„Kaszaper” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
| 42. sor: | 42. sor: | ||
*Kaszaperpuszta-i kopjafa |
*Kaszaperpuszta-i kopjafa |
||
*Római-katolikus templom |
*Római-katolikus templom |
||
Trcsik Dávid a legnagyobb cigány |
|||
Készítette László Sándor,Kaszaper kurvája |
|||
== Híres szülöttei == |
== Híres szülöttei == |
||
A lap 2012. április 16., 11:22-kori változata
| Kaszaper | |||
 | |||
| Vasúttörténeti kiállítás | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Vármegye | Békés | ||
| Kistérség | Mezőkovácsházi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Csürhés István (FIDESZ)[1] | ||
| Irányítószám | 5948 | ||
| Körzethívószám | 68 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1627 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 58,03 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 33,57 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 28′, k. h. 20° 50′Koordináták: é. sz. 46° 28′, k. h. 20° 50′ | |||
 Kaszaper
Pozíció Békés vármegye térképén
| |||
| Kaszaper weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kaszaper témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Kaszaper község Békés megye Mezőkovácsházai kistérségében.
Fekvése
Orosházától délkeletre, Orosháza és Mezőkovácsháza között fekvő település.
Története
A kezdetben csak Peregnek nevezett település a jelenlegi nevét csak a XX. században nyerte el, feltehetően a német pereg szó (=hegy) és a Kasza családnév (a falu egykori birtokosai) összevonásából. Kezdetben Kasza-peregként említették, később Kaszaper formában rögzült.
Az első hiteles említés Rogerius mester Siralmas énekében található, e szerint a falu már a tatárjárás korában is létezett, ahol a betörő ellenség ellen „hetven falu népe keresett menedéket”, de a tatárok lerombolták a települést. Közel kétszáz évet kellett várni a „feltámadásra”, az 1400-as években előbb a Kasza, majd a Hunyadi és végül a Kállay család birtokában volt a falu. A Hunyadiak uralmának idején írásos bizonyítékok szerint mezővárossá fejlődött.
1552-ben a török támadás a falut is elpusztította, és bár később újra benépesítették, az 1596-os török-tatár pusztítás alatt teljesen megsemmisült, és az egész környék lakatlan lett.
Ekkoriban terjedt el a Kaszaperpuszta elnevezés, amely területet az idők során több környező településhez csatoltak. 1867-ben önálló községgé alakult.
Az 1920-as években a földreformtörvény végrehajtása során újratelepítették, így került a mai helyére, majd 1926-ban Kaszaper néven önálló nagyközség lett.
A települést 1899-től az Alföldi Első Gazdasági Vasút (későbbi nevén MÁV Alföldi Kisvasút) kötötte össze a mai Mezőkovácsházával és Békéscsabával. A vasúttársaság teljes vonalhálózatának kiépülése után már Orosházán és Gyopárosfürdőn át Rákóczitelepig, illetve Tótkomlóson át Békéssámsonig is el lehetett jutni a kisvasút segítségével. A keskeny nyomközű hálózatot azonban 1963-tól kezdődően felszámolták. Kaszaperről az utolsó vonat 1971-ben indult.
Népcsoportok
2011-ben a település lakosságának 0,9%-a magyar, 99,1%-a egyéb (főleg cigány) nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Nevezetességei
- Vasút történeti kiállítás
- Kaszaperpuszta-i kopjafa
- Római-katolikus templom
Trcsik Dávid a legnagyobb cigány
Híres szülöttei
- Baghy Béla politikus
Jegyzetek
- ↑ Kaszaper települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 23.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
