„526-os antiokheiai földrengés” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 6. sor: | 6. sor: | ||
| képaláírás = |
| képaláírás = |
||
<!-- Térkép! --> |
<!-- Térkép! --> |
||
| kép2 = |
| kép2 = Antiochiaterkep.png |
||
| képméret2 = |
| képméret2 = |
||
| képaláírás2 = Antiókia [[I. Theodosius római császár|I. Theodosius]] uralkodása idején (4. század vége) |
|||
| képaláírás2 = |
|||
| dátum = 526. május 20-29. között |
| dátum = 526. május 20-29. között |
||
| időtartam = |
| időtartam = |
||
| 42. sor: | 42. sor: | ||
Malalasz az áldozatok számát 250 ezerre teszi, és megemlíti, hogy közülük sokan vidékiek voltak, akik egy ünnep miatt érkeztek a városba.{{refhely|Sbeinati, Darawcheh & Mouty 2005|355. o.}} A szintén kortárs történetíró [[Prokopiosz (történetíró)|Prokopiosz]] 300 ezer áldozatról beszél.{{refhely|Sbeinati, Darawcheh & Mouty 2005|356. o.}} Későbbi forrásokban (''Chronicon anonymum ad annum Christi 819 pertinens'', [[Nikiui János]], [[Girgis Bar Hebraeus]]) a 255 ezres szám szerepel.{{refhely|Sbeinati, Darawcheh & Mouty 2005|356. o.}} |
Malalasz az áldozatok számát 250 ezerre teszi, és megemlíti, hogy közülük sokan vidékiek voltak, akik egy ünnep miatt érkeztek a városba.{{refhely|Sbeinati, Darawcheh & Mouty 2005|355. o.}} A szintén kortárs történetíró [[Prokopiosz (történetíró)|Prokopiosz]] 300 ezer áldozatról beszél.{{refhely|Sbeinati, Darawcheh & Mouty 2005|356. o.}} Későbbi forrásokban (''Chronicon anonymum ad annum Christi 819 pertinens'', [[Nikiui János]], [[Girgis Bar Hebraeus]]) a 255 ezres szám szerepel.{{refhely|Sbeinati, Darawcheh & Mouty 2005|356. o.}} |
||
Malalasz szernt a közeli |
Malalasz szernt a közeli Daphnében és [[Seleucia Pieria]] kikötővárosában is omlottak össze épületek; az [[utórengés]]ek pedig másfél évig folytatódtak.{{refhely|Sbeinati, Darawcheh & Mouty 2005|355. o.}} |
||
==Jegyzetek== |
==Jegyzetek== |
||
A lap 2012. május 9., 16:44-kori változata
 |
Ez nem Wikipédia-szócikk. Ne vedd figyelembe, és ne javítsd!
Ez az oldal a Wikipédia egy szerkesztői munkalapja. Az itt olvasható információk még tévesek, ellenőrizetlenek, rendezetlenek, hézagosak lehetnek, ezért ne támaszkodj rájuk. Ha keresőoldalon át jutottál el ide, akkor kérünk, hogy térj oda vissza, és nézz meg más találatot, vagy használd a Wikipédia keresőjét, és keress egy másik cikket, amely érdekelhet. |
| 526-os antiókiai földrengés | |
 | |
| Antiókia I. Theodosius uralkodása idején (4. század vége) | |
| Dátum | 526. május 20-29. között |
| Felületi hullám magnitúdó | 7.0[1] Ms |
| Intenzitás | VIII-IX[2] |
| Érintett országok | Bizánci Birodalom |
| Károk, áldozatok | a város összes épülete elpusztult, legalább 250 ezren haltak meg[3] |
| Az epicentrum elhelyezkedése | |
 526-os antiókiai földrengés
Pozíció Törökország térképén
| |
 é. sz. 36° 15′ 00″, k. h. 36° 06′ 00″Koordináták: é. sz. 36° 15′ 00″, k. h. 36° 06′ 00″ | |
Az 526-os antiókiai földrengés egy május 20 és 29 közötti napon, déltájt sújtott le a Bizánci Birodalom egyik legfontosabb városára és környékére. A földrengésben és az azt követő napokig tartó tűzvészben Antiókia összes épülete elpusztult és legalább 250 ezer ember halt meg.
A térség szeizmológiája
A ma Törökországhoz tartozó Antakya városa szeizmikusan aktív térségben fekszik, az Afrikai-, az Arab- és az Anatóliai-lemezek közötti törésvonalak találkozási pontjának közelében. Az elmúlt kétezer év történeti feljegyzései arról tanúskodnak, hogy az i. e. 3. században alapított települést 150 évenként pusztító, a Mercalli-skálán IX-X fokozatú földrengések rázták meg.[4]
A földrengés a történeti forrásokban
A tanulmányait Antiókiában végző és ekkor még valószínűleg ott is élő Malalasz János szerint a földrengés után csak a hegyek közelében lévő házak, valamint a Domus Aurea, az antiókiai pátriárka katedrálisa maradt állva, a tűzvész azonban ezeket is elpusztította.[5] A Zuqnin-krónika szerint a katedrális mellett más templomok is átvészelték a földrengést kisebb-nagyobb károkkal – a Domus Aurea például az aljától a tetejéig kettérepedt –, de a tűzvészben mind elpusztultak.[6] A 6. század első évtizedeiben dolgozó Marcellinus comes Annalese szerint a tűz terjedését a felerősödött szél is segítette.[7] A 11. századi Kedrénosz György szerint a tűzvész hat napig pusztított,[8] a Zuqnin-krónika szerint a katedrális hét nappal a földrengés után égett le.[9]
Malalasz az áldozatok számát 250 ezerre teszi, és megemlíti, hogy közülük sokan vidékiek voltak, akik egy ünnep miatt érkeztek a városba.[10] A szintén kortárs történetíró Prokopiosz 300 ezer áldozatról beszél.[11] Későbbi forrásokban (Chronicon anonymum ad annum Christi 819 pertinens, Nikiui János, Girgis Bar Hebraeus) a 255 ezres szám szerepel.[12]
Malalasz szernt a közeli Daphnében és Seleucia Pieria kikötővárosában is omlottak össze épületek; az utórengések pedig másfél évig folytatódtak.[13]
Jegyzetek
- ↑ NGDC
- ↑ Sbeinati, Darawcheh & Mouty 2005 355. o.
- ↑ Sbeinati, Darawcheh & Mouty 2005 355. o.
- ↑ Çaktı et al. 2011
- ↑ Sbeinati, Darawcheh & Mouty 2005 355. o.
- ↑ Chronicle of Zuqnin 45. o.
- ↑ Sbeinati, Darawcheh & Mouty 2005 356. o.
- ↑ Sbeinati, Darawcheh & Mouty 2005 356. o.
- ↑ Chronicle of Zuqnin 45. o.
- ↑ Sbeinati, Darawcheh & Mouty 2005 355. o.
- ↑ Sbeinati, Darawcheh & Mouty 2005 356. o.
- ↑ Sbeinati, Darawcheh & Mouty 2005 356. o.
- ↑ Sbeinati, Darawcheh & Mouty 2005 355. o.
Források
- ↑ Çaktı et al. 2011: Çaktı, Eser; Murat Bikçe, Oğuz Özel, Cemal Geneş, Selçuk Kaçın & Yavuz Kaya: Antakya Basin Strong Ground Motion Network (PDF), 2011. (Hozzáférés: 2012. május 9.)
- ↑ Chronicle of Zuqnin: Chronicle: Known Also as the Chronicle of Zuqnin, III., ford. Witold Witakowski (angol nyelven), Liverpool: Liverpool University Press. ISBN 9780853237600 (1996)
- ↑ NGDC: Significant Earthquake (angol nyelven). ngdc.noaa.gov. National Geophysical Data Center, National Oceanic and Atmospheric Administration. (Hozzáférés: 2012. május 8.)
- ↑ Sbeinati, Darawcheh & Mouty 2005: Sbeinati, Mohamed Reda, Ryad Darawcheh & Mikhail Mouty (2005. június). „The historical earthquakes of Syria: an analysis of large and moderate earthquakes from 1365 B.C. to 1900 A.D.”. Annals of Geophysics 48 (3), 347–435. o. (Hozzáférés: 2012. május 8.)