„Hou Han su” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
j |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
[[Fájl:Hanshu.jpg|bélyegkép|500px|Jobbra|Han dinasztia története. ''(Hanshu)'']] |
[[Fájl:Hanshu.jpg|bélyegkép|500px|Jobbra|Han dinasztia története. ''(Hanshu)'']] |
||
A '''késői Han történelem''', vagy más néven Keleti Han történelem ([[hagyományos kínai írás|hagyományos kínai]]: 后汉书, [[pinyin]]: ''Hou Hanshu'') a Keleti Han dinasztia [i.sz. 25 – 220] hivatalos történetét írja le. A művet [[:en:Fan_Ye_(historian)|'''Fan Ye''']] ([[hagyományos kínai írás|hagyományos kínai]]: 范曄, [[pinyin]]: ''Fan Ye'') [i.sz. 398–445] fordította le és egészítette ki az akkori ismeretekkel, amit a Liu Song Dinasztia alatt ismertek. Fan Ye számos korábbi művet is felhasznált a késői Han történelem megírásakor. Felhasználta például [[Sze-ma_Csien|'''Sze-ma Csien''']] ([[hagyományos kínai írás|hagyományos kínai]]: 司馬遷, [[pinyin]]: Sima Qian) [i.e. 135 – 86] ShiJi (''Történelmi feljegyzések'') munkáját, [[:en:Pan_Ku|'''Pan Ku''']] [i.sz. 32–92] ([[hagyományos kínai írás|hagyományos kínai]]: 班固, [[pinyin]]: ''Ban Gu'') Hanshu (''korai Han történelem'') forrásait, valamint a vele azonos korban élő történetírók írásait, utazók beszámolóit. A legtöbb forrás eredetije nem maradt épségben, így a mű abból a szempontból is jelentős, hogy továbbörökítette az elveszett információkat. |
A '''késői Han történelem''', vagy más néven Keleti Han történelem ([[hagyományos kínai írás|hagyományos kínai]]: 后汉书, [[pinyin]]: ''Hou Hanshu'') a Keleti Han dinasztia [i.sz. 25 – 220] hivatalos történetét írja le. A művet [[:en:Fan_Ye_(historian)|'''Fan Ye''']] ([[hagyományos kínai írás|hagyományos kínai]]: 范曄, [[pinyin]]: ''Fan Ye'') [i.sz. 398–445] fordította le és egészítette ki az akkori ismeretekkel, amit a Liu Song Dinasztia alatt ismertek. Fan Ye számos korábbi művet is felhasznált a késői Han történelem megírásakor. Felhasználta például [[Sze-ma_Csien|'''Sze-ma Csien''']] ([[hagyományos kínai írás|hagyományos kínai]]: 司馬遷, [[pinyin]]: Sima Qian) [i.e. 135 – 86] ShiJi (''Történelmi feljegyzések'') munkáját, [[:en:Pan_Ku|'''Pan Ku''']] [i.sz. 32–92] ([[hagyományos kínai írás|hagyományos kínai]]: 班固, [[pinyin]]: ''Ban Gu'') Hanshu (''korai Han történelem'') forrásait, valamint a vele azonos korban élő történetírók írásait, utazók beszámolóit. A legtöbb forrás eredetije nem maradt épségben, így a mű abból a szempontból is jelentős, hogy továbbörökítette az elveszett információkat. |
||
<br/> |
|||
<br/> |
|||
A mű felépítését tekintve több részre osztható tartalma és keletkezésének figyelembevétele mellett. Az első 10 fejezet egy évkönyv jellegzetességű leírás, amely elsősorban a [[Han-dinasztia|Han dinasztia]] uralkodóinak életeseményeit foglalja össze. A Han dinasztia uralkodását [[:en:Wang_Mang|'''Wang Mang''']] ([[hagyományos kínai írás|hagyományos kínai]]: 王莽, [[pinyin]]: ''Wáng Măng'') hatalomra jutása törte félbe [i.sz. 9 - 24], amikor uralkodása alatt megalapította a [[:en: Xin_Dynasty|Xin dinasztiát]] ([[hagyományos kínai írás|hagyományos kínai]]: 新朝, [[pinyin]]: ''Xīn Cháo''). Az őt követő késői Han császárokról évszámairól olvashatunk a Keleti Han történelemben. |
A mű felépítését tekintve több részre osztható tartalma és keletkezésének figyelembevétele mellett. Az első 10 fejezet egy évkönyv jellegzetességű leírás, amely elsősorban a [[Han-dinasztia|Han dinasztia]] uralkodóinak életeseményeit foglalja össze. A Han dinasztia uralkodását [[:en:Wang_Mang|'''Wang Mang''']] ([[hagyományos kínai írás|hagyományos kínai]]: 王莽, [[pinyin]]: ''Wáng Măng'') hatalomra jutása törte félbe [i.sz. 9 - 24], amikor uralkodása alatt megalapította a [[:en: Xin_Dynasty|Xin dinasztiát]] ([[hagyományos kínai írás|hagyományos kínai]]: 新朝, [[pinyin]]: ''Xīn Cháo''). Az őt követő késői Han császárokról évszámairól olvashatunk a Keleti Han történelemben. |
||
<br/> |
|||
<br/> |
|||
A következő 80 fejezet (11-90) az uralkodó császárok életrajzai, valamint a korukban zajló csatározások leírásai. A leírások több részlettel is szolgálnak olyan dicső hadvezérek, tábori parancsnokok hadműveleteiről is, mint pl. [[:en:Ban_Chao|Ban Chao]], aki több nyugati tartományt is a Han császárok ellenőrzése alá tudott vonni. |
A következő 80 fejezet (11-90) az uralkodó császárok életrajzai, valamint a korukban zajló csatározások leírásai. A leírások több részlettel is szolgálnak olyan dicső hadvezérek, tábori parancsnokok hadműveleteiről is, mint pl. [[:en:Ban_Chao|Ban Chao]], aki több nyugati tartományt is a Han császárok ellenőrzése alá tudott vonni. |
||
<br/> |
|||
<br/> |
|||
[[Fájl:Tarimbecken 3. Jahrhundert.png|bélyegkép|500px|jobbra|Nyugati régió a Hou Hanshu alapján]] |
[[Fájl:Tarimbecken 3. Jahrhundert.png|bélyegkép|500px|jobbra|Nyugati régió a Hou Hanshu alapján]] |
||
Magyar vonatkozásban különösen érdekes a [[wikisource:hu: Hou_Hanshu_88_-_1._fejezet|88. fejezet]] (''Nyugati tartományok''), mely a Han birodalomtól nyugatra eső, főleg a Tarim-medence és az attól távolabbi törzseket, királyságokat írja le, azok háborúit, köztük a [[Hsziungnuk|Xiongnu]] törzsekkel folytatott küzdelmeket. A [[Hsziungnuk|Xiongnu]] törzsek egy nagyobb csoportját tartják az Európában a III. század vége felé megjelenő [[Hunok|Hun]] csapatok őseinek. Később Attila vezetésével erős birodalmat hoztak létre a Kárpát-medencében és komoly kihívások elé állították az európai nemzeteket lovas portyázásaik során. Szintén érdekessége, hogy egyes fejezetei leírásokat közöl a [[R%C3%B3mai_Birodalom|Római birodalom]] (DaQin), valamint [[Egyiptom|Egyiptom]]-ról is (Haixi), valamint a [[P%C3%A1rtus_Birodalom|Pártus birodalmon]] (Anxi) és Mezopotámián (Tiaozhi) keresztülhaladó [[Selyem%C3%BAt|Selyemútvonalakról]]. A 89. fejezet további leírásokat közöl a [[Hsziungnuk|Xiongnu]]-k déli törzseiről, illetve azok beolvadásáról a [[Han-dinasztia|Han birodalomba]]. |
Magyar vonatkozásban különösen érdekes a [[wikisource:hu: Hou_Hanshu_88_-_1._fejezet|88. fejezet]] (''Nyugati tartományok''), mely a Han birodalomtól nyugatra eső, főleg a Tarim-medence és az attól távolabbi törzseket, királyságokat írja le, azok háborúit, köztük a [[Hsziungnuk|Xiongnu]] törzsekkel folytatott küzdelmeket. A [[Hsziungnuk|Xiongnu]] törzsek egy nagyobb csoportját tartják az Európában a III. század vége felé megjelenő [[Hunok|Hun]] csapatok őseinek. Később Attila vezetésével erős birodalmat hoztak létre a Kárpát-medencében és komoly kihívások elé állították az európai nemzeteket lovas portyázásaik során. Szintén érdekessége, hogy egyes fejezetei leírásokat közöl a [[R%C3%B3mai_Birodalom|Római birodalom]] (DaQin), valamint [[Egyiptom|Egyiptom]]-ról is (Haixi), valamint a [[P%C3%A1rtus_Birodalom|Pártus birodalmon]] (Anxi) és Mezopotámián (Tiaozhi) keresztülhaladó [[Selyem%C3%BAt|Selyemútvonalakról]]. A 89. fejezet további leírásokat közöl a [[Hsziungnuk|Xiongnu]]-k déli törzseiről, illetve azok beolvadásáról a [[Han-dinasztia|Han birodalomba]]. |
||
<br/> |
|||
<br/> |
|||
<br/> |
|||
<br/> |
|||
==Források== |
==Források== |
||
22. sor: | 15. sor: | ||
* [[Chavannes, Édouard]] (1906). "Trois Généraux Chinois de la dynastie des Han Orientaux. Pan Tch’ao (32-102 p.C.); – son fils Pan Yong; – Leang K’in (112 p.C.). Chapitre LXXVII du ''Heou Han chou''." ''T’oung pao'' 7, pp. 210–269. |
* [[Chavannes, Édouard]] (1906). "Trois Généraux Chinois de la dynastie des Han Orientaux. Pan Tch’ao (32-102 p.C.); – son fils Pan Yong; – Leang K’in (112 p.C.). Chapitre LXXVII du ''Heou Han chou''." ''T’oung pao'' 7, pp. 210–269. |
||
* {{cite book|title=Through the Jade Gate to Rome: A Study of the Silk Routes during the Later Han Dynasty, First to Second Centuries CE: An annotated translation of the Chronicle on the ‘Western Regions’ from the Hou Hanshu.|year=2009|first=John E.|last=Hill|publisher=BookSurge|isbn=978-1-4392-2134-1}} |
* {{cite book|title=Through the Jade Gate to Rome: A Study of the Silk Routes during the Later Han Dynasty, First to Second Centuries CE: An annotated translation of the Chronicle on the ‘Western Regions’ from the Hou Hanshu.|year=2009|first=John E.|last=Hill|publisher=BookSurge|isbn=978-1-4392-2134-1}} |
||
<br/> |
|||
== Külső hivatkozások== |
== Külső hivatkozások== |
||
[http://depts.washington.edu/silkroad/texts/texts.html Történelmi szövegek gyűjteménye] ''Silk Road Seattle'' |
*[http://depts.washington.edu/silkroad/texts/texts.html Történelmi szövegek gyűjteménye] ''Silk Road Seattle'' |
||
[http://www.friesian.com/erachin.htm A kínai történelem időszakai] ''Nien hao (年號)'' - Wikipédia - [[w:Uralkod%C3%A1si_%C3%A9ra|Uralkodói érák]] |
*[http://www.friesian.com/erachin.htm A kínai történelem időszakai] ''Nien hao (年號)'' - Wikipédia - [[w:Uralkod%C3%A1si_%C3%A9ra|Uralkodói érák]] |
||
[http://www.xysa.net/a200/h350/03houhanshu/t-118.htm Eredeti kínai szöveg] ''Hou Hanshu (后汉书) - 88 (八十八)'' |
*[http://www.xysa.net/a200/h350/03houhanshu/t-118.htm Eredeti kínai szöveg] ''Hou Hanshu (后汉书) - 88 (八十八)'' |
||
<br/> |
|||
[[en:Book_of_the_Later_Han]] |
[[en:Book_of_the_Later_Han]] |
A lap 2012. április 21., 13:42-kori változata
A késői Han történelem, vagy más néven Keleti Han történelem (hagyományos kínai: 后汉书, pinyin: Hou Hanshu) a Keleti Han dinasztia [i.sz. 25 – 220] hivatalos történetét írja le. A művet Fan Ye (hagyományos kínai: 范曄, pinyin: Fan Ye) [i.sz. 398–445] fordította le és egészítette ki az akkori ismeretekkel, amit a Liu Song Dinasztia alatt ismertek. Fan Ye számos korábbi művet is felhasznált a késői Han történelem megírásakor. Felhasználta például Sze-ma Csien (hagyományos kínai: 司馬遷, pinyin: Sima Qian) [i.e. 135 – 86] ShiJi (Történelmi feljegyzések) munkáját, Pan Ku [i.sz. 32–92] (hagyományos kínai: 班固, pinyin: Ban Gu) Hanshu (korai Han történelem) forrásait, valamint a vele azonos korban élő történetírók írásait, utazók beszámolóit. A legtöbb forrás eredetije nem maradt épségben, így a mű abból a szempontból is jelentős, hogy továbbörökítette az elveszett információkat.
A mű felépítését tekintve több részre osztható tartalma és keletkezésének figyelembevétele mellett. Az első 10 fejezet egy évkönyv jellegzetességű leírás, amely elsősorban a Han dinasztia uralkodóinak életeseményeit foglalja össze. A Han dinasztia uralkodását Wang Mang (hagyományos kínai: 王莽, pinyin: Wáng Măng) hatalomra jutása törte félbe [i.sz. 9 - 24], amikor uralkodása alatt megalapította a Xin dinasztiát (hagyományos kínai: 新朝, pinyin: Xīn Cháo). Az őt követő késői Han császárokról évszámairól olvashatunk a Keleti Han történelemben.
A következő 80 fejezet (11-90) az uralkodó császárok életrajzai, valamint a korukban zajló csatározások leírásai. A leírások több részlettel is szolgálnak olyan dicső hadvezérek, tábori parancsnokok hadműveleteiről is, mint pl. Ban Chao, aki több nyugati tartományt is a Han császárok ellenőrzése alá tudott vonni.
Magyar vonatkozásban különösen érdekes a 88. fejezet (Nyugati tartományok), mely a Han birodalomtól nyugatra eső, főleg a Tarim-medence és az attól távolabbi törzseket, királyságokat írja le, azok háborúit, köztük a Xiongnu törzsekkel folytatott küzdelmeket. A Xiongnu törzsek egy nagyobb csoportját tartják az Európában a III. század vége felé megjelenő Hun csapatok őseinek. Később Attila vezetésével erős birodalmat hoztak létre a Kárpát-medencében és komoly kihívások elé állították az európai nemzeteket lovas portyázásaik során. Szintén érdekessége, hogy egyes fejezetei leírásokat közöl a Római birodalom (DaQin), valamint Egyiptom-ról is (Haixi), valamint a Pártus birodalmon (Anxi) és Mezopotámián (Tiaozhi) keresztülhaladó Selyemútvonalakról. A 89. fejezet további leírásokat közöl a Xiongnu-k déli törzseiről, illetve azok beolvadásáról a Han birodalomba.
Források
- Hou Hanshu - 88 - Western Region John E. Hill © 2003 fordítása
- Stein Aurél utazásai: Az eltűnt Selyemút városai - a Sulinet oldalán
- Stein Aurél (1908) - Homokba temetett városok - Magyar Elektronikus Könyvtár oldalán
- Chavannes, Édouard (1906). "Trois Généraux Chinois de la dynastie des Han Orientaux. Pan Tch’ao (32-102 p.C.); – son fils Pan Yong; – Leang K’in (112 p.C.). Chapitre LXXVII du Heou Han chou." T’oung pao 7, pp. 210–269.
- Hill, John E.. Through the Jade Gate to Rome: A Study of the Silk Routes during the Later Han Dynasty, First to Second Centuries CE: An annotated translation of the Chronicle on the ‘Western Regions’ from the Hou Hanshu.. BookSurge (2009). ISBN 978-1-4392-2134-1
Külső hivatkozások
- Történelmi szövegek gyűjteménye Silk Road Seattle
- A kínai történelem időszakai Nien hao (年號) - Wikipédia - Uralkodói érák
- Eredeti kínai szöveg Hou Hanshu (后汉书) - 88 (八十八)