Saguaro

Saguaro
Természetvédelmi státusz
Veszélyeztetett
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae) Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida) Rend: Szegfűvirágúak (Caryophyllales) Család: Kaktuszfélék (Cactaceae) Alcsalád: Cactoideae Nemzetség- csoport: Echinocereeae Nemzetség: Carnegiea Britton & Rose Faj: C. gigantea
Tudományos név
Carnegiea gigantea Britton & Rose
Szinonimák
Cereus giganteus Engelm.
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Saguaro témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Saguaro témájú médiaállományokat és Saguaro témájú kategóriát.

A saguaro, más néven kandeláberkaktusz (Carnegiea gigantea) a legismertebb oszlopkaktusz, a westernfilmek szinte elmaradhatatlan kelléke, a Carnegiea nemzetség egyetlen tagja. A 15 m-esre is megnövő, vastag oszlop vagy karos gyertyatartó alakú kaktusz tömege (eső után) elérheti az 5–6 tonnát.

Elterjedése

Carnegiea gigantea virága

Hazája Arizona, Mexikó Sonora tartománya és Kalifornia délkeleti részének félsivatagos területe. Bár Amerikának ez a része közel esik a Csendes-óceánhoz, az onnan induló esőfelhőket felfogják a több ezer méter magas hegyvonulatok. A keletről erre sodródó, amúgy is ritkás esőfelhőket a Sziklás-hegység 4000 m-nél is magasabb hegyláncai tartják fel. A magas hegyláncokkal körülzárt fennsíkok hónapokig nem kapnak esőt. Az évi csapadék alig 200–300 mm, de ennek megoszlása is szélsőségesen egyenetlen: néhány esős napon esik le az egész. A déli órákban a hőmérséklet gyakorta eléri a 45 °C-ot, de a keveset párologtató és sokat raktározó kandeláberkaktuszok azt is kibírnák, ha néhány évig egyáltalán nem esne az eső.

Felépítése

Eleinte függőlegesen fölfelé nő, majd a legtöbbször karosan elágazik; erről kapta a kandeláberkaktusz nevet. A 100–200 éves vagy még ennél is idősebb példányok magassága eléri a 11–14 m-t, törzsük átmérője a 40–60 cm-t. Oldalágai ritkásak, különböző magasságban hajtanak ki a törzsből, és mihelyst eltávolodtak tőle annyira, hogy zavartalanul elférjenek mellette, ugyancsak fölfelé nőnek tovább. 12–14 bordája párhuzamos, meglehetősen nagy, tompa. Az areolák elég sűrűn ülnek a bordák élvonalán, és barna nemezesek. A tíz vagy több, 1–2 cm hosszú peremtövis sugarasan áll, a 3 vagy több középtövis 4–7 cm-es, előreálló, erős.

Virágai a hajtás csúcsrészén csoportosan nyílnak, fehér szirmaik ívesen kihajolnak. A virág közepéből kiemelkedik a többágú bibe, amit koszorúszerűen vesznek körül a sűrűn álló, sárga porzók, amik csaknem teljesen kitöltik a szirmok töve és a bibe közötti részt. A virágok éjszaka kezdenek nyílni, de csak nappal tárják ki teljesen szirmaikat. Termése kb. 7–8 cm hosszú, megnyúlt, kékes-piros színű, vörös pulpájú bogyó.

Felhasználása

Szárított törzsét építőanyagnak (gerendának) és tűzifának használják. Viaszos beléből régebben fáklyát készítettek.

Rokonsági viszonyai

A monotipikus Carnegia gigantea bélyegeiben mind a Neobuxbaumia, mind a Pachycereus nemzetségekre jellemző karakterek megjelennek. A faj taxonómiai besorolása jelenleg is vizsgálatok tárgyát képezi, Arias et al. (2005) kladisztikai elemzése alapján a Pachycereus nemzetség külcsoportját képezi.

Források

• Arias S. et al. (2005): Phylogenetic relationships in Peniocereus (Cactaceae) inferred from plastid DNA sequence data. J Plant Res 118. pp. 317–328

A Wikimédia Commons tartalmaz Saguaro témájú médiaállományokat.