„George Francis FitzGerald” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
infobox csere |
|||
65. sor: | 65. sor: | ||
==Kapcsolódó szócikkek== |
==Kapcsolódó szócikkek== |
||
* [[ |
* [[Hosszkontrakció]] |
||
==Fordítás== |
==Fordítás== |
A lap 2012. április 22., 10:19-kori változata
George Francis FitzGerald | |
Életrajzi adatok | |
Született | (49 évesen) Dublin |
Elhunyt | 1901. február 22. Dublin |
Sírhely | Mount Jerome Cemetery |
Ismeretes mint |
|
Nemzetiség | Ír |
Iskolái | Trinity College |
Iskolái | |
Felsőoktatási intézmény | Trinity College), Dublin |
Pályafutása | |
Szakterület | fizika |
Kutatási terület | elektromágnesesség |
Tudományos fokozat | professzor |
Munkahelyek | |
Trinity College), Dublin | professzor |
Szakmai kitüntetések | |
| |
Akadémiai tagság | Royal Irish Academy Royal Society |
A Wikimédia Commons tartalmaz George Francis FitzGerald témájú médiaállományokat. |
George Francis FitzGerald (1851. augusztus 3., Dublin, Írország - 1901. február 22., Dublin) ír fizikus, a „természetfilozófia” professzora a dublini Trinity College-ban. A 19. század utolsó negyedében tevékenykedett.
Élete és ténykedése a fizikában
Dublinban született, a Lower Mount Street 19 szám alatt William FitzGerald tiszteletes és felesége, Anne Francis Stoney fiaként. Apja az erkölcsfilozófia professzora volt a Trinityben és plébános a St Anne-ben (Dawson Street), majd 1862-ben püspökké nevezték ki.
George 16 évesen lett a Trinity diákja. 1877-ben ösztöndíjat kapott.
Oliver Lodge, Oliver Heaviside és Heinrich Hertz mellett FitzGerald is vezetője volt annak a mozgalomnak, ami felülvizsgálta, bővítette, tisztázta és megerősítette James Clerk Maxwell matematikai elméletét az elektromágneses térről az 1870-es és 1880-as években.
1883-ban Maxwell egyenletei alapján FitzGerald egy eszközt javasolt, ami gyorsan váltakozó elektromos áramot hozott volna létre, hogy azzal elektromágneses hullámokat keltsenek. Ezzel kísérletileg igazolni lehetett Heinrich Hertz német fizikus 1888-ban közölt elméleti eredményeit ezekről a hullámokról.
FitzGerald George Johnstone Stoney ír fizikus unokaöccse volt, aki az „elektron” kifejezést javasolta.
A hosszkontrakció
FitzGerald leginkább 1889-ben megjelent írása után ismert: „Az éter és a Föld atmoszférája” (The Ether and the Earth's Atmosphere), amiben leírja, hogy minden mozgó test a mozgásának irányában megrövidül. FitzGerald ezt részben barátja, Oliver Heaviside villamosmérnök egyenleteire alapozta. Hendrik Lorentz holland fizikus nagyon hasonló ötlettel állt elő 1892-ben, amit részletesen kidolgozott. Ez később Lorentz-transzformáció néven vált ismertté.
A Lorentz-FitzGerald transzformáció a speciális relativitáselmélet alapvető része, az erről szóló elméletet Albert Einstein publikálta 1905-ben.
FitzGerald súlyos emésztési zavaroktól szenvedett rövid élete során. Egy műtét után halt meg otthonában 1901. február 22-én.
Elismerések, díjak
- 1899: Royal-érem
Kapcsolódó szócikkek
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a George Francis FitzGerald című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
- John J. O'Connor és Edmund F. Robertson. George Francis FitzGerald a MacTutor archívumban. (angolul)
- Millenium Trinity Monday Memorial Discourse by Professor J. M. D. Coey
- FitzGerald letters at the Royal Dublin Society, with digitized images of over 2000 letters to and from FitzGerald