„Mágneses elhajlás” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Új szócikk |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
12. sor: | 12. sor: | ||
Az agona lassan keleti irányból nyugati irányba vándorol, mint ahogyan a mágneses pólus is. |
Az agona lassan keleti irányból nyugati irányba vándorol, mint ahogyan a mágneses pólus is. |
||
A nagy pontosságú térképek készítésénél külön meg szokták adni az adott |
A nagy pontosságú térképek készítésénél külön meg szokták adni az adott térségre vonatkozó mágneses elhajlás értékét. |
||
A mágneses elhajlás figyelembevétele a légi közlekedésnél, illetve a tengeri hajózásnál fontos. |
A mágneses elhajlás figyelembevétele a légi közlekedésnél, illetve a tengeri hajózásnál fontos. |
A lap 2007. január 12., 22:04-kori változata
A mágneses elhajlás a mágneses és a földrajzi Északi-sark közötti szögbeli eltérés fokokban kifejezve.
Az azonos mágneses elhajlású helyek összekötő képzeletbeli vonal az izogona.
Azt a földgömbön elhelyezett képzeletbeli vonalat, ami a nulla mágneses elhajlás pontjait köti össze agonának nevezik. A valóságban ez a különleges vonal egy kettős délkör, mert egyrészt metszi a mágneses pólust, másrészt a földrajzi póluson is áthalad.
Az agonán elhelyezett iránytű tűje egyidejűleg mutatja a földrajzi és a mágneses pólust.
Az agona a földgömböt két félre osztja fel. Az egyik féltekén az iránytű nyugat felé mutat (nyugati mágneses elhajlás), a másik felén viszont keletre felé hajlik el.
Az agona lassan keleti irányból nyugati irányba vándorol, mint ahogyan a mágneses pólus is.
A nagy pontosságú térképek készítésénél külön meg szokták adni az adott térségre vonatkozó mágneses elhajlás értékét.
A mágneses elhajlás figyelembevétele a légi közlekedésnél, illetve a tengeri hajózásnál fontos.