia. 1998–2002.
- Kozocsa Sándor: Irodalomtörténeti repertórium: Az 1934. év irodalmi munkássága (Negyedik, befejező közlemény). Irodalomtörténeti Közlemények, XLV. évf. 4. sz. (1935) 435–451. o.
- Kozocsa Sándor: Irodalomtörténeti repertórium: Az 1935. év irodalmi munkássága (Negyedik, befejező közlemény). Irodalomtörténeti Közlemények, XLVI. évf. 4. sz. (1936) 483–496. o.
- Poszler György: Nyaralás a könyvtárban: Vázlat Szerb Antal arcképéhez. Tiszatáj, III. évf. 39. sz. (2005. március) 60–68. o.
- Szemet Edit: A korinthoszi szőlő. Irodalmi Szemle, (2007. május)
- Wirágh András: A kedvező megvilágítás „hermeneutikája”: Észrevételek A Pendragon legenda olvasandóságáról. Iskolakultúra, 4-5. évf. (2011)
- A Pendragon legenda a PORT.hu-n (magyarul)
Kapcsolódó szócikkek
