„Tervgazdálkodás” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a r2.4.3) (Bot: következő módosítása: kk:Жоспарлы экономика |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 12. sor: | 12. sor: | ||
A '''tervgazdaság''' előképe a [[Lenin]]i [[hadikommunizmus]] volt. Az egykori [[KGST]] országokban ez volt az elsődleges gazdaságirányítási rendszer, bár minden országban hagytak többet-kevesebbet a szabadpiaci gazdaságnak is. A szabadpiac lehetőségeinek kihasználására történő kísérlet volt például a [[lenin]]i [[Új Gazdaságpolitika| |
A '''tervgazdaság''' előképe a [[Lenin]]i [[hadikommunizmus]] volt. Az egykori [[KGST]] országokban ez volt az elsődleges gazdaságirányítási rendszer, bár minden országban hagytak többet-kevesebbet a szabadpiaci gazdaságnak is. A szabadpiac lehetőségeinek kihasználására történő kísérlet volt például a [[lenin]]i [[Új Gazdaságpolitika| |
||
NEP]], vagy a [[Kádár János|Kádári]] [[Új gazdasági mechanizmus]]. |
NEP]], vagy a [[Kádár János|Kádári]] [[Új gazdasági mechanizmus]]. |
||
A '''tervgazdaság''' mondhatni tényleges megvalósítása 1936-1940 között történt. Ennek helye Németország,ahol Dr. Hjlam Schacht közgazdásznak volt köszönhető a hirtelen gazdasági fellendülés. |
|||
== Források == |
== Források == |
||
A lap 2012. április 4., 08:30-kori változata
A tervgazdálkodás egy olyan gazdasági rendszer ahol az állam vagy a kormány irányítja a gazdaságot.[1] Az ilyen gazdaságokban a gazdaság összes szektorát az állam vagy a kormány szabályozza (úgynevezett „tervekkel”), dönt minden használatáról és a bevételek elosztásáról, a kommunista államrendszerhez hasonló módon.[2] A tervezők döntik el mit kell termelni és utasítja a vállalkozásokat, hogy azokat a javakat termeljék.[3]
A szocialista gazdasági rendszer jellemzője volt, amelyben a gazdaság következő időszaki teljesítményét részletes (gyakran nem reális) ágazati tervekre bontották.
A mechanizmus alapelképzelése Marx tőke című munkája alapján a szabadpiac működésének problémáira próbál megoldást ajánlani.
Az elmélet szerint a szabadpiac az önszabályozása a kiszámíthatatlan árakhoz, és különböző időállandójú válságciklusokhoz vezet. A tervgazdaság megoldása az igények, és a termelőkapacitások központi felmérése, és a felmérések alapján a megrendelések, és az árak központi meghatározása.
A gyakorlatban problémát okozott a felmérések pontos elvégzése, illetve a termelési ciklus közben jelentkező változások követése.
A tervgazdaság előképe a Lenini hadikommunizmus volt. Az egykori KGST országokban ez volt az elsődleges gazdaságirányítási rendszer, bár minden országban hagytak többet-kevesebbet a szabadpiaci gazdaságnak is. A szabadpiac lehetőségeinek kihasználására történő kísérlet volt például a lenini NEP, vagy a Kádári Új gazdasági mechanizmus.
A tervgazdaság mondhatni tényleges megvalósítása 1936-1940 között történt. Ennek helye Németország,ahol Dr. Hjlam Schacht közgazdásznak volt köszönhető a hirtelen gazdasági fellendülés.
Források
- ↑ Alec Nove (1987), "planned economy," The New Palgrave: A Dictionary of Economics, v. 3, pp. 879-80.
- ↑ Myers, Danny. Construction Economics (2004), Spon Press (UK), p. 288
- ↑ Ollman, Bertell. Market Socialism: The Debate Among Socialists (1997), Routledge (UK), p. 12