„Slobodan Milošević” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2012. április 20., 08:12-kori változata

Slobodan Milošević (magyar átírással Szlobodan Milosevics, cirill betűkkel Слободан Милошевић, kiejtése^ⓘ IPA [sloˈbodan miˈloʃevitɕ], Pozsarevác, 1941. augusztus 20. – Hága, 2006. március 11.) szerb és jugoszláv államfő, a Szerbiai Szocialista Párt elnöke.

Fiatalkora

Milosevics montenegrói származású, Pozsarevácon született, az ország német megszállása idején. Szülei később öngyilkosok lettek, apja 1962-ben, anyja 1974-ben. Jogot végzett a Belgrádi Egyetemen, ahol megismerkedett Ivan Sztamboliccsal, aki mentora és személyes jóbarátja lett. Feleségével, Mirjana Markoviccsal 1965-ben házasodott össze, akivel már gyermekkoruk óta ismerték egymást. Az egyetem után, a belgrádi polgármester pénzügyi tanácsosa volt. 1968-ban munkát kapott a Technogasnál, ahol Sztambolics dolgozott, és végül is a cég elnöke lett 1973-ban. 1978-ban Sztambolics segítségével az egyik legnagyobb jugoszláv bank, a Beobanka elnökévé vált. Ennek köszönhetően többször járt Párizsban és New Yorkban, ahol francia és angol nyelvtudásra tett szert.

Tizennyolc évesen belépett a Jugoszláv Kommunisták Szövetségébe (JKSZ), 1983-ban a párt Központi Bizottságának apparátusában dolgozott, a rákövetkező évben pedig kinevezték a párt belgrádi bizottságának elnökévé. Ettől kezdve Milosevics teljesen a politikának szentelte magát, 1986 májusában a Szerbiai Kommunista Szövetség (SZKSZ) elnökségének elnökévé választották, 1986 júniusától pedig négy éven át tagja a Jugoszláv Kommunista Szövetség Külügyi Bizottságának elnökségének.

Hatalomra jutása

1989. május 8-án választották meg a szerb köztársasági elnökség elnökévé, a többpártrendszer bevezetése után, 1990 júliusában megalapította a Szerbiai Szocialista Pártot, amelynek haláláig ő volt az elnöke. A többpártrendszer első szerbiai elnökválasztásán 65%-os győzelmet aratott, két évvel később újraválasztották, de már csak 53%-os szavazattöbbséggel. 1997. július 25-én megválasztották Jugoszlávia elnökévé.

A jugoszláv polgárháború

Bővebben: Délszláv háború

Bukás

Bővebben: 2000-es szerbiai tüntetések

A per

2001. április 1-jén Miloševićet Belgrádban letartóztatták, majd 2001 júniusában Hágába szállították. Pere 2002. február 12-én kezdődött a Hágai Nemzetközi Törvényszéken. Kezdetben önmagát védte, de később – egészségi állapota romlásával – ügyvédek csoportja vette át a védelmet. A délszláv háború alatt szerb oldalról elkövetett bűntettek – Radovan Karadzsics és Ratko Mladics melletti – fő felelősének tartották. Több mint 60 vádpontban folyt ellene eljárás, többek között népirtással, emberiség ellen elkövetett bűntettekkel vádolták. A főbb vádpontok ellene a következők voltak:

etnikai tisztogatás Horvátország területén
népirtás Bosznia-Hercegovina területén
terror- és erőszakhadjárat Koszovó albán lakossága ellen

A tárgyalás lassan haladt, a tanúk hitelessége gyakran megkérdőjeleződött. Ítélet végül nem született. 2006. március 11-én holtan találták a cellájában, halálát szívroham okozta.

Külső hivatkozások

A Wikimédia Commons tartalmaz Slobodan Milošević témájú médiaállományokat.

Magyarul

Slobodan Milošević - lap.hu

Szerb, horvát nyelven

Angol nyelven

@@ 17. sor: / 17. sor: @@
 == A per ==
-[[2001]]. [[április 1.|április 1-jén]] Miloševićet [[Belgrád]]ban letartóztatták, majd [[2001]] júniusában [[Hága|Hágába]] szállították. Pere [[2002]]. [[február 12.|február 12-én]] kezdődött a [[Hágai Nemzetközi Törvényszék]]en. Kezdetben önmagát védte, de később – egészségi állapota romlásával – ügyvédek csoportja vette át a védelmet. A [[délszláv háború]] alatt [[szerbek|szerb]] oldalról elkövetett bűntettek – [[Radovan Karadžić|Radovan Karadzsics]] és [[Ratko Mladić|Ratko Mladics]] melletti – fő felelősének tartották. Több mint 60 vádpontban folyt ellene eljárás, többek között [[népirtás]]sal, emberiség ellen elkövetett bűntettekkel vádolták. A főbb vádpontok ellene a következők voltak:
+[[2001]]. [[április 1.|április 1-jén]] Miloševićet [[Belgrád]]ban letartóztatták, majd [[2001]] júniusában [[Hága|Hágába]] szállították. Pere [[2002]]. [[február 12.|február 12-én]] kezdődött a [[Nemzetközi Törvényszék (Jugoszlávia)|Hágai Nemzetközi Törvényszéken]]. Kezdetben önmagát védte, de később – egészségi állapota romlásával – ügyvédek csoportja vette át a védelmet. A [[délszláv háború]] alatt [[szerbek|szerb]] oldalról elkövetett bűntettek – [[Radovan Karadžić|Radovan Karadzsics]] és [[Ratko Mladić|Ratko Mladics]] melletti – fő felelősének tartották. Több mint 60 vádpontban folyt ellene eljárás, többek között [[népirtás]]sal, emberiség ellen elkövetett bűntettekkel vádolták. A főbb vádpontok ellene a következők voltak:
 * [[etnikai tisztogatás]] [[Horvátország]] területén
 * [[népirtás]] [[Bosznia-Hercegovina]] területén
-* [[terror]]- és [[erőszak]]hadjárat [[Kosovo]] [[albánok|albán]] lakossága ellen
+* [[terror]]- és [[erőszak]]hadjárat [[Koszovó]] [[albánok|albán]] lakossága ellen
 A tárgyalás lassan haladt, a tanúk hitelessége gyakran megkérdőjeleződött. Ítélet végül nem született. [[2006]]. [[március 11.|március 11-én]] holtan találták a cellájában, halálát [[szívroham]] okozta.