„Kilényi Géza” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a 1936-ban született személyek kategória hozzáadva (a HotCattel)
41. sor: 41. sor:
[[Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók]]
[[Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók]]
[[Kategória:Pázmány Péter Katolikus Egyetem]]
[[Kategória:Pázmány Péter Katolikus Egyetem]]
[[Kategória:1936-ban született személyek]]

A lap 2012. április 12., 13:29-kori változata

Kilényi Géza (Gyula, 1936. május 11.) jogász, ügyész, egyetemi tanár, volt alkotmánybíró.

Tanulmányai

1954-ben érettségizett, majd felvették az Eötvös Loránd Tudományegyetem Jogtudományi Karára, ahol 1958-ban szerzett diplomát.

Jogászi pályafutása

Diplomájának megszerzése után ügyészi pályára lép, majd 1960-ban a Legfőbb Ügyészség ügyésze lesz. 1973-ban, az ügyészi pályát otthagyva az Államigazgatási Szervezési Intézet tudományos igazgató-helyettese volt 1985-ig. Emellett 1981-ben az MTA Államtudományi Kutatások Programirodájának igazgatójává is kinevezik, ilyen minőségében az új alkotmány elméleti megalapozását szolgáló kutatások irányítója is. 1984-ben az Alkotmányjogi Tanács tagja lett, melynek 1989-es feloszlásáig tagja volt.

1996-ban a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán tanszékvezető, majd 2000 és 2006 között intézetvezető egyetemi tanár volt. 2006-ban professor emeritus lett.

Kutatási területe a közigazgatási eljárásjog és az alkotmányjog. 1968-ban az állam- és jogtudományok kandidátusa, majd 1979-ben annak doktora lett. 2008-tól az MTA Közigazgatás-tudományi Bizottságának elnöke.

Közéleti pályafutása

1988-ban Kulcsár Kálmán akkori igazságügy-miniszter helyettesévé nevezték ki. 1989-ben az újonnan megalakított Alkotmánybíróság tagjai közé választják, tisztségét nyolcéves mandátumának lejártáig, 1998-ig viselte.

2000-ben egészségügyi miniszteri biztossá nevezték ki, mely posztot 2001-ig töltötte be. 2003 és 2004 között a Köztársasági Etikai Tanács tagja volt.

Főbb művei

  • Az államigazgatási eljárás alapelvei (1970)
  • A környezetvédelmi bírság (1982)
  • Az alkotmányelőkészítés dokumentumai I.-II. (1991)
  • Alkotmánybíráskodás (1993)
  • Fejezetek az alkotmányjog köréből (2000)

Díja

Források