„Cegléd–Szeged-vasútvonal” változatai közötti eltérés

Cegléd–Szeged-; vasútvonal
	Szeged állomás
Vonal:	140
Hossz:	118 km
Nyomtávolság:	1435 mm
Feszültség:	25 kV 50 Hz ~
Üzemeltető:	MÁV Magyar Államvasutak Zrt.
Maximális sebesség:	120 (100) km/h
	A Wikimédia Commons tartalmaz Cegléd–Szeged-vasútvonal témájú médiaállományokat.

Laptörténet interaktív böngészése

(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2012. április 14., 19:27-kori változata

A Cegléd–Szeged-vasútvonal a MÁV 140-es számú részben kétvágányú 25 kV 50 Hz-cel villamosított vasúti fővonala a Dél-Alföldön. Jelentős belföldi forgalmat bonyolít le. Határátkelő híján nemzetközi gyorsvonatok csak rendkívüli esetben, kerülő úton közlekednek erre.

Története

A Cegléd-Szeged-Temesvár vonal tervei már 1847-ben elkészültek. A vasút első, Cegléd-Kiskunfélegyháza szakasza 1853. szeptember 3-ra lett kész, a Szegedig tartó szakaszt 1854. március 4-én adták át. Az állami vonalat 1855-ben eladták a nevével ellentétben magánvasúti Államvasút-Társaságnak. A cég a birtokába került vasutakért, erdőkért, bányákért 200 millió frankot fizetett, az állam a vasutakra 5,2%-os jövedelmet garantált.^[4] A vonalat Cegléd és Kiskunfélegyháza között 1980-ban, Szegedig 1982-ben villamosították. Városföld és Kiskunfélegyháza között 2005-ben megépítették a második vágányt is.

A pálya

A pálya nagyrészt egyvágányú, de Városföld és Kiskunfélegyháza között, mely a leghosszabb állomásköz, kétvágányú szakasz is található.^[5] A második vágány helye Ceglédtől Szegedig végig megvan, a kecskeméti elkerülőút felüljáróit pedig úgy építették, hogy elférjen a tervezett második vágány. Azonban pénzhiány miatt még nem épült meg, csak a már említett rövid szakaszon. Régebben a vasútvonal folytatódott Temesvár felé (illetve Szőregnél leágazó vonal indult Makó felé), viszont ez a kapcsolat ma már nem létezik az 1920-as trianoni határmódosítás és a szegedi vasúti Tisza-híd 1944-es felrobbantása miatt. Cegléd és Kiskunfélegyháza fontos elágazó állomások.

2003-2008 között vonali és állomási felújításokat végeztek 15,2 milliárd forint értékben. A rehabilitációs munkák keretében UIC 60 rendszerű felépítmény épült Cegléd – Kiskunfélegyháza állomások között a nyíltvonali szakaszokon. 2011. áprilisában megépült a kecskeméti Mercedes-gyár iparvágánya, amelynek nyíltvonali kiágazása ("Mercedes elágazás") az egykori Kiskunfélegyházi út megállóhely helyén létesült Kecskemét és Városföld állomások között.^[6]

Engedélyezett sebesség a vonalon Cegléd és Kiskunfélegyháza között 120 km/h, onnan Szegedig 100 km/h. A pályán a megengedett legnagyobb tengelyterhelés 210 kN.^[7]

Forgalom

Személyforgalom

A 90-es években a hagyományos gyorsvonatok mellett megjelentek az első BDVmot és BVhmot motorvonatból kiállított Intercityk, de ezeket leváltották a hagyományos IC kocsik. A gyorsvonatok közül néhány Bmx kocsikból állt. Ezek az ütemes menetrend bevezetéséig eléggé rendszertelenül közlekedtek. Két vonat közt 2-3 óra is lehetett.

A vonalon 2006 óta ütemes menetrend van érvényben, óránként közlekednek Budapest-Szeged viszonylatban egyesített InterCity+Gyorsvonatok. (Az országban egyedülálló módon intercity kocsik mellé - helyjegy nélkül igénybe vehető - gyorsvonati kocsikat sorolnak egy szerelvénybe. Ezt az összeállítást a köznyelv tréfásan „öszvérnek” illetve „hibridvonatnak”^[8]^[9] nevezi.) 2008-ban a budapesti Nyugati pályaudvarról Szegedre reggel indult az egyetlen olyan személyvonat, amely mindenhol megállt.

Napjainkban Cegléd és Kecskemét között egy pár reggeli személyvonat kivételével csak az „öszvér-IC-k” járnak MÁV V43-as mozdonyokkal. Kecskemét és Kiskunfélegyháza között az IC mellett a Délkör-InterRégió közlekedik még, amely Félegyháza után Kiskunhalas felé halad tovább Ez a szerelvény 2009-ben V43 + két személykocsi volt, 2009 decemberétől azonban már MÁV 6341 sorozatú orosz motorkocsi. Szeged és Kiskunfélegyháza között egyelőre megmaradtak a személyvonatok, szintén V43-mal.

Teherforgalom

A teherforgalomban az utóbbi években sok változás történt. A RoLa vonatok elején a V43-asokat időnként ÖBB 1116-osok váltották le, majd rendszeressé váltak a MÁV 1047-esek. Később rendszeressé váltak az osztrák mozdonyok. 2009 végétől már a tehervonatokat is osztrák Taurusok vontatják. A vasútvonal számára rendszeres teherforgalmat jelentenek az algyői mezőkön kitermelt kőolajat szállító vonatok, illetve a kiskundorozsmai Ro-La terminál és Nyugat-Európába között közlekedő szerelvények.

2008-ban a Floyd ZRt. bérelt mozdonyokkal tartályszerelvényeket vontatott, majd 2009 nyarán a kőszállításoknál az Eurocom Zrt. Bombardier TRAXX mozdonyai is feltűntek. Az év végén pedig a szlovák ŽSSK 240-es mozdony is megfordult Kecskeméten.

A dorozsmai vasúti baleset

A dorozsmai vasúti baleset a 20. század elejének egyik jelentős magyarországi vasúti balesete. 1907. április 4-én az Orsováról Budapestre tartó vonat kocsijai Szeged északi határában egy kitérőn áthaladva kisiklottak. A 4 áldozattal járó baleset okát a szakemberek nem tudták megnyugtatóan tisztázni.

Érdekességek

A pálya alépítménye végig kétvágányúnak épült, azonban a második vágány nem készült el sohasem. Közkeletű hiedelem, miszerint egyes vasútvonalainkon a második vágányt elbontották volna az első világháború után a trianoni békeszerződés kitételeként, mivel a békeszerződés ilyet nem írt elő.^[10]
Kétszer is előfordult, 1868. november 14-én és 1868. december 8-án, hogy betyárok felszedték a síneket Félegyháza és Szeged között, megpróbálva kirabolni a vonatot. Nem jártak sikerrel.

Képek

A vasútvonal részlete Katonatelep közelében
A felújítás előtt egy lassújel tábla a nyílt vonalon
Ív Kunszállás közelében

Állomások galériája

A 140-es vonal kezdőpontja Cegléd állomás
Cegléd állomás az átépítés előtt
Katonatelep állomás (Téli kép)
Kecskemét állomás
Kiskunfélegyháza állomás
Kunszállás megállóhely
A vonal vége, Szeged állomás

Külső hivatkozások

A Wikimédia Commons tartalmaz Cegléd–Szeged-vasútvonal témájú médiaállományokat.

Jegyzetek

↑ Régi nevén Kecskeméti Mezőgazdasági Szakiskola
↑ Az 5-ös számú főút és a vasút kereszteződésénél volt a megállóhely.
↑ Régi nevén Szeged-felsőtanya.
↑ Keller László: A Félegyháza-csongrádi helyi érdekű gőzmozdonyú vasútról - A vasút, 1986. augusztus
↑ A második vágány 2006-ban épült meg. Eredetileg Kecskemétig akarták kiépíteni
↑ Mercedes köldökzsinórja. iho.hu, 2011 [last update]. (Hozzáférés: 2011. március 12.)
↑ http://www.mav.hu/mav/fejlesztes.php?mid=14c0de8fc63e2b
↑ Fekete Klára: Ajjaj, hibridvonat - Delmagyar.hu
↑ Mire megkedvelték, megszűnik a hibridvonat? - Delmagyar.hu
↑ A békeszerződés egy részlete

Vasútportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Régi nevén Kecskeméti Mezőgazdasági Szakiskola

[2] Az 5-ös számú főút és a vasút kereszteződésénél volt a megállóhely.

[3] Régi nevén Szeged-felsőtanya.

[4] Keller László: A Félegyháza-csongrádi helyi érdekű gőzmozdonyú vasútról - A vasút, 1986. augusztus

[5] A második vágány 2006-ban épült meg. Eredetileg Kecskemétig akarták kiépíteni

[6] Mercedes köldökzsinórja. iho.hu, 2011 [last update]. (Hozzáférés: 2011. március 12.)

[7] ttp://www.mav.hu/mav/fejlesztes.php?mid=14c0de8fc63e2b

[8] Fekete Klára: Ajjaj, hibridvonat - Delmagyar.hu

[9] Mire megkedvelték, megszűnik a hibridvonat? - Delmagyar.hu

[Trianon-10] A békeszerződés egy részlete

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

@@ 29. sor: / 29. sor: @@
 {{BS|BHF|45|[[Városföld]]}}
 {{BS|HST|49|[[Kunszállás]]}}
+{{BS|AKRZu||[[542-es főút (Magyarország)|542-es főút]]}}
 {{BS|ABZrg| |[[Szolnok–Kiskunfélegyháza-vasútvonal|145]]|}}
 {{BS|BHF|58|'''[[Kiskunfélegyháza]]'''|}}
 {{BS|ABZdf| |[[Kiskunhalas–Kiskunfélegyháza-vasútvonal|155]] / [[Kiskunfélegyháza–Szentes–Orosháza-vasútvonal|147]]}}
+{{BS|AKRZu||[[542-es főút (Magyarország)|542-es főút]]}}
 {{BS|HST|66|Selymes}}
 {{BS|BHF|71|[[Petőfiszállás]]}}
@@ 60. sor: / 62. sor: @@
 ==A pálya==
-A [[vasúti pálya|pálya]] nagyrészt egyvágányú, de [[Városföld]] és [[Kiskunfélegyháza]] között, mely a leghosszabb állomásköz, [[kétvágányú vasúti pálya|kétvágányú]] szakasz is található.<ref>A második vágány 2006-ban épült meg. Eredetileg Kecskemétig akarták kiépíteni</ref> A második vágány helye Ceglédtől Szegedig végig megvan, a kecskeméti elkerülőút felüljáróit pedig úgy építették, hogy elférjen a tervezett második vágány. Azonban pénzhiány miatt még nem épült meg, csak  a már említett rövid szakaszon. Régebben a vasútvonal [[Szeged–Temesvár-vasútvonal|folytatódott Temesvár felé]] (illetve [[Szőreg]]nél leágazó vonal indult [[Makó]] felé), viszont ez a kapcsolat ma már nem létezik az [[1920]]-as [[Trianoni békeszerződés|trianoni határmódosítás]] és a [[szegedi vasúti Tisza-híd]] [[1944]]-es felrobbantása miatt. [[Cegléd]] és [[Kiskunfélegyháza]] fontos elágazó állomások.
+A [[vasúti pálya|pálya]] nagyrészt egyvágányú, de [[Városföld]] és [[Kiskunfélegyháza]] között, mely a leghosszabb állomásköz, [[kétvágányú vasúti pálya|kétvágányú]] szakasz is található.<ref>A második vágány 2006-ban épült meg. Eredetileg Kecskemétig akarták kiépíteni</ref> A második vágány helye Ceglédtől Szegedig végig megvan, a kecskeméti elkerülőút felüljáróit pedig úgy építették, hogy elférjen a tervezett második vágány. Azonban pénzhiány miatt még nem épült meg, csak a már említett rövid szakaszon. Régebben a vasútvonal [[Szeged–Temesvár-vasútvonal|folytatódott Temesvár felé]] (illetve [[Szőreg]]nél leágazó vonal indult [[Makó]] felé), viszont ez a kapcsolat ma már nem létezik az [[1920]]-as [[Trianoni békeszerződés|trianoni határmódosítás]] és a [[szegedi vasúti Tisza-híd]] [[1944]]-es felrobbantása miatt. [[Cegléd]] és [[Kiskunfélegyháza]] fontos elágazó állomások.
 [[2003]]-[[2008]] között vonali és állomási felújításokat végeztek 15,2 milliárd forint értékben.
@@ 86. sor: / 88. sor: @@
 ==Érdekességek==
-* A pálya alépítménye végig kétvágányúnak épült, azonban a második vágány nem készült el sohasem. Közkeletű hihedelem, miszerint egyes vasútvonalainkon a második vágányt elbontották volna az [[első világháború]] után a [[trianoni békeszerződés]] kitételeként, mivel a békeszerződés ilyet nem írt elő.<ref name="Trianon">[http://www.freeweb.hu/fehernegyzet/tr2.pdf A békeszerződés egy részlete]</ref>
+* A pálya alépítménye végig kétvágányúnak épült, azonban a második vágány nem készült el sohasem. Közkeletű hiedelem, miszerint egyes vasútvonalainkon a második vágányt elbontották volna az [[első világháború]] után a [[trianoni békeszerződés]] kitételeként, mivel a békeszerződés ilyet nem írt elő.<ref name="Trianon">[http://www.freeweb.hu/fehernegyzet/tr2.pdf A békeszerződés egy részlete]</ref>
 * Kétszer is előfordult, [[1868]]. [[november 14.|november 14-én]] és [[1868]]. [[december 8.|december 8-án]], hogy [[betyár]]ok felszedték a síneket Félegyháza és Szeged között, megpróbálva kirabolni a vonatot. Nem jártak sikerrel.
@@ 97. sor: / 99. sor: @@
 ==Állomások galériája==
-<div><center><gallery perrow="3">
+<div><center><gallery perrow="4">
-Fájl:Cegled allomas.jpg|A 140-es vonal kezdőponja [[Cegléd]] állomás
+Fájl:Cegled allomas.jpg|A 140-es vonal kezdőpontja [[Cegléd]] állomás
 Fájl:Cegléd állomás.jpg|Cegléd állomás az átépítés előtt
 Fájl:Új peron.jpg.JPG|[[Katonatelep (Kecskemét)|Katonatelep]] állomás ([http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Katonatelep_%C3%A1llom%C3%A1s_t%C3%A9len.jpg Téli kép])
@@ 109. sor: / 111. sor: @@
 ==Külső hivatkozások==
 {{commonskat|Cegléd–Szeged railway line}}
-* [http://www.youtube.com/watch?v=fDX2OF5xb4c&fmt=6 youtube video: Szeged-Kecskemét]
+* [http://www.youtube.com/watch?v=fDX2OF5xb4c&fmt=6 YouTube videó: Szeged-Kecskemét]
-* [http://www.youtube.com/watch?v=ECm8dss-k_M&fmt=6 youtube video: Kecskemét-Cegléd-(Budapest Nyugati pályaudvar)]
+* [http://www.youtube.com/watch?v=ECm8dss-k_M&fmt=6 YouTube videó: Kecskemét-Cegléd-(Budapest Nyugati pályaudvar)]
 ==Jegyzetek==