„Hidroxidion” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a r2.7.2) (Bot: következő hozzáadása: et:Hüdroksiidid |
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: fa:هیدروکسید |
||
41. sor: | 41. sor: | ||
[[es:Hidróxido]] |
[[es:Hidróxido]] |
||
[[et:Hüdroksiidid]] |
[[et:Hüdroksiidid]] |
||
[[fa:هیدروکسید]] |
|||
[[fi:Hydroksidi]] |
[[fi:Hydroksidi]] |
||
[[hr:Hidroksidi]] |
[[hr:Hidroksidi]] |
A lap 2012. május 8., 20:09-kori változata
A hidroxidion szerkezete (nemkötő elektronpárokkal) és háromdimenziós modellje |
A hidroxidion (OH–) egy egyszeresen negatív, összetett ion, a sav-bázis reakciók gyakori szereplője.
Keletkezése
Könnyen átlátható a hidroxidion keletkezése, ha tekintjük a következő reakciót:
Ammóniagázt oldunk vízben. (Az ammónia kitűnően oldódik vízben, 1 literben hozzávetőlegesen 700 l gáz oldható fel.) Ha a vízbe előzetesen fenolftalein oldatot csepegtetünk, az oldat színe élénk pirosra változik.
A reakcióban a vízmolekula egy protonja (vagyis egy hidrogénion) átkerül az ammóniamolekulára, így az egyszeresen pozitív ammóniumionná alakul. A vízmolekula, protonjától megfosztva egyszeresen negatív ionná, hidroxidionná alakul. (A vízmolekula "maradéka".)
Hatása, kimutatása
Így az oldatban hidroxidionok, valamint ammóniumionok találhatóak. A keletkezett oldat lúgos kémhatású, amit a túlsúlyba került OH– ionok okoznak. A kémhatás kimutatására különböző indikátorokat használhatunk. A legismertebbek közülük a lakmusz, a fenolftalein és az univerzális indikátor (ez utóbbi különböző színnel jelzi a kémhatás mértékét). A semleges közegben színtelen fenolftalein a lúgos közegben élénk piros színű, a lakmusz és az univerzális indikátor pedig kék színre vált.
Források
Kecskés Andrásné, Rozgonyi Jánosné: Kémia 7. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1999
Lásd még
- Oxóniumion - A vízből protonfelvétellel keletkező pozitív töltésű ion