„Nádasdy Ferenc (érsek)” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2012. május 13., 07:34-kori változata

Ez a szócikk az érsekről szól. Hasonló címmel lásd még: Nádasdy Ferenc (egyértelműsítő lap).

Nádasdy (Paulai) Ferenc (Bécs, 1785. március 3. – Kalocsa, 1851. július 22.) nádasdi gróf, Fogarasföld örökös ura, kalocsai érsek.

Élete

Nádasdy Mihály gróf főajtónálló és gróf Colloredo M. Teréz fia. Tanulmányait Tatán, Komáromban és Bécsben végezte; a teológiát 1802-től Nagyszombatban hallgatta. 1807. március 7-én fölszenteltetett; 1807. április 16-án drégelypalánki plébános, majd kerületi alesperes, 1816. október 4-én esztergomi kanonok, 1817-ben szekszárdi címzetes apát, 1819-ben pesti központi papnevelő-intézeti kormányzó, 1820. október 6-án barsi főesperes és a királyi tábla főpapja, 1823. február 28-án váci megyéspüspök, (1824. február 12-én történt a beiktatása), 1845 májusában kalocsai érsek lett. Már előbb, 1827-ben kineveztetett belső titkos tanácsosnak és 1837-ben a hétszemélyes ítélőtáblához közbírónak. A Leopold-rend nagy keresztjét kapta. A Magyar Tudományos Akadémia 1838. szeptember 5-én sorozta igazgató tagjai közé. 1848-ban mint már három év óta kalocsai érsek, egyszersmind az ország legidősebb püspöke, főpap társainak tanácsából augusztus 1-re nemzeti zsinatot hirdetett ki. Emiatt 1849 elején bujdosnia kellett. A Szent István-rend középkeresztes vitéze volt. Alapítványai és ájtatos hagyományai 223 050 forintot tesznek ki.

Munkái

Dicsőséges szent István Magyarország első királyának és apostolának tiszteletére intézett beszéd, melyet a nemes Magyar nemzetnek nemzeti jeles inneplése alkalmatosságával Bécsben a tiszt. p. kapuczinusok templomában Kis Asszony havának 23. napján 1812. eszt. mondott. Bécs, 1812.
Sermo inauguralis. Theresiopoli, 1846.
Gróf Nádasdy Ferencz Kalocsai érsek körlevele, melyet beiktatása alkalmával a hívekhez intézett. Szabadka, 1846.
Epistolae pastorales… ad clerum regularem et saecularem. Szabadka, 1849.

Forrás

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.

@@ 5. sor: / 5. sor: @@
 ==Élete==
-Nádasdy Mihály gróf főajtónálló és gróf Colloredo M. Teréz fia. Tanulmányait [[Tata|Tatán]], [[Komárom]]ban és Bécsben végezte; a teológiát 1802-től [[Nagyszombat]]ban hallgatta. 1807. március 7-én fölszenteltetett; 1807. április 16-án [[drégelypalánk]]i plébános, majd kerületi alesperes, 1816. október 4-én esztergomi kanonok, 1817-ben szekszárdi címzetes apát, 1819-ben pesti központi papnevelő-intézeti kormányzó, 1820. október 6-án barsi főesperes és a királyi tábla főpapja, 1823. február 28-án váci megyéspüspök, (1824. február 12-én történt a beiktatása), 1845 májusában kalocsai érsek lett. Már előbb, 1827-ben kineveztetett belső titkos tanácsosnak és 1837-ben a hétszemélyes ítélőtáblához közbírónak. A [[Leopold-rend]] nagy keresztjét kapta. A [[Magyar Tudományos Akadémia]] 1838. szeptember 5-én sorozta igazgató tagjai közé. 1848-ban mint már három év óta kalocsai érsek, egyszersmind az ország legidősebb püspöke, főpap társainak tanácsából augusztus 1-re nemzeti zsinatot hirdetett ki. Emiatt 1849 elején bujdosnia kellett. A [[Szent István-rend]] középkeresztes vitéze volt. Alapítványai és ájtatos hagyományai 223&nbsp;050 forintot tesznek ki.
+Nádasdy Mihály gróf főajtónálló és gróf Colloredo M. Teréz fia. Tanulmányait [[Tata|Tatán]], [[Komárom (Szlovákia)|Komáromban]] és Bécsben végezte; a teológiát 1802-től [[Nagyszombat]]ban hallgatta. 1807. március 7-én fölszenteltetett; 1807. április 16-án [[drégelypalánk]]i plébános, majd kerületi alesperes, 1816. október 4-én esztergomi kanonok, 1817-ben szekszárdi címzetes apát, 1819-ben pesti központi papnevelő-intézeti kormányzó, 1820. október 6-án barsi főesperes és a királyi tábla főpapja, 1823. február 28-án váci megyéspüspök, (1824. február 12-én történt a beiktatása), 1845 májusában kalocsai érsek lett. Már előbb, 1827-ben kineveztetett belső titkos tanácsosnak és 1837-ben a hétszemélyes ítélőtáblához közbírónak. A [[Leopold-rend]] nagy keresztjét kapta. A [[Magyar Tudományos Akadémia]] 1838. szeptember 5-én sorozta igazgató tagjai közé. 1848-ban mint már három év óta kalocsai érsek, egyszersmind az ország legidősebb püspöke, főpap társainak tanácsából augusztus 1-re nemzeti zsinatot hirdetett ki. Emiatt 1849 elején bujdosnia kellett. A [[Szent István-rend]] középkeresztes vitéze volt. Alapítványai és ájtatos hagyományai 223&nbsp;050 forintot tesznek ki.
 ==Munkái==