„Zobor (hegy)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Zobori apátság
aNincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
{{coor title dms|48|20|40|É|18|6|20|K|type:city_region:SK}}
{{coor title dms|48|20|40|É|18|6|20|K|type:city_region:SK}}
[[Fájl:Nitra-zobor-hegy.jpg|jobbra|bélyegkép|Zobor]]
[[Fájl:Nitra-zobor-hegy.jpg|jobbra|bélyegkép|Zobor]]
A '''Zobor-hegy''' ([[szlovák nyelv|szlovákul]] ''Zobor'') a [[Tribecs-hegység]] legdélibb részét képezi, [[Nyitra]] mellett. Legmagasabb pontja 586,9 m. A hegytető 1952 óta a [[Zobori erdősztyeppe]] (szlovákul ''Zoborská lesostep'') természetvédelmi rezervátum része. A lejtőin napjainkban is szőlőtermesztés folyik. A tető 1994-ig felvonóval is megközelíthető volt, manapság azonban nem üzemel.
A '''Zobor-hegy''' ([[szlovák nyelv|szlovákul]] ''Zobor'') a [[Tribecs-hegység]] legdélibb részét képezi, [[Nyitra (település)|Nyitra]] mellett. Legmagasabb pontja 586,9 m. A hegytető 1952 óta a [[Zobori erdősztyeppe]] (szlovákul ''Zoborská lesostep'') természetvédelmi rezervátum része. A lejtőin napjainkban is szőlőtermesztés folyik. A tető 1994-ig felvonóval is megközelíthető volt, manapság azonban nem üzemel.


Régészeti szempontból gazdag lelőhely. A tetején őskori vár állt, melyet valószínűleg a 9. században a [[szláv népek|szlávok]] is használhattak, mint menedékhelyet. Délnyugatra a hegytetőtől már a 11. században a [[Zobor (település)|Zobori]] apátság [[kolostor]]a állt, melyet a legrégebbi fennmaradt [[zobori oklevél]], az apátság [[1111]]-ből származó birtokösszeírása említ. A hegytető széles körű kihasználtságát már a [[Nagymorva birodalom]] idején feltételezik.
Régészeti szempontból gazdag lelőhely. A tetején őskori vár állt, melyet valószínűleg a 9. században a [[szláv népek|szlávok]] is használhattak, mint menedékhelyet. Délnyugatra a hegytetőtől már a 11. században a [[Zobor (település)|Zobori]] apátság [[kolostor]]a állt, melyet a legrégebbi fennmaradt [[zobori oklevél]], az apátság [[1111]]-ből származó birtokösszeírása említ. A hegytető széles körű kihasználtságát már a [[Nagymorva birodalom]] idején feltételezik.

A lap 2012. április 14., 23:41-kori változata

é. sz. 48° 20′ 40″, k. h. 18° 06′ 20″

Zobor

A Zobor-hegy (szlovákul Zobor) a Tribecs-hegység legdélibb részét képezi, Nyitra mellett. Legmagasabb pontja 586,9 m. A hegytető 1952 óta a Zobori erdősztyeppe (szlovákul Zoborská lesostep) természetvédelmi rezervátum része. A lejtőin napjainkban is szőlőtermesztés folyik. A tető 1994-ig felvonóval is megközelíthető volt, manapság azonban nem üzemel.

Régészeti szempontból gazdag lelőhely. A tetején őskori vár állt, melyet valószínűleg a 9. században a szlávok is használhattak, mint menedékhelyet. Délnyugatra a hegytetőtől már a 11. században a Zobori apátság kolostora állt, melyet a legrégebbi fennmaradt zobori oklevél, az apátság 1111-ből származó birtokösszeírása említ. A hegytető széles körű kihasználtságát már a Nagymorva birodalom idején feltételezik.

Külső hivatkozások