Magyarország köztársasági elnöke

A magyar köztársasági elnök Magyarország alaptörvénye szerint kifejezi a nemzet egységét és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett.

Magyarország köztársasági elnöke 2010. augusztus 6. és 2012. április 2. között Schmitt Pál volt. 2012. április 2-án lemondott tisztségéről, helyét pedig ideiglenesen Kövér László, az Országgyűlés házelnöke vette át.

A magyar köztársasági elnök rezidenciája 2003 óta a budapesti Sándor-palota

2010. június 29-én az Országgyűlés több mint kétharmados többséggel a Magyar Köztársaság elnökévé választotta Schmitt Pált, aki hivatalát augusztus 6-án vette át

Megválasztása, kinevezése

A köztársasági elnököt a korábbi elnök megbízatásának lejárta előtt legalább harminc, legfeljebb hatvan nappal, ha pedig a megbízatása idő előtt szűnt meg, a megszűnéstől számított 30 napon belül kell megválasztani. A köztársaságielnök-választást az Országgyűlés elnöke tűzi ki.

Köztársasági elnökké megválasztható minden választójoggal rendelkező magyar állampolgár, aki a választás napjáig a 35. életévét betöltötte. Köztársasági elnököt az országgyűlési képviselők egyötödének támogatásával lehet jelölni. A köztársasági elnököt az Országgyűlés öt évre választja meg. A titkos választás első fordulója eredményes, ha az országgyűlési képviselők 2/3-a (66,67%-a) támogatja valamelyik jelöltet. A második szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki – tekintet nélkül a szavazásban részt vevők számára – a legtöbb érvényes szavazatot kapta. Ha a második szavazás is eredménytelen, ismételt jelölés alapján új választást kell tartani. A két lehetséges fordulót 2 egymást követő napon be kell fejezni.

A köztársasági elnököt e tisztségre legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani.

A megválasztott köztársasági elnök a korábbi elnök megbízatásának lejártakor, illetőleg a megbízás idő előtti megszűnése esetén a kiírt választás eredményének kihirdetését követő nyolcadik napon lép hivatalába, hivatalba lépését megelőzően az Országgyűlés előtt esküt tesz.

A köztársasági elnök feladat- és hatásköre

A köztársasági elnök

• képviseli a magyar államot,
• Magyarország nevében nemzetközi szerződéseket köt,
• megbízza és fogadja a nagyköveteket és a követeket,
• kitűzi az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek általános választását,
• kitűzi az európai parlamenti választás, továbbá az országos népszavazás időpontját,
• részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés és az országgyűlési bizottságok ülésein,
• javaslatot tehet az Országgyűlésnek intézkedés megtételére,
• népszavazást kezdeményezhet,
• adományozza a törvényben meghatározott címeket, érdemrendeket, kitüntetéseket és engedélyezi viselésüket,
• gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát,
• dönt az állampolgársági ügyekben,
• dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket külön törvény a hatáskörébe utal,
• a fegyveres erők főparancsnoka,
• a Szent Korona Testület elnöke.

Kinevezési és felmentési jogköre

A köztársasági elnök nevezi ki, illetve menti fel

• külön törvényben meghatározott személy vagy szervek javaslatára kinevezi és felmenti a Magyar Nemzeti Bank elnökét, alelnökeit és az egyetemi tanárokat,
• megbízza és felmenti az egyetemek rektorait,
• kinevezi és előlépteti a tábornokokat,

• megerősíti tisztségében a Magyar Tudományos Akadémia elnökét,
• a hivatásos bírókat és a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesét,
• az ügyészeket és a legfőbb ügyész helyettesét,
• a Gazdasági Versenyhivatal elnökét,
• a Nemzeti Földalap elnökét,
• a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnökét.

A törvényhozással kapcsolatos jogkörök

• A törvény kihirdetéséről, annak kézhezvételétől számított tizenöt napon – az Országgyűlés elnökének sürgősségi kérelmére öt napon – belül a köztársasági elnök gondoskodik. A kihirdetésre megküldött törvényt aláírja, és azt a hivatalos lapban (Magyar Közlöny) ki kell hirdetni.
• Ha a köztársasági elnök a törvénnyel vagy annak valamelyik rendelkezésével nem ért egyet, azt aláírás előtt az imént említett határidőn belül megfontolás végett, észrevételeinek közlésével visszaküldheti az Országgyűlésnek, vagy véleményezésre megküldi az Alkotmánybíróságnak, ha annak valamelyik rendelkezését alkotmányellenesnek tartja. Az elnök azonban egy, a parlament által elfogadott törvény kapcsán csak az egyik vétójogával élhet.
• Az Országgyűlés a törvényt újra megtárgyalja, és elfogadásáról ismét határoz, vagy ha az Alkotmánybíróság – az Országgyűlés kezdeményezésére, soron kívüli eljárásban – nem állapít meg alkotmányellenességet, akkor a köztársasági elnök köteles azt aláírni és öt napon belül kihirdetni.

Védettsége

Amennyiben a köztársasági elnök hivatali idejében elkövetett jogsértés nem minősül bűncselekménynek, akkor ellene büntetőeljárást csak megbízatásának megszűnése után lehet indítani.

A tisztség összeférhetetlensége

A köztársasági elnöki tisztség összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi és politikai tisztséggel vagy megbízatással. A köztársasági elnök más kereső foglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért – a szerzői jogi védelem alá eső tevékenységet kivéve – díjazást nem fogadhat el.

Helyettesítése

A köztársasági elnök átmeneti akadályoztatása esetén, vagy ha a köztársasági elnök megbízatása valamely okból idő előtt megszűnik, az új köztársasági elnök hivatalba lépéséig a köztársasági elnöki jogkört az Országgyűlés elnöke gyakorolja. A köztársasági elnök helyettesítése idején az Országgyűlés elnöke képviselői jogait nem gyakorolhatja, és helyette az Országgyűlés elnökének feladatát az Országgyűlés által kijelölt alelnök látja el.

A tisztség megszűnése

Az elnöki megbízatás megszűnik, ha lejár a megbízatás ideje, ha meghal az elnök, ha feladatát 90 napon túl nem tudja ellátni, ha lemond, ha kimondják a megbízatásával kapcsolatban az összeférhetetlenségét, vagy ha megfosztják tisztségétől. Ha a köztársaság elnöke bűncselekményt követ el, az Alkotmánybíróság megfoszthatja tisztségétől.

Köztársasági elnökök a rendszerváltás óta

• Szűrös Mátyás (1989. október 23. – 1990. május 2.) (ideiglenes köztársasági elnök)
• Göncz Árpád (1990. május 2. – 2000. augusztus 4., 1990. augusztus 3-ig az Országgyűlés elnökeként ideiglenesen, 1995-ben újraválasztották)
• Mádl Ferenc (2000. augusztus 4. – 2005. augusztus 5.)
• Sólyom László (2005. augusztus 5. – 2010. augusztus 5.)
• Schmitt Pál (2010. augusztus 6. – 2012. április 2.)
• Kövér László (2012. április 2. – 2012. május 10.) (ideiglenes köztársasági elnök)
• Áder János (2012. május 10. –)

Lásd még

• Köztársasági elnök
• Magyarország államfőinek listája

Külső hivatkozások

• Köztársasági Elnöki Hivatal