Benjámín Netanjáhú

Benjámín Netanjáhú
Izrael miniszterelnöke
Hivatalban Hivatalba lépés: 2009. március 31.
Elnök	Ezer Weizman
Miniszterelnök	Aríél Sárón
Előd	Ehúd Olmert
Hivatali idő 1996. június 18. – 1999. július 6.
Előd	Simon Peresz
Utód	Ehúd Bárák
Izrael pénzügyminisztere
Hivatali idő 2006. március 28. – 2009. március 31.
Előd	Silvan Shalom
Utód	Ehúd Olmert
Izrael külügyminisztere
Hivatali idő 2002. november 6. – 2003. február 28.
Előd	Simon Peresz
Utód	Silvan Shalom
Katonai pályafutása
Csatái	izraeli–arab háború jom kippuri háború 1968 Israeli raid on Lebanon Battle of Karameh 2023-as Izrael–Hamász-háború
Született	1949. október 21. (74 éves) Tel-Aviv, Izrael
Párt	Likud
Szülei	Zila Netanyahu Benzion Netanyahu
Házastársa	Sara Netanyahu (1991–)
Gyermekei	Noa Roth Yair Netanyahu Avner Netanyahu
Foglalkozás	politikus diplomata államférfi katona politikai író politológus
Iskolái	Cheltenham High School (–1967, 1967) Massachusetts Institute of Technology (1972–1975, BSc, építésügy, 1975) MIT Sloan School of Management (–1977, MSc, 1977)
Vallás	Judaizmus
Díjak	Jabotinsky Medal (1980) Tzeltner Prize (1987) a Bar Ilan Egyetem díszdoktora (1988)
Benjámín Netanjáhú aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Benjámín Netanjáhú témájú médiaállományokat.

Benjámín Netanjáhú (héber betűkkel בנימין נתניהו, itraeli angol átírással Benyamin Netanyahu (a Binyamin alak is előfordul), Tel-Aviv, 1949. október 21. - ) izraeli politikus, Izrael miniszterelnöke 1996 - 1999 között, majd tisztségére újraválasztották 2009. március 31-én.

Élete

Tel-Avivban, Izrael akkori fővárosában született 1949-ben. 1956 - 1958 között családjával az Egyesült Államokban élt. Ekkor rövid időre hazaköltöztek, majd 1963 - 1967 között újra kiköltöztek. Végül 1967-ben végleg hazatértek és Netanjáhú belépett az Izraeli Hadseregbe. Az Elit Felderítési Egységben teljesített szolgálatot, számos bevetésen vett részt, az egyiken, 1972. májusában megsebesült. Felépülése után nem sokkal századosi rangban leszerelt, majd visszatért az USA-ba, ahol előbb egy építészeti, majd egy közgazdasági egyetemet végzett el.

1976-ban egy ugandai túszdráma alatt palesztin fegyveresek megölték testvérét Jónátánt, aki egy izraeli kommandós egység parancsnoka volt. Benjamin ekkor visszatért Izraelbe és belépett egy szervezetbe, melynek célja a terrorizmus elleni nemzetközi együttműködés kiépítése volt.

1982. - 1984. között Izrael amerikai nagykövetségén dolgozott, majd 1984 - 1988. között nagykövet volt. 1988-ban a Likud listáján bejutott a Kneszetbe (az izraeli parlamentbe), ugyanettől az évtől kedve 1990-ig külügyminiszter-helyettes volt. 1990 márciusában kinevezték a Miniszterelnöki Hivatal miniszterhelyettesévé.

1993-ban a Likud párt vezetője lett. 1996-ban miniszterelnökké választották. Egyik első rendelkezése volt, hogy engedélyezte a palesztin lakta területekre zsidók telepítését. Szeptember 24-én egy régészek által feltárt alagutat nyitottak meg a jeruzsálemi mecsetek közelében, ami heves összetűzéseket váltott ki a helyi zsidó és muszlim lakosok közt. A zavargásoknak 80, többségében palesztin áldozatuk volt. Október 1.-én Bill Clinton amerikai elnök szervezésében Washingtonban Netanjáhú Jasszer Arafattal a PFSZ vezetőjével találkozott, aki felszólította az alagút bezárására, de Netanjáhú ezt megtagadta.

1997. január 15-én Arafat és Netanjáhú megegyezett, hogy Izrael kiüríti Hebron város területének négyötödét. Ez meg is történt, később azonban Netanjáhú elrendelte egy palesztinai zsidó telep építését, amiért a PFSZ megszakította kapcsolatait a zsidó állammal. Egy július 30-án történt jeruzsálemi öngyilkos merényletet követően, melynek 15 zsidó halottja volt, Irael is felfüggesztette tárgyalásait a PFSZ-el. Időközben a Netanjáhú-kormány több tagja is lemondott, így tiltakozva a miniszterelnök autokratikus módszerei és a béketárgyalások megszakadása miatt.

1998-ban amerikai nyomásra Netanjáhú és Arafat megegyeztek, hogy Izrael Ciszjordánia 13%-áról kivonja csapatait. Miután a csapatkivonás első szakasza lezárult, a miniszterelnök kijelentette, hogy nem folytatja tovább, arra hivatkozva, hogy a palesztinok nem teljesítetták igéreteiket a terrorizmus elleni harc tekintetében.

1999-ben Ehúd Bárák legyőzte a miniszterelnöki választáson, ezért egy időre visszavonult a politikai élettől. Mikor azonban a Bárák-kormány 2000 végén megbukott, visszatért. Mikor Aríél Sárón addigi külügyminisztert megválasztották miniszterelnöknek, ő Netanjáhú-t tette meg külügyminiszternek, 2003-ban pedig pénzügyminiszter lett.

Aríel Sárón visszavonulása után, 2005-ben Netanjáhú újra a Likud vezetője lett. 2009. március 31-én pedig újra megválasztották Izrael miniszterelnökének.

Források

A Wikimédia Commons tartalmaz Benjámín Netanjáhú témájú médiaállományokat.

origo.hu