Perpignan

Perpignan
Castillet, erődítmény
Perpignan címere
Közigazgatás
Ország	Franciaország
Régió	Languedoc-Roussillon
Megye	Pyrénées-Orientales
Polgármester	Jean-Marc Ayrault (2008-2014)
INSEE-kód	66136
Irányítószám	66000
Körzethívószám	468
Testvérvárosok	Lista Türosz (1997. november 15. – ) Hannover (1960. június 12. – ) Lancaster (1962–) Lake Charles (1991. szeptember 6. – ) Sarasota (1995. szeptember 6. – ) Lleida Lancaster Barcelona (1994–) Mostaganem (2011. október 7. – ) Figueres Ma’alot (1998. július 6. – ) Tavira (2001. július 7. – ) Girona Katalónia Mohammedia
Népesség
Teljes népesség	119 656 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	1715 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	8–95 m
Terület	68.07 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 42° 41′ 51″, k. h. 2° 53′ 41″42.6975, 2.8947222222222
Perpignan weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Perpignan témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Perpignan (katalánul: Perpinyà) nagyváros Franciaország délkeleti részén, Languedoc-Roussillon régióban, Pyrénées-Orientales megye központja. A kontinentális Franciaország legdélibb nagyvárosa, amely a tengerparti síkságot magába foglaló Roussillon tájegység központja, sok vonatkozásban már a szomszédos Katalóniával rokon. A település egy újonnan kialakult és rendkívül népszerű tengerparti üdülőkörzet központja.

Története

Már a rómaiak is kikötőt létesítettek az akkor még tengerparti városnál. A középkorban Katalóniához tartozott, de 1276-1344 között a mallorcai királyok kontinentális területeinek volt a székhelye. A XV. században átmenetileg francia kézre jutott, de azután visszakerült a Spanyol Királyság birtokába. Csak a XVII. században lett véglegesen francia birtok, 1659-ben az úgynevezett Pireneusi béke véglegesítette Franciaország uralmát a hegyláncig terjedő partvidéken. A katalán hagyomány azonban mindmáig érezhető, a lakosok jelentékeny része beszéli a katalán nyelvet, nyaranta az utcákon, tereken a „sardana” katalán tánc muzsikáját játssza az alkalmi „cobla”, a néphangszerekből alakult zenekar.

Demográfia

Év Lakosság 1793 9 134 1800 10 415 1806 12 499 1821 14 864 1831 17 114 1841 20 792 1846 22 706 1851 21 783 1856 23 301

Év Lakosság 1861 23 462 1866 25 264 1872 27 378 1876 28 353 1881 31 735 1886 34 183 1891 33 878 1896 35 088

Év Lakosság 1901 36 157 1906 38 898 1911 39 510 1921 53 742 1926 68 835 1931 73 962 1936 72 207 1946 74 984

Év Lakosság 1954 70 051 1962 83 025 1968 102 191 1975 106 426 1982 111 669 1990 105 983 1999 105 115 2006 117 500

Látnivalók

• Castillet – a régi belváros, egykori falait lerombolták, megmaradt a régi városkapu és erődítmény, az 1368-1483 között létesült, a városkaput védelmező bástya-erőd, amely Perpignan régi címerében szerepelt. A téglából készített erőd belsejében található a Casa Pairal, a helyi népművészeti és helytörténeti múzeum. A palace de la Loge tér közepén Vénusz szobra áll.
• Loge de Mer – a díszes palota egykor a tőzsde volt, sarkánál hajó formájú szélkakas áll. Az ápület 1397-ből származik.
• Hotel de Ville – a régi városháza, egy része XV. századi. A homlokzaton három bronzkar látható, ezek valaha fáklyatartók voltak, de egyben a lakosságnak azt a három csoportját jelképezik, amelyik a városi tisztségviselők választására volt jogosult. A belső udvarában a la Méditerranée szoborcsoport látható.
• Palais de la Députation – XV. századi, az aragóniai királyok korában létezett helyi katalán képviselet székháza volt.
• Maison Julia – a város kevés középkori magánházainak egyike, gótikus szílusban épült a XIV. században.
• Cathédrale St-Jean – 1324-ben kezdték el építeni a város főtemplomát, de csak 1509-ben szentelték fel, közben a tervezett háromhajós épületet egyetlen hajóssá alakították át. A bejárat elé a XVII. században építették a kupolás kis csarnokot. A főoltáron Keresztelő Szent János, a város védszentjének szobra látható, Claude Perret XVII. századi alkotása.
• Église St-Jacques – a templom két részletben épült, első része a XIV. században, második a XVIII.-ban. Nagypéntek délutánján innen indul a bűnbánók körmenete, a Procession des Mystéres, a menetet a Confrérie de la Sanch, vagyis a Szent Vér bűnbánó társasága szervezi 1426 óta.
• Musée Rigaud – XVII. századi palota, gazdag gyűjteményében több festmény található Hyacinthe Rigaud-tól, aki a város szülötte és a XVII-XVIII. század fordulóján népszerű portréfestő volt, valamint ő lett a Napkirály udvari festője.
• Palais des Rois de Majorque – citadella, a mindössze 68 évig fennálló Majorcai Királyság idején épült, ez a királyság Roussillon területe mellett Montpellier városára és a Baleár-szigetekre terjesztette ki hatalmát. Az építkezés 1276-ban kezdődött s akkor fejeződött be, amikor a királyság megszűntével a vár birtokosai az aragóniai királyok lettek.

Híres Perpignaniak

• François Arago (1786–1853) francia fizikus, csillagász, politikus,
• Valentin Magnan (1835–1916) francia pszichiáter.

Galéria

Palais des Rois de Majorque

Cathédrale St-Jean

Procession des Mystéres, a bűnbánók körmenete

Testvérvárosok

• - Hannover, 1960 óta.
• - Lancaster, 1962 óta.
• - Lac Charles, 1991 óta.
• - Sarasota, 1995 óta.
• - Tyre, 1997 óta.

Partnervárosok:

• - Ma'alot-Tarshiha, 1998 óta.
• - Tavira, 2001 óta.
• - Berkane

Külső hivatkozások

• Hivatalos honlap

A Wikimédia Commons tartalmaz Perpignan témájú médiaállományokat.