„Ottlyk György” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Hkbot (vitalap | szerkesztései)
a Bottal végzett egyértelműsítés: I. Lipót –> I. Lipót magyar király
Hkbot (vitalap | szerkesztései)
a Bottal végzett egyértelműsítés: Buda –> Buda (történelmi település)
1. sor: 1. sor:
'''Ottlyk György''' (1656? – 1723 után?) [[Trencsén vármegye]]i köznemesi család leszármazottja, [[Thököly Imre]] ezredese, majd [[II. Rákóczi Ferenc]] brigadérosa és főudvarmestere.
'''Ottlyk György''' (1656? – 1723 után?) [[Trencsén vármegye]]i köznemesi család leszármazottja, [[Thököly Imre]] ezredese, majd [[II. Rákóczi Ferenc]] brigadérosa és főudvarmestere.


A legendás kuruckirály ezredese merész katonaként volt ismert. A [[Nagyvárad|váradi]] pasa azonban – a szövetségesi kapcsolat ellenére – 1685. október 15-én Thökölyt elfogatta, akit a [[Oszmán Birodalom|törökök]] csak 1686. január 2-án engedték szabadon. A törökök ballépése végzetes volt: sok [[kuruc]] emiatt át állt a „[[labancok]]hoz”, köztük Ottlyk György is. Az [[Aeneas Caprara]], császári tábornok által befolyásolt Ottlyk a [[kassa]]i várvédők egy részét a várkapitány, [[Faygel Péter]] és a Thököly pártján maradtak ellen fordította. Emiatt Faygel 1685. október 25-én kénytelen volt Kassát a császáriaknak átadni. Ottlyk [[I. Lipót magyar király|I. Lipót]] császár-király ezredeseként részt vett [[Buda]] 1686. évi visszafoglalásában. [[Antonio Caraffa]] császári tábornok ennek ellenére 1687-ben elfogatta, de sikerült elkerülnie az [[eperjesi vésztörvényszék]] [[halálbüntetés|halálos ítélet]]ét (felmentették).
A legendás kuruckirály ezredese merész katonaként volt ismert. A [[Nagyvárad|váradi]] pasa azonban – a szövetségesi kapcsolat ellenére – 1685. október 15-én Thökölyt elfogatta, akit a [[Oszmán Birodalom|törökök]] csak 1686. január 2-án engedték szabadon. A törökök ballépése végzetes volt: sok [[kuruc]] emiatt át állt a „[[labancok]]hoz”, köztük Ottlyk György is. Az [[Aeneas Caprara]], császári tábornok által befolyásolt Ottlyk a [[kassa]]i várvédők egy részét a várkapitány, [[Faygel Péter]] és a Thököly pártján maradtak ellen fordította. Emiatt Faygel 1685. október 25-én kénytelen volt Kassát a császáriaknak átadni. Ottlyk [[I. Lipót magyar király|I. Lipót]] császár-király ezredeseként részt vett [[Buda (történelmi település)|Buda]] 1686. évi visszafoglalásában. [[Antonio Caraffa]] császári tábornok ennek ellenére 1687-ben elfogatta, de sikerült elkerülnie az [[eperjesi vésztörvényszék]] [[halálbüntetés|halálos ítélet]]ét (felmentették).


Már 1703-ban csatlakozott a [[II. Rákóczi Ferenc]] indította szabadságharchoz. A vezérlő fejedelemnek a seregében brigadéros lett, és 1704-től kezdve – a szabadságharc végéig – főudvarmestere volt Rákóczinak; 1706-tól pedig a Gazdasági Tanács alelnöke. 1711 februárjában [[Lengyelország]]ba távozott, de – mint sokan mások – élve a [[szatmári béke]] adta lehetőséggel, a békekötés után hamarosan hazatért.
Már 1703-ban csatlakozott a [[II. Rákóczi Ferenc]] indította szabadságharchoz. A vezérlő fejedelemnek a seregében brigadéros lett, és 1704-től kezdve – a szabadságharc végéig – főudvarmestere volt Rákóczinak; 1706-tól pedig a Gazdasági Tanács alelnöke. 1711 februárjában [[Lengyelország]]ba távozott, de – mint sokan mások – élve a [[szatmári béke]] adta lehetőséggel, a békekötés után hamarosan hazatért.

A lap 2012. május 6., 16:11-kori változata

Ottlyk György (1656? – 1723 után?) Trencsén vármegyei köznemesi család leszármazottja, Thököly Imre ezredese, majd II. Rákóczi Ferenc brigadérosa és főudvarmestere.

A legendás kuruckirály ezredese merész katonaként volt ismert. A váradi pasa azonban – a szövetségesi kapcsolat ellenére – 1685. október 15-én Thökölyt elfogatta, akit a törökök csak 1686. január 2-án engedték szabadon. A törökök ballépése végzetes volt: sok kuruc emiatt át állt a „labancokhoz”, köztük Ottlyk György is. Az Aeneas Caprara, császári tábornok által befolyásolt Ottlyk a kassai várvédők egy részét a várkapitány, Faygel Péter és a Thököly pártján maradtak ellen fordította. Emiatt Faygel 1685. október 25-én kénytelen volt Kassát a császáriaknak átadni. Ottlyk I. Lipót császár-király ezredeseként részt vett Buda 1686. évi visszafoglalásában. Antonio Caraffa császári tábornok ennek ellenére 1687-ben elfogatta, de sikerült elkerülnie az eperjesi vésztörvényszék halálos ítéletét (felmentették).

Már 1703-ban csatlakozott a II. Rákóczi Ferenc indította szabadságharchoz. A vezérlő fejedelemnek a seregében brigadéros lett, és 1704-től kezdve – a szabadságharc végéig – főudvarmestere volt Rákóczinak; 1706-tól pedig a Gazdasági Tanács alelnöke. 1711 februárjában Lengyelországba távozott, de – mint sokan mások – élve a szatmári béke adta lehetőséggel, a békekötés után hamarosan hazatért.

Feltehetően 1723 után halt meg. Önéletírása fontos kordokumentum.

Források

  • Köpeczi Béla – R. Várkonyi Ágnes: II. Rákóczi Ferenc, Gondolat, Budapest, 1976.

Külső hivatkozások

Lásd még

Kuruc brigadérosok listája