„Kertész Ákos” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
47. sor: | 47. sor: | ||
Az eredeti versszak így hangzik: |
Az eredeti versszak így hangzik: |
||
< |
<p>"A földesúr, akinek sérvig</p> |
||
emeltek tönköt, gabonát,</ |
emeltek tönköt, gabonát,</p> |
||
csákányosokkal puszta tért nyit,</ |
csákányosokkal puszta tért nyit,</p> |
||
szétveret falut és tanyát.</ |
szétveret falut és tanyát.</p> |
||
S a gondra bátor, okos férfit,</ |
S a gondra bátor, okos férfit,</p> |
||
ki védte menthetetlen honát,</ |
ki védte menthetetlen honát,</p> |
||
mint állatot terelni értik,</ |
mint állatot terelni értik,</p> |
||
hogy válasszon bölcs honatyát.</ |
hogy válasszon bölcs honatyát.</p> |
||
Cicáznak a szép csendőrtollak,</ |
Cicáznak a szép csendőrtollak,</p> |
||
mosolyognak és szavatolnak,</ |
mosolyognak és szavatolnak,</p> |
||
megírják, ki lesz a követ,</ |
megírják, ki lesz a követ,</p> |
||
hisz „nyíltan” dönt, ki ezer éve</ |
hisz „nyíltan” dönt, ki ezer éve</p> |
||
magával kötve mint a kéve,</ |
magával kötve mint a kéve,</p> |
||
sunyít vagy parancsot követ."</ |
sunyít vagy parancsot követ."</p> |
||
Kertész Ákos pár nappal később az alábbi közleményt adta ki:{{refhely |Index.hu Joób| áttekintés az ügyről és visszhangjáról;}} |
Kertész Ákos pár nappal később az alábbi közleményt adta ki:{{refhely |Index.hu Joób| áttekintés az ügyről és visszhangjáról;}} |
A lap 2012. május 4., 02:48-kori változata
Ebben a szócikkben egyes szerkesztők szerint sérül a Wikipédia egyik alappillérének számító, úgynevezett semleges nézőpont elve, vagy egyes megfogalmazásai reklámízűek (a vita részleteihez lásd a vitalapot). | Ha nincs indoklás sem itt a sablonban, sem a vitalapon, bátran távolítsd el a sablont! |
Kertész Ákos | |
Született | 1932. július 18. (91 éves) Budapest |
Elhunyt | 2022. december 7. (90 évesen)[1] Montréal[1] |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | író, filmdramaturg |
Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem (1961–1966) |
Kitüntetései |
|
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kertész Ákos (Budapest, 1932. július 18. –) Kossuth-díjas magyar író, filmdramaturg.
Életútja
1950-ben érettségizett Budapesten, s mivel polgári származása miatt nem vették föl az egyetemre, 12 évig karosszérialakatos volt az Ikarus Karosszéria- és Járműgyárban, 1954–1966 között az V. sz. Állami Autójavító Vállalatnál. Közben állami ösztöndíjjal elvégezte az egyetemen a magyar-népművelés szakot (1961–1966). 1966-1992 között a Mafilm dramaturgja, forgatókönyv- és dialógusírója volt. Innen ment nyugdíjba 60 évesen, de a filmszakmával továbbra is ápolta a kapcsolatot, regényeiből, idegen irodalmi anyagokból, rendezői ötletből stb. számtalan forgatókönyvet és tévéjátékot írt. 1994 és 1997 között az Élet és Irodalom című hetilap szerkesztője és főmunkatársa volt.[3]
2012. február 29-én Kanadába távozott és ott menekültstátuszt kért.[4] Saját állítása szerint az Amerikai Népszavában 2011. augusztus 29-én közölt cikke (lásd alább) megjelenése óta állandó fizikai zaklatásnak, fenyegetettségnek volt kitéve Magyarországon.
Munkássága
Számos film, tévéfilm forgatókönyvének írója vagy társszerzője. Színpadra írt saját műveit külföldön is bemutatták. Makra című regényét 12 nyelvre fordították le, és 1,2 millió példányban fogyott el a világon. (Makra, 1972; Névnap, 1973; Sziklafal/Özvegyek, 1976; Huszonegy, 1984; Családi ház manzárddal, 1984.) Regényeit, kisregényeit lefordították idegen nyelvekre. Aki mer, az nyer című kisregénye bolgárul Szófiában jelent meg 1984-ben, ugyanitt szintén bolgár nyelven Makra című regényét 1988-ban adták közre. Több művét francia, román, német, cseh, lengyel, orosz, szlovák, svéd, észt, japán, spanyol stb. nyelven jelentették meg. Fő regényei, színpadi művei az 1960-as, 1970-es évek magyar társadalmának tükrei a fiatalok, a munkásrétegek szemszögéből. Színpadi műveit ma is játsszák Magyarország határain túl is, egyik legsikeresebb darabja az Özvegyek című, amelyet egész Kelet-Közép-Európában játszottak és játszanak, sőt még Örményországba is eljutott.[5]
Vitatott írásai
Kertész Ákosnak a 2011. augusztus 29-i Amerikai Népszavában megjelent, az Amerikai Magyar Népszavában való publikációs lehetőségét féltő nyílt levelében a magyarok jellemével kapcsolatban megfogalmazott álláspontja a magyarországi közélet egy részében megbotránkozást keltett,[6] de voltak, akik ugyanakkor e heves reakció vélt kezdeményezőinek erkölcsi kompetenciáját is kétségbe vonták.[7]
„A magyar genetikusan alattvaló. József Attila talált mentséget: „ezer éve magával kötve, mint a kéve sunyít, vagy parancsot követ.” De ez nem mentség arra, hogy a magyar a legsúlyosabb történelmi bűnökért sem érez egy szikrányi lelkiismeret furdalást, hogy mindent másra hárít, hogy mindig másra mutogat, hogy boldogan dagonyázik a diktatúra pocsolyájában, röfög és zabálja a moslékot, és nem akar tudni róla, hogy le fogják szúrni. Hogy se tanulni, se dolgozni nem tud és nem akar, csak irigyelni, és ha módja van legyilkolni azt, aki munkával, tanulással, innovációval viszi valamire.
Ma már a második világháború borzalmaiért, a Holocaustért egyedül a magyar a felelős, mert a magyar nép az (a német néppel ellentétben), amelyik se be nem vallotta, meg nem gyónta a bűneit, se töredelmes bűnbánatot nem tanúsított, se meg nem fogadta, hogy soha többé, se bűnbocsánatért nem esdekelt.”
– Kertész Ákos. Nepszava.com, 2011. augusztus 29.
Az eredeti versszak így hangzik:
"A földesúr, akinek sérvig
emeltek tönköt, gabonát,
csákányosokkal puszta tért nyit,
szétveret falut és tanyát.
S a gondra bátor, okos férfit,
ki védte menthetetlen honát,
mint állatot terelni értik,
hogy válasszon bölcs honatyát.
Cicáznak a szép csendőrtollak,
mosolyognak és szavatolnak,
megírják, ki lesz a követ,
hisz „nyíltan” dönt, ki ezer éve
magával kötve mint a kéve,
sunyít vagy parancsot követ."
Kertész Ákos pár nappal később az alábbi közleményt adta ki:[8]
„Az Amerikai Népszavához írt publicisztikámban szereplő mondatot: „A magyar genetikusan alattvaló” – ezúttal helyreigazítom. Helyesen ilyen mondat nincs. Örömmel értesültem, hogy a holokauszttal kapcsolatban az elmaradt bocsánatkérés ügyében helyreigazítottak mások. Ezzel az ügyet lezártam.”
Budapest közgyűlése 2011. szeptember 21-én határozatot hozott díszpolgári címének visszavonásáról,[9] bár a cím adományozásának rendjét szabályozó rendelet erre nem ad lehetőséget.[10] A Fővárosi Közgyűlés 2011. december 14-én végül egy rendeletmódosítással törölte Kertészt a díszpolgárok listájáról.[11]
A Jobbik feljelentést tett Kertész ellen közösség elleni izgatás gyanújával, ám az ügyészség ezt elutasította, mivel szerintük a kijelentés a véleménynyilvánítás keretén belül maradt.[12]
Mártonfi Attila lexikográfus, az MTA Nyelvtudományi Intézetének tudományos munkatársa az „A magyar genetikusan alattvaló.” mondatot szövegelemzésnek vetette alá, mégpedig figyelembe véve, hogy a genetikusan szó jelentésköre eltér a genetikailag szóétól, és a Nyelv és Tudományban adott szövegértelmezése szerint a kérdéses mondat retorikai eszközöktől megfosztott olvasata: „Történeti meghatározottságból adódóan a (hosszú ideig feudalizmusban élő) magyar társadalom tagjainak kulturálisan meghatározott, jellegzetes viselkedése, hozzáállása a mindenkori hatalomnak való alárendelődés.”[13] Kálmán László nyelvész vitába szállt ezen értelmezéssel, [14] s az ügyből hosszabb nyelvészeti polémia bontakozott ki.[15] Kertész egy nyilatkozatában átvitt értelműnek minősítette a kérdéses terminust;[16] mint mondta: kijelentését esztétikailag kell értelmezni, nem tudományosan: „a magyar túlnyomórészt, nagyon sokszor fájdalmasan alattvalói attitűdökkel él és attitűdökkel rendelkezik – természetesen nem minden magyar: ilyen őrültséget nem állíthatok”.[17]
Művei (válogatás)
- Hétköznapok szerelme (1962)
- Sikátor (1965)
- Makra (1971)
- Névnap (1972)
- Witwen : Schauspiel / Ákos Kertész ; [übertr.] Jörg Buschmann (Berlin, 1976)
- Vdovy : hra / Ákos Kertész ; přel. Kateřina PoŠová (Praha, 1976)
- Jmeniny : příliš hořká komedie o dvou částech / Ákos Kertész ; přel. Anna Rossová (Praha, 1978)
- Vdovy / Ákos Kertész ; hra. prelož Ladislav Obuch (Bratislava, 1978)
- Makra - en vanlig människa / Ákos Kertész ; övers. Maria Ortman (Helsingborg, 1978)
- Kasparek (1979)
- Családi ház manzárddal (1982)
- Aki mer, az nyer (1984)
- Huszonegy (1984)
- A világ rendje (1984)
- Namnsdagen (Stockholm, 1984)
- Gimenes māja ar mansardu / Ãkošs Kertēss ; no ungāru valodas tulkojusi Laima Žihare (Rīgā, 1987)
- Makura / Kerutēsu Akosuu ; hyaku Miyasaka Ichiko (Tōkyō, 1988)
- Zakariás (1990)
- Másnaposság (1990)
- A gyűlölet ára (1992)
- Akár hiszed, akár nem : válogatott írások, 1974–1994 : novellák, publicisztikák, vallomások (1994)
- Tündérmesék (1999)
- A tisztesség ára (2000)
- Zé és más történetek (2000)
- Még a kapanyél is elsülhet (2001)
- Prófétát a lelátókra! : esszék, publicisztikák, egyéb csacskaságok, 1999–2002 (2002)
- Brúnó, Borcsa, Benjámin… (2004)
- Le prix de l'honnêteté : la véritable histoire d'une enquête policière / Ákos Kertész ; trad. ... par Georges Kassai et Gilles Bellamy (2004)
- A Nap utcai fiúk (2006)
- A romazsaru : bűnügyi regény. Javított kiad. (2009)
- Égszakadás, földindulás : napló miniatúrák : kisesszék és publicisztikai írások : Könyvhét, 1998–2009 (2009)
- Még a kapanyél is elsülhet : történelmi regény (2010)
- Zakariás : regény (2010)
- Tigrisbunda (2011)
- Jónás Ninivében : publicisztikák, esszék 2002–2010. (2011)
Díjak, elismerések
- SZOT-díj (1966)
- József Attila-díj (1972, 1984)
- A Szépirodalmi Könyvkiadó Nívódíja (1981)
- Az Év Könyve Jutalom (1990)
- A Művészeti Alap Irodalmi Díja (1991)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1992)
- Arany János-díj (1999)
- Hazám-díj (2002)
- Budapest díszpolgára (2002, 2011-ben visszavonták)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2004)
- Kossuth-díj (2008)
Jegyzetek
- ↑ a b Bartus László: Elhunyt Kertész Ákos író, az Amerikai Népszava volt munkatársa, 2022. december 22. (Hozzáférés: 2022. december 23.)
- ↑ a b c d e f g https://szepiroktarsasaga.hu/tagok/kertesz_akos.394.html?pageid=973
- ↑ ÚMIL , Ki kicsoda
- ↑ HVG 2012. március 04
- ↑ Abovo.hu Önéletrajza
- ↑ Nepszava.com Nyílt levél (Kertész Ákos); Mti.hu 2011szept2 (az mti összefoglalója a nyílt levélről és a reakciókról); Magyarhirlap.hu Pintér (Völgyesi Miklós nyilatkozatával); Nepszava.com Bartus (a levél és a reakciók elemzése); Nol.hu Révész „amikor Kertész szavait védelmezik ... ”; Os.mti.hu Wallenberg Egyesület nem áramlatokkal, nézetekkel vitázott;
- ↑ Os.mti.hu RWE 2011-09-19 „az a párt támad és kezdeményez, amelyik folyamatosan rasszista, antiszemita felszólalásokat tesz”;
- ↑ Index.hu Joób áttekintés az ügyről és visszhangjáról;
- ↑ Index.hu 2011. szeptember 21. A döntést a Fidesz–KDNP és a Jobbik képviselői megszavazták, az LMP és az MSZP viszont nem.
- ↑ Pmkh.jogtar.hu 1993
- ↑ A vonatkozó előterjesztés az önkormányzat honlapján.
- ↑ Hvg.hu 2011-10-11
- ↑ Nyest.hu Mártonfi
- ↑ Nyest.hu Kálmán
- ↑ Nyest.hu Mártonfi2 , Nyest.hu Németh , Nyest.hu Kálmán2 , Nyest.hu Mártonfi3
- ↑ Index.hu Joób
- ↑ ATV
Források
- ↑ ÚMIL: Új magyar irodalmi lexikon II. (H–Ö). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 1023. o. ISBN 963-05-6806-3
- ↑ Ki kicsoda: Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek ISBN 9638607106
- ↑ Abovo.hu Önéletrajza: Kertész Ákos önéletrajza
A „Vitatott írásai” c. szakaszhoz
- ↑ Index.hu Joób: Joób Sándor: Mégsem genetikusan alattvaló a magyar. (2011) periodika nélkül
- ↑ ATV: Interjú az ATV-n (az idézet forrása: 03.27–03.15, a számláló a végétől számítva mutatja az időt). (2011) periodika nélkül
- ↑ Magyarhirlap.hu Pintér: Pintér Balázs: „Genetikusan alattvaló” a magyar. (2011) periodika nélkül
- ↑ Mti.hu 2011szept2: Az Amerikai Népszava és Kertész Ákos szólásszabadsága: Péntek 21:05. Gondola.hu, (2011) A cikk ezen az összefoglaláson alapul az mti-től
- ↑ Nepszava.com Bartus: Bartus László: Kertész Ákos és a fajgyűlölet: Szombat 13:46. (2011) periodika nélkül
- ↑ Nepszava.com Lánc és kard: Kertész Ákos: Lánc és kard – Amerikai Népszava, 2011. április 20.
- ↑ Nepszava.com Nyílt levél: Kertész Ákos nyílt levele az Amerikai Népszavához
- ↑ Nol.hu Révész: Révész Sándor: Kertész Ákos és a rasszizmus. Népszabadság, (2011)
- ↑ Os.mti.hu Wallenberg Egyesület: A Raoul Wallenberg Egyesület Elnöksége: A Wallenberg Egyesület Kertész Ákos önkritikáját várja. (2011. szeptember 11.) periodika nélkül
- ↑ Os.mti.hu RWE 2011-09-19: A Raoul Wallenberg Egyesület Elnöksége: Az RWE fentartja álláspontját,de.... (2011. szeptember 19.) periodika nélkül
- ↑ Index.hu 2011. szeptember 21.: Megfosztották fővárosi díszpolgárságától Kertész Ákost, 2011. szeptember 21. (Hozzáférés: 2011. szeptember 21.)
- ↑ Hvg.hu 2011-10-11: Magyar Nemzet: elutasították a Kertész Ákos elleni feljelentést. HVG, 2011. október 11. (Hozzáférés: 2011. október 11.)
- ↑ HVG 2012. március 04: Kertész Ákos menekültstátuszt kért Kanadában. HVG, 2012. március 5. (Hozzáférés: 2012. március 5.)
Nyelvészeti szempontok
- ↑ Nyest.hu Mártonfi: Mit állított Kertész Ákos? (Mártonfi Attila, Nyest, 2011. szeptember 23.)
- ↑ Nyest.hu Kálmán: Genetikusan: Kertész és Mártonfi a cél mellé lőtt (Kálmán László, Nyest, 2011. szeptember 27.)
- ↑ Nyest.hu Németh: Genetikus: mit is jelent? (Németh László, 2011. október 5.)
- ↑ Nyest.hu Mártonfi2: Kálmán László árnyékra vetődött (Mártonfi Attila, 2011. október 7.)
- ↑ Nyest.hu Kálmán2: Harmadakkora válasz (Kálmán László, 2011. október 10.)
- ↑ Nyest.hu Mártonfi3: Zárszó a Kertész-vitában? (Mártonfi Attila, 2011. október 18.)
További információk
- A „Makra” és 116 olvasója / Kamarás István, Kiss Endre, Somorjai Ildikó. Budapest : OSZK KMK, 1977 Budapest : OSZK Soksz. 100 p.
- Kertész Ákos művei az OSZK nektár adatbázisában
- Kortárs magyar írók
- A Fővárosi Közgyűlés 26/1993. (VIII. 1.) Főv. Kgy. számú rendelete a díszpolgári cím adományozásáról
- Kertész Ákos a PORT.hu-n (magyarul)