„Jana (folyó)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Több száz, néhány száz, pár ezer, sok millió stb. különírása (kézi botszerkesztés) |
a r2.7.2) (Bot: következő hozzáadása: sk:Jana (rieka) |
||
65. sor: | 65. sor: | ||
[[ru:Яна (река)]] |
[[ru:Яна (река)]] |
||
[[sah:Дьааҥы (өрүс)]] |
[[sah:Дьааҥы (өрүс)]] |
||
[[sk:Jana (rieka)]] |
|||
[[sv:Janafloden]] |
[[sv:Janafloden]] |
||
[[uk:Яна (річка в Якутії)]] |
[[uk:Яна (річка в Якутії)]] |
A lap 2012. április 26., 22:26-kori változata
Jana | |
Közigazgatás | |
Országok | Oroszország |
Földrajzi adatok | |
Hossz | 872 km |
Vízgyűjtő terület | 238 000 km² |
é. sz. 67° 27′ 50″, k. h. 133° 15′ 06″ | |
Torkolat | Laptyev-tenger, Jana-öböl |
é. sz. 71° 32′ 49″, k. h. 136° 43′ 03″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Jana témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Jana (oroszul: Яна) folyó Oroszország ázsiai részén, Jakutföldön, a Lénától keletre.
A Kolima vidékén is van egy azonos nevű, de kisebb folyó, ez az Ohotszki-tengerbe ömlik.
Földrajz
Hossza: 872 km, vízgyűjtő területe: 238 000 km². Évi közepes vízhozama a torkolatnál kb. 1000 m3/sec.
Két folyó: balról a Dulgalah (hossza 507 km) és jobbról a Szartang (hossza 652 km) találkozásánál kezdődik. Mindkettő a Verhojanszki-hegységben ered, alsó szakaszukon hajózhatók.
A folyó felső szakaszán, a Jana-felföldön széles, mély völgyben halad. Adicsa nevű mellékfolyójának betorkollása után völgye 10 km-re is kiszélesedik, medre mellékágakra bomlik. Lejjebb a Kular-hegység északi szélén folyik keresztül, itt a folyó völgye elkeskenyedik, medrében zúgók jelennek meg, partján helyenként 250–300 m-es sziklafalak magasodnak. Alsó szakaszán a Jana–Ingyigirka-alföldön folyik végig, itt rendkívül kanyargóssá válik, mellékágakra szakadozik és deltatorkolattal ömlik a Laptyev-tenger délkeleti részét képező, sekély vízű Jana-öbölbe. A delta 140 km-rel a torkolat előtt, a Szomadon (Szamadon) nevű mellékág leválásával kezdődik, mely maga is önálló deltát képez. A folyó vízgyűjtő területének északi része tundra, ahol sok ezer kisebb-nagyobb tó található.
Mivel a vízgyűjtő területen télen viszonylag kevés a csapadék, a Jana tavaszi áradásai nem olyan erősek, mint amilyenek Kelet-Szibéria többi nagy folyóin. Legnagyobb részben a nyári esők vizei táplálják, júniustól szeptemberig vonul le az éves vízmennyiség mintegy 96%-a. Október elejétől június elejéig a folyó befagy, alsó szakaszán sok helyen fenékig. A Jana Verhojanszkig hajózható.
Legfontosabb mellékfolyói jobbról az Adicsa, balról a Bitantaj.
Települések
A folyó partján nincsenek nagyobb városok.
- Verhojanszk: folyami kikötő, az egyetlen városi rangú település a folyó partján, bár lakóinak száma alig éri el a kétezer főt. Itt található a Föld északi hidegpólusa, itt (és/vagy Ojmjakonban) mérték ugyanis eddig az északi félteke legalacsonyabb hőmérsékletét.
- Batagaj: kikötő Verhojanszktól 90 km-re északra, lakóinak száma 4300 fő (2008). Ónércdúsítójáról és a környék (részben már kimerült) ónbányáiról nevezetes. A településen 1949-től 1956 végéig kényszermunka tábor működött.[1]
- Uszty-Kujga: északi kikötő a delta közelében.
- Nyizsnyejanszk: kikötő a torkolatnál.
2004-ben a Jana-folyó környékén orosz régészek kb. harmincezer éves, a Würm-glaciális idejéből való emberi település nyomait tárták fel.[2]
Források
- Jakutföld földrajza (orosz nyelven). (Hozzáférés: 2009. május 25.)
- Jana (orosz nyelven). Nagy Szovjet Enciklopédia. (Hozzáférés: 2009. május 25.)
- ↑ A janai ITL (a javító-munka tábor rövidítése). Memorial Társaság (Hozzáférés: 2009. május 26.)
- ↑ Cite web-hiba: a title paramétert mindenképpen meg kell adni!. múlt-kor történelmi portál, 2004. január 2. (Hozzáférés: 2009. május 26.)