„BitTorrent” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

Sorban

A lap 2012. május 8., 23:38-kori változata

A BitTorrent protokollt széles körben használják szerzői jogok megsértésére, ami különböző jogi ügyekhez vezetett. Maga a technológia teljesen jogszerű, azonban ennek használata során szerzői joggal védett anyagok vagy más törvénytelen anyagot lehet közzétenni. Ezt az állapotot egyesek az internet korlátozásával, illetve a BitTorrentet előállítók és az azt használók kriminalizálásával, vagy "nevelésével" vélik kivédhetőnek, de ezek a próbálkozások legtöbbször gúny vagy tiltakozás tárgyává válnak, mivel ez a legális internetfelhasználást is ellehetetlenítené. Ezen kívül az internet virtuális világában sokszor nehéz meghatározni mi számít szerzői joggal védett műnek és mi nem. Mások (többség?) szerint a jogtulajdonosoknak alkalmazkodniuk kell a jelenkor állapotához, az internet nyújtotta technológiákhoz, elfogadni a BitTorrent létét; akik, ha szeretnének, más módon (is) tudnának bevételre szert tenni, például "becsületkassza" módjára a felhasználóra bízni, hogy az egyébként ingyen és legálisan rendelkezésre bocsájtott tartalomért mennyit fizet. Erre néhány külföldi zenekar zenei anyagának ilyen kibocsájtása adott példát.

Szabadalmi jogsértés

2011. júniusban a Tranz-Send Broadcasting Network pert indított egy amerikai kerületi bíróságon a BitTorrent Inc.ellen szabadalmi jogok 1999. áprilisi megsértése miatt.^[1]^[2]

Hivatkozások

↑ U.S. Patent 123456PDF-hivatkozás
↑ Ernesto. "μTorrent/BitTorrent Sued For Patent Infringement". TorrentFreak, June 19, 2011. Accessed June 20, 2011.

Külső hivatkozások

Michal Czerniawski, Responsibility of BitTorrent Search Engines for Copyright Infringements, at SSRN (2009. december)

Ez az internettel kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

Ez a jogtudománnyal kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

[944patent-1] U.S. Patent 123456PDF-hivatkozás

[tf_patent-2] Ernesto. "μTorrent/BitTorrent Sued For Patent Infringement". TorrentFreak, June 19, 2011. Accessed June 20, 2011.

[1]

[2]

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
+A BitTorrent protokollt széles körben használják [[szerzői jog]]ok megsértésére, ami különböző jogi ügyekhez vezetett. Maga a technológia teljesen jogszerű, azonban ennek használata során szerzői joggal védett anyagok vagy más törvénytelen anyagot lehet közzétenni. Ezt az állapotot egyesek az internet korlátozásával, illetve a BitTorrentet előállítók és az azt használók kriminalizálásával, vagy "nevelésével" vélik kivédhetőnek, de ezek a próbálkozások legtöbbször gúny vagy tiltakozás tárgyává válnak, mivel ez a legális internetfelhasználást is ellehetetlenítené. Ezen kívül az internet virtuális világában sokszor nehéz meghatározni mi számít szerzői joggal védett műnek és mi nem. Mások (többség?) szerint a jogtulajdonosoknak alkalmazkodniuk kell a jelenkor állapotához, az internet nyújtotta technológiákhoz, elfogadni a BitTorrent létét; akik, ha szeretnének, más módon (is) tudnának bevételre szert tenni, például "becsületkassza" módjára a felhasználóra bízni, hogy az egyébként ingyen és legálisan rendelkezésre bocsájtott tartalomért mennyit fizet. Erre néhány külföldi zenekar zenei anyagának ilyen kibocsájtása adott példát.
-{{IPstack}}A '''BitTorrent''' [[Protokoll (informatika)|informatikai protokoll]], valamint e protokollt használó [[peer-to-peer|p2p]] alapú fájlcserélő rendszer. A szoftvert [[Bram Cohen]] írta [[Python programozási nyelv|Python]] nyelven, és a [[BitTorrent Open Source licenc]] alatt tette közzé.
+== Szabadalmi jogsértés ==
-A [[kliens]]ek a fájlokat szeletekben (darabokban) töltik le. Minden csomópont megkeresi a hiányzó részhez a lehető leggyorsabb kapcsolatot, miközben ő is letöltésre kínálja fel a már letöltött fájldarabokat. A módszer nagyon jól beválik nagyméretű fájloknál, például videók és nagyobb szoftverek esetében. Ennek az az oka, hogy az ilyen letöltéseknél a szűk keresztmetszetet általában a szerver [[sávszélesség]]e jelenti. A BitTorrent esetében minél keresettebb egy fájl, annál többen vesznek részt az elosztásában, ezáltal az elosztása gyorsabban megtörténik, mintha mindenki egy központi helyről (szerverről) töltötte volna le. A fájlok darabolásából adódik, hogy a megszakadt letöltések könnyen folytathatóak.
+. júniusban a Tranz-Send Broadcasting Network pert indított egy amerikai kerületi bíróságon a BitTorrent Inc.ellen szabadalmi jogok 1999. áprilisi megsértése miatt.<ref name="944patent">{{US patent|123456}}</ref><ref name="tf_patent">Ernesto. "[http://torrentfreak.com/utorrent-bittorrent-sued-for-patent-infringement-110619/ μTorrent/BitTorrent Sued For Patent Infringement]". ''TorrentFreak'', June 19, 2011. Accessed June 20, 2011.</ref>
-== Fájl megosztása ==
+== Hivatkozások ==
+{{reflist}}
+== Külső hivatkozások ==
-[[Fájl:Torrentcomp small.gif|frame|A BitTorrent nagyban csökkenti a szűk keresztmetszet negatív hatásait azzal, hogy a csomópontok egymástól is letöltenek. Ahogy az eltérő színek is mutatják, a letöltés véletlenszerű sorrendben történik.]]
+* Michal Czerniawski, [http://papers.ssrn.com/sol3/papers.cfm?abstract_id=1540913 Responsibility of BitTorrent Search Engines for Copyright Infringements], at [[SSRN]] (2009. december)
+{{csonk-internet}}
-Fájl megosztásához létre kell hozni egy ''torrent'' típusú (kiterjesztésű) fájlt, amely az alábbiakat tartalmazza:
+{{csonk-jog}}
-* a letöltendő fájl(ok) neve, mérete, és minden egyes fájldarabka ellenőrzőösszege (ezzel lehet ellenőrizni, hogy nem sérült-e a fájldarab),
-* a tracker-szerver címe (a trackerről lásd alább),
-* néhány egyéb adat.
-A .torrent fájl nagy előnye, hogy könnyű másokkal megosztani, mert kicsi a mérete (10-200 kB között), ezért könnyedén felhelyezhető egy honlapra, vagy elküldhető e-mail mellékleteként.
-Miután a .torrent fájl generálása megtörtént, a [[seed]] fogadja a kéréseket, és kiszolgál más klienseket, amelyek a .torrent fájl alapján felkeresik, többnyire a tracker segítségével. Ez pontos információval rendelkezik arról, hogy mely fájldarabok kinél találhatók meg. A kliens ez alapján felméri, hogy mely darabka a legritkább, és megpróbálja azt letölteni, majd ha az megvan, a következő darabot keresi meg. Így a csomópontok rá vannak kényszerítve a megszerzett darabok cserélgetésére, ezzel tehermentesítik az eredeti forrást. Miután a kliens megszerzett egy darabot, az [[ellenőrzőösszeg]] alapján ellenőrzi [[Adatintegritás|integritás]]át, ezzel elkerülhető, hogy hibás fájldarabok keringjenek a hálózaton. Ez bekövetkezhet véletlen hibával, de történnek szándékos mérgezések bizonyos zene- és filmkiadók, illetve szerzői jogvédő hivatalok részéről.<ref>[http://radar.oreilly.com/archives/2005/10/hbo_attacking_bittorrent.html HBO Attacking BitTorrent]</ref> Ha a kliens teljesen letölti a fájl(oka)t, seeddé válik.
-Hátránya a módszernek, hogy ha a seedek nem szolgáltatják tovább a torrentet, akkor az esetleg már nem elérhető a publikált .torrent fájlok ellenére. Esetleg csak fájldarabok keringenek a hálózaton, anélkül, hogy egésszé lehetne azokat összeállítani. Emiatt a BitTorrent inkább csak a népszerű fájlok megosztására alkalmas.
-A letöltések optimalizációja érdekében azoknak kéne elsőként letöltési lehetőséget kapni, akik megelőzőleg sokat töltöttek fel. Ehhez minden felhasználóhoz számon kell tartani a letöltés/feltöltés arányt. A protokoll jelenleg ilyen szempontból még nem tökéletes, hiszen a tracker csak a klienstől tudja, hogy mennyit töltött fel, illetve le – a kliens pedig elvileg akár hamis adatokat is küldhet.
-== Terminológia ==
-;availability (elérhetőség)
-:A ''torrent'' teljes másolatainak száma a kliens számára. Minden ''seed'' 1-et ad ehhez a számhoz. Egy csatlakozott ''peer'', amelynek csak töredékek állnak a rendelkezésére, csak egy tört számot ad az ''elérhetőséghez''. Az elérhetőség nem egyszerűen összegzendő mennyiség, két 50% töredékkel rendelkező kliens nem feltétlenül képes a teljes 100% másolat feltöltésére, bár ez szélsőséges esetben elképzelhető. Nem ritka jelenség, hogy több peer is ugyanannál a töredékes állapotnál várakozik, mert a hálózatban nincs jelen olyan feltöltő, akinél a hiányzó darabok meglennének.
-;torrent
-:Jelentheti a meta-fájlt az adatokkal, vagy jelentheti azt a fájlt is, amire hivatkozik, a szövegkörnyezettől függően.
-;peer (csomópont)
-:A ''peer'' egy másik számítógépen futó kliens, főképp azokat a klienseket értjük ezen, amelyek még nem az egész fájlt, csak részeit birtokolják.
-;seed (megosztó)
-:A ''seed'' egy olyan ''peer'', amely rendelkezik az összes darabkával, és azt megosztja, vissza-, illetve feltölti a fájlt. Minél több ''seed'' van, annál nagyobb az esélye a gyors letöltésnek.
-;leech (letöltő)
-:A kifejezést azokra a ''peer''ekre használják, amelyeknek kifejezetten rossz a feltöltés/letöltés arányuk, vagyis elhagyják a ''boly''t rögtön azután, miután befejezték a letöltést. Ez a viselkedés az általános BitTorrent etikettel és a józan ésszel is ellenkezik. Egy másik értelmezés szerint a ''leech'' egy olyan ''peer'', amely még nem rendelkezik minden fájldarabkával.
-;swarm (boly)
-:Együttesen az összes ''peer''t, ami megosztja a .torrent fájlt, nevezzük ''boly''nak. Négy ''peer'' és két ''seed'' hattagú ''boly''t jelent.
-;tracker (nyomonkövető)
-:A ''tracker'' egyfajta bróker feladatot lát el: közvetít a ''peer''ek között. A trackeren általában nincs meg a fájl, a ''tracker'' nem vesz részt az adatcserében.
-== Seed szerver ==
-A '''seed szerver''' használata manapság egy lehetőség a torrentezők körében: ugyanolyan torrent kliens üzemel a szolgáltató szerverén (ezt nevezzük ''seed szerver''nek), mint amilyet a felhasználók otthoni gépeiken futtatnak, ugyanakkor számos előnye van.{{forrás}}
-A seed szerver gyenge feltöltési sebességű internetkapcsolat esetén hasznos.
-Szolgáltatás két fő részből áll: tárhelyet és internet-sávszélességet biztosítanak, amit az alap internetböngészővel könnyen kezelhető, saját bejáratú távoli asztalt és torrent-klienst használhatunk. A böngészőből előre megadott felhasználónév és jelszó megadása után érhetjük el a lehetőségeket.
-Ehhez jár korlátozott mennyiségű szabad fel-, illetve letöltési szál (ezt nevezzük "slot"-oknak). A tárhelyhez sebességkorlátozás nélküli [[File Transfer Protocol|FTP]] hozzáférést adnak, aminek segítségével a seed szerverre letöltött állományok mozgathatók, törölhetők vagy letölthetők a saját gépre (pl. [[Total Commander]]rel). Ez előnyös a hálózat számára is, hiszen felgyorsul az adatforgalom, ebből kifolyólag több aktív torrentet tudnak kiszolgálni, amikhez több felhasználó csatlakozhat.
-== Kliensprogramok ==
-* [[Vuze]], eredetileg Azureus: Java-s kliens, beépített [[RSS (fájlformátum)|RSS]] és [[Distributed hash table|DHT]] támogatással. Torrent kliensből egy médiakezelő alkalmazássá nőtte ki magát megőrizve az eredeti funkciót is.
-* [[BitComet]]: [[C Plus Plus|C++]]-ban írt program, így gyors és kisebb [[processzor]]terhelést okoz, mint a legtöbb kliens. [[DHT]] megoldása kompatibilis az eredeti Bram Cohen által kifejlesztettel. Csak [[Microsoft Windows|Windowson]] fut.
-* [[KTorrent]]: a [[KDE]] grafikus felhasználói környezet saját kliense. Támogatja a UPnP [[router]]ek konfigurációját a [[Tűzfal (számítástechnika)|tűzfalon]] való porttovábbításhoz, és jópár torrentkeresőt ismer.
-* [[uTorrent|µTorrent]]: kicsi és gyors; az eredeti BitTorrent klienst író cég fejleszti. Népszerűségét annak köszönheti, hogy kevés erőforrást igényel (nagyjából 270 kB a mérete), telepíteni nem szükséges, és támogatja a [[Distributed hash table|DHT]]-t is.
-* [[FlashGet]]: letöltésvezérlő, az 1.82-es változat óta támogatja a BitTorrent protokollt.
-* [[BitTornado]]: Pythonban íródott kliens így mindenhol fut, ahol a [[Python (programozási nyelv)|python]] fut. Létezik karakteres felülete is, így ideális lehet egy [[screen]]ben futtatni. Minimalisztikus tudású, de a 3.0.18-as változat már tudja a [[titkosított adatátvitel|titkosított átvitelt]] is. Erőforrást inkább csak a Python miatti használat emészt fel. A TorrentFlux alapértelmezett [[backend]]je.
-* [[Bitspirit]]: a BitComet fejlesztés egy leágazása.
-* [[Opera (böngésző)|Opera]]: az első böngésző, ami közvetlenül támogatja a BitTorrent protokollt (a 9.0 verzió óta). (A BitTorrent letöltések ugyanúgy kezelhetők vele, mint a normál (http és ftp alapú) letöltések). Kevesebbet tud a többi kliensnél.
-* [[Transmission]][http://transmission.m0k.org/]: okos, kicsi és [[nyílt forráskód|nyílt forrású]] kliens Macintoshra és Linuxra.
-* [[LimeWire]]: egy másik [[p2p]] rendszer, amelybe bele van építve a bittorrent támogatás is. Létezik ingyenes, de fizetős verziója is, ami elméletben gyorsabb kapcsolódást és könnyebb letöltést tesz lehetővé. Legújabb verziója az 5.5.14. 2010. október 26-án az USA bírósága kötelezte a gyártó céget a keresési és fájl fel- és letöltési funkciók letiltására, ezért azóta az 5.5.11 és újabb verziók nem működnek (a régebbiekbe nem volt beépítve a képesség, hogy a gyártó távolról módosítani tudja a működésüket).
-* [[rTorrent]]: linuxos, kicsi, szöveges torrent kliens. Hátránya, hogy az átlagos felhasználó számára nehezen konfigurálható és billentyűkombinációit meg kell tanulni. Előnye, hogy grafikus felület nem szükséges, így könnyen használható távoli gépeken akár egyszerű SSH kapcsolaton keresztül is.
-Ha a kliens [[router]] és/vagy [[Tűzfal (számítástechnika)|tűzfal]] mögött fut, akkor egy szabad [[port]]ot kell nyitni a program számára, hogy az megfelelően működhessen.
-A kliensprogramokban lehet korlátozni a leech/seed sebességet, ami egyébként teljes mértében az internetsebességtől függ. Otthoni [[p2p]] használathoz ezért ajánlott a széles sávú internetelérés.
-== Jegyzetek ==
-{{források}}
-== Külső hivatkozások ==
-* [http://wiki.theory.org/BitTorrentSpecification BitTorrent Specification] – A fejlesztők által írt specifikációk
-* [http://bittorrent.lap.hu bittorrent.lap.hu] – Linkgyűjtemény
-* [http://torrent.hu/ Torrent segítség] – Torrent információk, programok
-* [http://www.bittorrentportal.hu Magyar Bittorrent Közösség] – Magyar bittorrent közösség
+[[Kategória:Jog]]
+[[Kategória:Szerzői jog]]
 [[Kategória:Fájlcsere]]
-[[Kategória:Hálózati protokollok]]
+[[en:Legal issues with BitTorrent]]
-[[en:BitTorrent (protocol)]]
+[[sr:Pravna pitanja u vezi BitTorrent protokola]]
-[[ar:بت تورنت]]
-[[az:Torrent]]
-[[bg:Торент система]]
-[[bs:BitTorrent]]
-[[ca:BitTorrent]]
-[[cs:BitTorrent]]
-[[cy:BitTorrent]]
-[[da:BitTorrent]]
-[[de:BitTorrent]]
-[[el:BitTorrent]]
-[[eo:BitTorento]]
-[[es:BitTorrent]]
-[[fa:بیت‌تورنت]]
-[[fi:BitTorrent]]
-[[fr:BitTorrent (protocole)]]
-[[gl:BitTorrent]]
-[[he:ביטורנט]]
-[[hr:BitTorrent]]
-[[id:BitTorrent]]
-[[ilo:BitTorrent]]
-[[it:BitTorrent]]
-[[ja:BitTorrent]]
-[[ka:ტორენტი]]
-[[ko:비트토렌트]]
-[[ku:BitTorrent]]
-[[lt:BitTorrent]]
-[[lv:BitTorrent]]
-[[ml:ബിറ്റ് ടോറന്റ് (പ്രോട്ടോകോൾ)]]
-[[mr:बिटटॉरेंट]]
-[[ms:BitTorrent (protokol)]]
-[[nl:BitTorrent]]
-[[nn:BitTorrent]]
-[[no:BitTorrent]]
-[[pl:BitTorrent]]
-[[pt:BitTorrent]]
-[[ro:BitTorrent]]
-[[ru:BitTorrent]]
-[[sh:BitTorrent]]
-[[si:බිට්ටොරන්ට් (ප්‍රොටොකෝලය)]]
-[[simple:BitTorrent]]
-[[sk:BitTorrent]]
-[[sl:BitTorrent]]
-[[sq:BitTorrent (protokoll)]]
-[[sv:Bittorrent]]
-[[ta:பிட்டொரென்ட்]]
-[[te:బిట్‌టోరెంట్]]
-[[th:บิตทอร์เรนต์]]
-[[tr:BitTorrent]]
-[[uk:BitTorrent (протокол)]]
-[[vi:BitTorrent]]
-[[zh:BitTorrent (协议)]]
-[[zh-yue:BitTorrent]]