„526-os antiokheiai földrengés” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
aNincs szerkesztési összefoglaló
6. sor: 6. sor:
| képaláírás =
| képaláírás =
<!-- Térkép! -->
<!-- Térkép! -->
| kép2 =
| kép2 = Antiochiaterkep.png
| képméret2 =
| képméret2 =
| képaláírás2 = Antiókia [[I. Theodosius római császár|I. Theodosius]] uralkodása idején (4. század vége)
| képaláírás2 =
| dátum = 526. május 20-29. között
| dátum = 526. május 20-29. között
| időtartam =
| időtartam =
42. sor: 42. sor:
Malalasz az áldozatok számát 250 ezerre teszi, és megemlíti, hogy közülük sokan vidékiek voltak, akik egy ünnep miatt érkeztek a városba.{{refhely|Sbeinati, Darawcheh & Mouty 2005|355. o.}} A szintén kortárs történetíró [[Prokopiosz (történetíró)|Prokopiosz]] 300 ezer áldozatról beszél.{{refhely|Sbeinati, Darawcheh & Mouty 2005|356. o.}} Későbbi forrásokban (''Chronicon anonymum ad annum Christi 819 pertinens'', [[Nikiui János]], [[Girgis Bar Hebraeus]]) a 255 ezres szám szerepel.{{refhely|Sbeinati, Darawcheh & Mouty 2005|356. o.}}
Malalasz az áldozatok számát 250 ezerre teszi, és megemlíti, hogy közülük sokan vidékiek voltak, akik egy ünnep miatt érkeztek a városba.{{refhely|Sbeinati, Darawcheh & Mouty 2005|355. o.}} A szintén kortárs történetíró [[Prokopiosz (történetíró)|Prokopiosz]] 300 ezer áldozatról beszél.{{refhely|Sbeinati, Darawcheh & Mouty 2005|356. o.}} Későbbi forrásokban (''Chronicon anonymum ad annum Christi 819 pertinens'', [[Nikiui János]], [[Girgis Bar Hebraeus]]) a 255 ezres szám szerepel.{{refhely|Sbeinati, Darawcheh & Mouty 2005|356. o.}}


Malalasz szernt a közeli Szelukeában és Dafnehben is omlottak össze épületek; az [[utórengés]]ek pedig másfél évig folytatódtak.{{refhely|Sbeinati, Darawcheh & Mouty 2005|355. o.}}
Malalasz szernt a közeli Daphnében és [[Seleucia Pieria]] kikötővárosában is omlottak össze épületek; az [[utórengés]]ek pedig másfél évig folytatódtak.{{refhely|Sbeinati, Darawcheh & Mouty 2005|355. o.}}


==Jegyzetek==
==Jegyzetek==

A lap 2012. május 9., 16:44-kori változata

526-os antiókiai földrengés
Antiókia I. Theodosius uralkodása idején (4. század vége)
Antiókia I. Theodosius uralkodása idején (4. század vége)
Dátum526. május 20-29. között
Felületi hullám magnitúdó7.0[1] Ms
IntenzitásVIII-IX[2]
Érintett országokBizánci Birodalom
Károk, áldozatoka város összes épülete elpusztult, legalább 250 ezren haltak meg[3]
Az epicentrum elhelyezkedése
526-os antiókiai földrengés (Törökország)
526-os antiókiai földrengés
526-os antiókiai földrengés
Pozíció Törökország térképén
é. sz. 36° 15′ 00″, k. h. 36° 06′ 00″Koordináták: é. sz. 36° 15′ 00″, k. h. 36° 06′ 00″

Az 526-os antiókiai földrengés egy május 20 és 29 közötti napon, déltájt sújtott le a Bizánci Birodalom egyik legfontosabb városára és környékére. A földrengésben és az azt követő napokig tartó tűzvészben Antiókia összes épülete elpusztult és legalább 250 ezer ember halt meg.

A térség szeizmológiája

A ma Törökországhoz tartozó Antakya városa szeizmikusan aktív térségben fekszik, az Afrikai-, az Arab- és az Anatóliai-lemezek közötti törésvonalak találkozási pontjának közelében. Az elmúlt kétezer év történeti feljegyzései arról tanúskodnak, hogy az i. e. 3. században alapított települést 150 évenként pusztító, a Mercalli-skálán IX-X fokozatú földrengések rázták meg.[4]

A földrengés a történeti forrásokban

A tanulmányait Antiókiában végző és ekkor még valószínűleg ott is élő Malalasz János szerint a földrengés után csak a hegyek közelében lévő házak, valamint a Domus Aurea, az antiókiai pátriárka katedrálisa maradt állva, a tűzvész azonban ezeket is elpusztította.[5] A Zuqnin-krónika szerint a katedrális mellett más templomok is átvészelték a földrengést kisebb-nagyobb károkkal – a Domus Aurea például az aljától a tetejéig kettérepedt –, de a tűzvészben mind elpusztultak.[6] A 6. század első évtizedeiben dolgozó Marcellinus comes Annalese szerint a tűz terjedését a felerősödött szél is segítette.[7] A 11. századi Kedrénosz György szerint a tűzvész hat napig pusztított,[8] a Zuqnin-krónika szerint a katedrális hét nappal a földrengés után égett le.[9]

Malalasz az áldozatok számát 250 ezerre teszi, és megemlíti, hogy közülük sokan vidékiek voltak, akik egy ünnep miatt érkeztek a városba.[10] A szintén kortárs történetíró Prokopiosz 300 ezer áldozatról beszél.[11] Későbbi forrásokban (Chronicon anonymum ad annum Christi 819 pertinens, Nikiui János, Girgis Bar Hebraeus) a 255 ezres szám szerepel.[12]

Malalasz szernt a közeli Daphnében és Seleucia Pieria kikötővárosában is omlottak össze épületek; az utórengések pedig másfél évig folytatódtak.[13]

Jegyzetek

Források