„George Francis FitzGerald” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
→A hosszkontrakció: kieg.,, form |
|||
| 55. sor: | 55. sor: | ||
==A hosszkontrakció== |
==A hosszkontrakció== |
||
FitzGerald leginkább [[1889]]-ben megjelent írása után ismert: „Az éter és a Föld atmoszférája” (''The Ether and the Earth's Atmosphere''), amiben leírja, hogy minden mozgó test a mozgásának irányában megrövidül. FitzGerald ezt részben barátja, [[Oliver Heaviside]] villamosmérnök egyenleteire alapozta. [[Hendrik Lorentz]] holland fizikus nagyon hasonló ötlettel állt elő [[1892]]-ben, amit részletesen kidolgozott. Ez később [[Lorentz-transzformáció]] néven vált ismertté. |
FitzGerald leginkább [[1889]]-ben megjelent írása után ismert: „Az éter és a Föld atmoszférája” (''The Ether and the Earth's Atmosphere''), amiben leírja, hogy minden mozgó test a mozgásának irányában megrövidül. 1889-ben ennek mértékére a v<sup>2</sup>/c<sup>2</sup> összefüggést adta meg. Sejtése szerint ez magyarázattal szolgál a [[Michelson-Morley kísérlet]]ben kapott eredményre. |
||
FitzGerald ezt részben barátja, [[Oliver Heaviside]] villamosmérnök egyenleteire alapozta. [[Hendrik Lorentz]] holland fizikus nagyon hasonló ötlettel állt elő [[1892]]-ben, amit részletesen kidolgozott. Ez később [[Lorentz-transzformáció]] néven vált ismertté. |
|||
A '''Lorentz-FitzGerald transzformáció''' a [[speciális relativitáselmélet]] alapvető része, az erről szóló elméletet [[Albert Einstein]] publikálta [[1905]]-ben. |
A '''Lorentz-FitzGerald transzformáció''' a [[speciális relativitáselmélet]] alapvető része, az erről szóló elméletet [[Albert Einstein]] publikálta [[1905]]-ben. |
||
A lap 2012. április 22., 10:57-kori változata
| George Francis FitzGerald | |
 | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | (49 évesen) Dublin |
| Elhunyt | 1901. február 22. Dublin |
| Sírhely | Mount Jerome Cemetery |
| Ismeretes mint |
|
| Nemzetiség |  Ír |
| Iskolái | Trinity College |
| Iskolái | |
| Felsőoktatási intézmény | Trinity College), Dublin |
| Pályafutása | |
| Szakterület | fizika |
| Kutatási terület | elektromágnesesség |
| Tudományos fokozat | professzor |
| Munkahelyek | |
| Trinity College), Dublin | professzor |
| Szakmai kitüntetések | |
| 1899, Royal-érem | |
| Akadémiai tagság | Royal Irish Academy Royal Society |
 A Wikimédia Commons tartalmaz George Francis FitzGerald témájú médiaállományokat. | |
George Francis FitzGerald (1851. augusztus 3., Dublin, Írország - 1901. február 22., Dublin) ír fizikus, a „természetfilozófia” professzora a dublini Trinity College-ban. A 19. század utolsó negyedében tevékenykedett.
Élete és ténykedése a fizikában
Dublinban született, a Lower Mount Street 19. szám alatt William FitzGerald tiszteletes és felesége, Anne Francis Stoney fiaként. Apja az erkölcsfilozófia professzora volt a Trinityben és plébános a St Anne-ben (Dawson Street), majd 1862-ben püspökké nevezték ki.
George 16 évesen lett a Trinity diákja. 1871-ben végzett. 1877-ben ösztöndíjat kapott. Tanított, majd a Kísérleti Fizika tanszék tagja lett 1881-ig, amikor kinevezték a természetfilozófia professzorának (értsd: fizika).
Oliver Lodge, Oliver Heaviside és Heinrich Hertz mellett FitzGerald is vezetője volt annak a mozgalomnak, ami felülvizsgálta, bővítette, tisztázta és megerősítette James Clerk Maxwell matematikai elméletét az elektromágneses térről az 1870-es és 1880-as években.
FitzGerald kutatásai az optika és az elektromágnesség területén folytak. 1883-ban elektromos töltések sugárzásának meghatározásával foglalkozott, és előre megjósolta Hertz kísérleteinek lehetséges kimenetelét. 1883-ban Maxwell egyenletei alapján FitzGerald egy eszközt javasolt, ami gyorsan váltakozó elektromos áramot hozott volna létre, hogy azzal elektromágneses hullámokat keltsenek. Ezzel kísérletileg igazolni lehetett Heinrich Hertz német fizikus 1888-ban közölt elméleti eredményeit ezekről a hullámokról.
FitzGerald George Johnstone Stoney ír fizikus unokaöccse volt, aki az „elektron” kifejezést javasolta.
A hosszkontrakció
FitzGerald leginkább 1889-ben megjelent írása után ismert: „Az éter és a Föld atmoszférája” (The Ether and the Earth's Atmosphere), amiben leírja, hogy minden mozgó test a mozgásának irányában megrövidül. 1889-ben ennek mértékére a v2/c2 összefüggést adta meg. Sejtése szerint ez magyarázattal szolgál a Michelson-Morley kísérletben kapott eredményre.
FitzGerald ezt részben barátja, Oliver Heaviside villamosmérnök egyenleteire alapozta. Hendrik Lorentz holland fizikus nagyon hasonló ötlettel állt elő 1892-ben, amit részletesen kidolgozott. Ez később Lorentz-transzformáció néven vált ismertté.
A Lorentz-FitzGerald transzformáció a speciális relativitáselmélet alapvető része, az erről szóló elméletet Albert Einstein publikálta 1905-ben.
FitzGerald súlyos emésztési zavaroktól szenvedett rövid élete során. Egy műtét után halt meg otthonában 1901. február 22-én.
Elismerések, díjak
- 1899: Royal-érem
Kapcsolódó szócikkek
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a George Francis FitzGerald című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
- ↑ FRS - Fellow of the Royal Society
További információk
- John J. O'Connor és Edmund F. Robertson. George Francis FitzGerald a MacTutor archívumban. (angolul)
- Millenium Trinity Monday Memorial Discourse by Professor J. M. D. Coey
- FitzGerald letters at the Royal Dublin Society, with digitized images of over 2000 letters to and from FitzGerald