„Váradi Szabó János” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bot: ISBN formázása |
|||
25. sor: | 25. sor: | ||
[[Kategória:Magyar pedagógusok]] |
[[Kategória:Magyar pedagógusok]] |
||
[[Kategória:Debreceniek]] |
[[Kategória:Debreceniek]] |
||
[[Kategória:1783-ban született személyek]] |
|||
[[Kategória:1864-ben elhunyt személyek]] |
A lap 2012. április 4., 10:25-kori változata
Váradi Szabó János (Szilvásújfalu, 1783. augusztus 27. – Debrecen, 1864. március 12.) magyar pedagógus, pedagógiai író.
Johann Heinrich Pestalozzi nyomán a köznép nevelésének szükségességéről és a hazai tanítóképzés bevezetésének fontosságáról vallott nézetei úttörő jelentőségűek hazánkban.
Életpályája
Egyetemi tanulmányokat Heidelbergben folytatott 1807-1810 közt. 1810-ben Pestalozzi yverdoni intézetében hónapokon át tanulmányozta az ottani tanítási módszereket, hazajövetele után levelezés útján tartotta a kapcsolatot mesterével. Gazdag volt családoknál magántanító. Pályája kezdetén, 1811-1830-ig a Vay családnál állt alkalmazásban.
Pedagógiai írásaiban kifejtette neveléselméleti nézeteit, a köznép gyermekeinek iskoláztatását sürgette, s a hazai rendszeres tanítóképzés bevezetését. 1817-ben írt munkája, amelyet elsősorban Pestalozzi és Tessedik Sámuel pedagógiai gondolkodásának hatása alatt írt, vitát váltott ki az 1817-ben induló Tudományos Gyűjteményben. Folnesics Lajos Észrevételek a Pestalozzizmus ellen címen írt támadó cikket, viszont e cikkre válaszul Schedius Lajos, a pesti egyetem tanára védelmébe vette a svájci nevelőt és tanítványát Váradi Szabó Jánost.[1]
Főműve
- A hazabéli kisebb oskoláknak jobb lábra állításokról. Pest, 1817.
Irodalom
Fehér Katalin: Váradi Szabó János pedagógiai műve 1817-ből és korabeli visszhangja. Magyar Könyvszemle, 1993/1. sz. 103-106. p.
Jegyzetek és források
- Magyar pedagógiai lexikon. Főszerk. Báthory Zoltán, Falus Iván. 3. köt. Budapest, Keraban Könyvkiadó, 1997. Váradi Szabó János szócikkét lásd 620. p., szerzője Fehér Katalin. ISBN 963-8146-47-8