„Faraday-kalitka” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a Törölt kép |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
[[Fájl:Faraday-kalitka.jpg|bélyegkép|250px|A kép jobb szélén ülő ember a Faraday-kalitka védelmében biztonságban van]] |
|||
A '''Faraday-kalitka''' az elektromágneses hatás kiküszöbölésére szolgáló, fémhálóval körülvett térrész, amelybe a fémháló védőhatása folytán a külső elektromos erőtér nem hatol be („árnyékolás”). Ezzel magyarázható például az is, hogy a [[vasbeton]] szerkezetből készült épületekben legtöbbször a [[mobiltelefon]]ok működéséhez nincs elég térerő. |
A '''Faraday-kalitka''' az elektromágneses hatás kiküszöbölésére szolgáló, fémhálóval körülvett térrész, amelybe a fémháló védőhatása folytán a külső elektromos erőtér nem hatol be („árnyékolás”). Ezzel magyarázható például az is, hogy a [[vasbeton]] szerkezetből készült épületekben legtöbbször a [[mobiltelefon]]ok működéséhez nincs elég térerő. |
||
A lap 2012. április 7., 19:13-kori változata
A Faraday-kalitka az elektromágneses hatás kiküszöbölésére szolgáló, fémhálóval körülvett térrész, amelybe a fémháló védőhatása folytán a külső elektromos erőtér nem hatol be („árnyékolás”). Ezzel magyarázható például az is, hogy a vasbeton szerkezetből készült épületekben legtöbbször a mobiltelefonok működéséhez nincs elég térerő.
A Faraday-kalitka belsejében nincs se elektromos, se mágneses tér, így a belsejében lévő emberek ezek hatásától védve vannak.
Így védi meg például a repülőgép fém teste a benne ülő utasokat, ha belecsap a villám. A Faraday-kalitka hatékonysága függ a vezetők közötti távolságtól (minél kisebb a távolság, annál biztonságosabb), függ a vezető ellenállásától (minél kisebb, annál biztonságosabb), és a levegő pára-, por- és iontartalma is befolyásolja a hatékonyságát.
