Márk evangélista

Márk evangélista
Márk evangélista, lábainál ikonográfiai szimbóluma, a szárnyas oroszlán
Születése
hagyomány szerint: Kr. u. 14 Jeruzsálem
Halála
Kr. u. 72 Alexandria (Egyiptom)
Tisztelete
Sírhely	Szent Márk-székesegyház
Ünnepnapja	április 25.
A Wikimédia Commons tartalmaz Márk evangélista témájú médiaállományokat.

Márk apostol evangelista, aki a Lévi törzséből való pap volt és Cirenalka tartományban született.

Élete

Zsidó származású volt, eredetileg Johanannak (János) hívták, de mivel nem zsidók között térített, latin nevén (Marcus) vált ismertté. Nevének jelentése "nehéz kalapács". Állítólag azért kapta ezt a nevet, mert úgy alakította az embereket, mint kalapács a forró vasat. Némelyek szerint Jézus Krisztus 72 tanítványának egyike, mások szerint Jézus Krisztus feltámadása után tért meg. Péter apostol követője és utazásai során társa volt. 44-ben, amikor Júdeában éhínség támadt, az antiokheiai egyház a jeruzsálemiek segítségére sietett és Pál apostol Barnabás apostollal együtt vitt nekik adományt. Márk anyjának házában szálltak meg. Amikor visszaindultak Antiochiába, magukkal vitték Márkot is, akit alkalmasnak tartottak arra, hogy segítségükre legyen az apostoli munkában. 45-ben Pál és Márk nagybátyja Barnabás Ciprus szigetére indult ahová Márk is velük tartott. Ő volt Péter tolmácsa. 50 és 60 között feljegyezte Péter apostol prédikációit és később annak alapján megírta evangéliumát.

A kereszténység egyiptomi elterjedése Márk apostol nevéhez fűződik. Az egyiptomi kopt ortodox egyház megalapítója, melynek Alexandriában ő volt az első püspöke. Szent Péter jóváhagyásával irta meg Szent Péter elbeszélése alapján az evangéliumot latin nyelven a rómaiak számára. Péter apostol Egyiptomba küldte Márkot, abból a célból, hogy az ottani pogányokat a kerésztény hitre térítse.

49-ben járt először Egyiptomban, majd 60-ban ismét Egyiptom egyik legnagyobb városába, Alexandriába ment, és az akkorra már elkészült evangéliumot terjesztette és sokakat megtérített. Márk tizenkét éven át tevékenykedett Egyiptomban. A pogány papok azonban az életére törtek. Elfogták és nyakára kötelet kötözve a sziklás ösvényeken vonszolták maguk után. Vére megfestette a sziklákat, az utcákon addig hurcolták körbe-körbe, amíg meg nem halt. A pogányok nagy máglyát raktak és el akarták égetni, de akkor hirtelen szélvész és felhőszakadás támadt és emiatt az áradó víz elől menekülniük kellett. Akkor jöttek a keresztények, és eltemették Bukolesben.

Emlékezete

Szent Márk, feje felett szárnyas oroszlánnal

Márk evangélista keresztény ikonográfiai attribútuma általában a szárnyas oroszlán.

Ereklyéit Alexandriába szállították, amelyeket 815-ben Velencébe vittek, és ott elrejtették. A velenceiek mint védőszentjüket tisztelik és székesegyházuk Szent Márk nevét viseli. Emléknapja április 25-e, szimbóluma az oroszlán. Emléknapján a katolikus egyház hívői a határban körmeneten vesznek részt és búzát szentelnek. A keresztutaknál és az ott elhelyezett határkeresztnél a megszentelt búzavetésből minden hívő kitépett egy szálat. A férfiak a kalapjuk mellé tűzték a szentelt búzaszálat, a nők pedig elrejtették az imádságos könyveikbe.

Forrás

• Pallas nagy lexikona

Külső hivatkozások

A Wikimédia Commons tartalmaz Márk evangélista témájú médiaállományokat.

• Szent Márk evangélista, katolikus.hu
• Április 25. Szent Márk evangélista, jelesnapok.oszk.hu
• Szent Péter tolmácsa: Szent Márk evangélista