„Márkus István (szociográfus)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
DanjanBot (vitalap | szerkesztései)
a →‎Források: DEFAULTSORT AWB
31. sor: 31. sor:
*{{ÚMIL|12|1326-1327}}
*{{ÚMIL|12|1326-1327}}


{{DEFAULTSORT:Markus Istvan}}
[[Kategória:Magyar szociográfusok]]
[[Kategória:Magyar szociográfusok]]
[[Kategória:Magyar kritikusok]]
[[Kategória:Magyar kritikusok]]

A lap 2012. május 10., 15:03-kori változata

Márkus István (Budapest, 1920. szeptember 9.1997) magyar szociográfus, kritikus, szerkesztő.

Életútja

1945-től a Szabad Szó és a Valóság szerkesztője. 1948-ban bekerült a Közgazdasági Egyetemre tanársegédnek, három évig ott tanított, 1951-52-ben bebörtönözték, szabadulása után 1953-ban nem kapott állást. Az 1956-os forradalomban való részvétele miatt 1957-1961 közt ismét börtönbe került, eredetileg 10 év börtönre ítélték, amnesztiával szabadult. A forradalom bukása után Márkus István már előzetes letartóztatásban volt, amikor az Írószövetség részéről vallomást kellett tennie a fő vádlottak Nagy Imre és társai 1956-os forradalomban és szabadságharcban betöltött szerepéről.[1]

Szabadulása után Sarkadi Imréről írt egy cikket a Kortárs című irodalmi folyóirat 1962-es évfolyamába, ez cikk egy nagy vitát indított az irodalmárok körében, sokan részt vettek a disputában, köztük Gondos Ernő, B. Nagy László, Cseres Tibor (Kortárs, 1962/9. sz.). A továbbiakban főleg ifjúsági írói és szociográfiai munkásságot fejtett ki, a magyar valóságot vizsgálta gazdasági, politikai és szociálpszichológiai szempontból. 1983-ban a szociológiai tudományok kandidátusa lett.

A rendszerváltás után közérdeklődésre számot tartó vitákba kapcsolódott be, például „A Replika körkérdései a polgárosodás fogalmáról”, társszerzőkkel: Bácskai Vera, Benda Gyula, Gáspár Gabriella, Gyáni Gábor, Kósa László, Kuczi Tibor, Losonczi Ágnes, Niedermüller Péter, Szakolczai Árpád, Tőkéczki László.[2]

Kötetei (válogatás)

  • „Nyugalmat nem ismerek” : Mihail Vasziljevics Lomonoszov élete. Jászai Ilonával. Budapest : Móra, 1963. 217 p.
  • Forradalom és szabadságharc, 1848-49. Budapest : Móra, 1966. 159 p.
  • Mit láttam falun : 1945-1966. Budapest : Magvető, 1967. 315 p.
  • Mikulás a kenguruk szigetén és más mesék. (Ill. Hegedüs István). Budapest : Móra, 1970. 123 p.
  • Kifelé a feudalizmusból : [esszék]. Szépirodalmi Könyvkiadó, [1977]. 390 p.
  • Nagykőrös : [szociográfia]. Budapest : Szépirodalmi Könyvkiadó, 1979. 414 p.
  • Polgárosodó parasztság : : a magyar társadalomfejlődés egy faluszociológus szemével /[a köt. összeállításában közrem. Benda Gyula. [Budapest] : Dinasztia, cop. 1996. 211 p.

Díjak, elismerések

Jegyzetek

  1. Tanúvallomásokkal folytatódott a Nagy Imre-per
  2. Replika : szociológiai viták és kritikák : társadalomtudományi folyóirat, 1993. 11-12. sz. 72-121. p.

Források

  • Új magyar irodalmi lexikon II. (H–Ö). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 1326–1327. o. ISBN 963-05-6806-3