„Neszmélyi borvidék” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a r2.7.2+) (Bot: következő módosítása: fr:Ászár-Neszmély |
|||
30. sor: | 30. sor: | ||
A borvidékhez a következő települések [[szőlőkataszter]] szerint I. és II. osztályú határrészei tartoznak |
A borvidékhez a következő települések [[szőlőkataszter]] szerint I. és II. osztályú határrészei tartoznak |
||
* Ászári körzet: [[Ászár]], [[Bársonyos (település)|Bársonyos]], [[Császár]], [[Csép]], [[Ete ( |
* Ászári körzet: [[Ászár]], [[Bársonyos (település)|Bársonyos]], [[Császár (település)|Császár]], [[Csép]], [[Ete (Magyarország)|Ete]], [[Kerékteleki]], [[Kisbér]], [[Nagyigmánd]], [[Vérteskethely]] |
||
* Neszmélyi körzet: [[Baj]], [[Bajót]], [[Dunaalmás]], [[Dunaszentmiklós]], [[Esztergom]], [[Kesztölc]], [[Kocs]], [[Lábatlan]], [[Mocsa]], [[Neszmély]], [[Nyergesújfalu]], [[Mogyorósbánya]], [[Süttő]], [[Szomód]], [[Tata]], [[Tát]], [[Vértesszőlős]] |
* Neszmélyi körzet: [[Baj]], [[Bajót]], [[Dunaalmás]], [[Dunaszentmiklós]], [[Esztergom]], [[Kesztölc]], [[Kocs]], [[Lábatlan]], [[Mocsa]], [[Neszmély]], [[Nyergesújfalu]], [[Mogyorósbánya]], [[Süttő]], [[Szomód]], [[Tata]], [[Tát]], [[Vértesszőlős]] |
||
A lap 2012. április 23., 00:40-kori változata
Ászár–Neszmélyi borvidék | |
A régió elhelyezkedése | |
Adatok | |
Minőségbesorolási kategória | I. II. osztályú szőlőkataszter, nemzetközi besorolása nincs |
Besorolás éve | 1977 |
Ország | Magyarország |
Régió | Közép-Dunántúl |
Vármegye | Komárom-Esztergom megye |
Borrégió | Észak-Dunántúli borrégió |
Éghajlat | kontinentális |
Talajösszetevők | löszös barna erdőtalaj, mészkő, homokkő és dolomit |
Régió területe | 1432 hektár |
Szőlőfajták | chardonnay, ezerjó, rizlingszilváni, tramini, olaszrizling, rajnai rizling, zöld veltelini, cserszegi fűszeres és királyleányka; kis mennyiségben kékszőlők: kékfrankos, cabernet sauvignon, pinot noir és merlot |
Érési időszak | szeptember vége |
Bortermelés | Neszmélyi Chardonnay, Neszmélyi Fűszeres Tramini |
Megjegyzések | Nemzetközi díjnyertes a Hilltop Neszmélyi Prémium Chardonnay 2005 |
A Wikimédia Commons tartalmaz Ászár–Neszmélyi témájú médiaállományokat. |
Az Ászár–Neszmélyi borvidék a Dunántúl északi részén, a Dunától délre található dombvidékeken terül el. A borvidék címet 1977-ben kapta meg, területe 1400 hektár.
Története
A területen már a római korban is termesztettek szőlőt, de a török hódoltság idején a lakosság megritkulásával az ültetvények is tönkrementek. A 18. század végére ismét jelentős termelővé és borexportőrré vált, mivel a borok, magas savtartalmuknak köszönhetően a hosszabb szállítást is jól viselték. A 19. század végén az ország szőlőtermelőit sújtó filoxéra-járvány itt is komoly károkat okozott. Ekkor kezdték betelepíteni a homokos területeket, mivel a laza talaj immunis a szőlőgyökértetűre és a fajtaszerkezet is megváltozott. A II. világháború után a termelési és minőségi problémák olyan szintűre nőttek, hogy 1959-ben elvesztette borvidék rangját, melyet az új telepítések hatására 1977-ben visszaszerzett.
A borvidék jellemzői
Talaja főként löszön kialakult barna erdőtalaj, de mészkövön, dolomiton kialakult rendzina és homokkövön, márgán képződött barna erdőtalaj is előfordul. Éghajlata az országos átlagnál hűvösebb, csapadékosabb, erősen szeles, de a hőingadozás alacsony és a napsütéses órák száma is elég magas. Legjobb termő területei 150-300 méteres tengerszint feletti magasságban helyezkednek el, a Vértes és a Gerecse hegység napsütötte lejtőin.
A borvidékhez a következő települések szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei tartoznak
- Ászári körzet: Ászár, Bársonyos, Császár, Csép, Ete, Kerékteleki, Kisbér, Nagyigmánd, Vérteskethely
- Neszmélyi körzet: Baj, Bajót, Dunaalmás, Dunaszentmiklós, Esztergom, Kesztölc, Kocs, Lábatlan, Mocsa, Neszmély, Nyergesújfalu, Mogyorósbánya, Süttő, Szomód, Tata, Tát, Vértesszőlős
Termesztett szőlőfajták
Ma a fehér szőlők közül jellemzően a chardonnay, olaszrizling, Müller-Thurgau, zöld veltelini, Irsai Olivér, cserszegi fűszeres, tramini és ottonel muskotály terem, de kezd terjedni a Sauvignon Blanc, a rajnai rizling és a leányka.
Még mindig megtalálható a korábban nagy területeken termesztett ezerjó is. Hagyományosan nagy területen termesztették itt a budai fehér, sárfehér, zöldszilváni és juhfark fajtákat (és a kék kadarkát) is, de mára csak nyomaik maradtak.
A kék szőlők közül a Kékfrankos, a Cabernet Sauvignon, a Pinot Noir és a Merlot fordulnak elő, bár inkább rozék alapanyagaként, mivel a vörösborok nem jellemzőek a vidékre.
A borvidék borai általában reduktív karakterűek, szárazak, élénk savtartalmúak.
Borházak és pincészetek
Névben és technológiában a borvidék talán leglátványosabb fejlődésén az 1990-ben létrehozott Hilltop Neszmély pincészet ment keresztül. Főborásza, Kamocsay Ákos 1997-ben Angliában, 1999-ben Magyarországon lett az év borásza.
- Balázs és Gesztesi családi pincészet
- Gimeskö-Vin Kft.
- Hilltop Neszmély Borászati Zrt.
- Korom Péter Családi Pincészete
- Szőllősi Pincészet
Forrás
- Dr. Seregi Andrásné: Italismeret (BGF KVIFK, 2005)
- 97/2004 (VI. 3.) FVM rendelet a borok eredetvédelmi szabályairól
- 9/2006 (II. 3.) FVM rendelet a borok eredetvédelmi szabályairól szóló 97/2004 (VI. 3.) FVM rendelet módosításáról
- 104/2004 (VI. 3.) FVM rendelet a borkészítésre alkalmas szőlőfajták osztályba sorolásáról