„Pannon gyík” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a →Hivatkozások: ökozónák szerinti kategorizálás AWB |
|||
| 43. sor: | 43. sor: | ||
Széles körű elterjedtsége miatt világviszonylatban nem veszélyeztetett. Elsősorban élőhelyének pusztítása fenyegeti. Számos természetes ellensége van, így a nagyobb gyíkfajok, a [[rézsikló]], a ragadozó madarak és különösen a [[kövirigó]]. Az elszigetelt [[magyarország]]i állományok fokozottabb védelemre szorulnak, ezért mint minden hazai [[kétéltűek|kétéltű]] és hüllő, a pannon gyík is védett. [[Eszmei érték]]ét 100 000 [[forint]]ban szabták meg. |
Széles körű elterjedtsége miatt világviszonylatban nem veszélyeztetett. Elsősorban élőhelyének pusztítása fenyegeti. Számos természetes ellensége van, így a nagyobb gyíkfajok, a [[rézsikló]], a ragadozó madarak és különösen a [[kövirigó]]. Az elszigetelt [[magyarország]]i állományok fokozottabb védelemre szorulnak, ezért mint minden hazai [[kétéltűek|kétéltű]] és hüllő, a pannon gyík is védett. [[Eszmei érték]]ét 100 000 [[forint]]ban szabták meg. |
||
== |
== További információk == |
||
*[http://www.khvsz.mme.hu/index.php?p=rept&s_id=28 Az MME Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztályának Monitoring Központja] |
*[http://www.khvsz.mme.hu/index.php?p=rept&s_id=28 Az MME Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztályának Monitoring Központja] |
||
*[http://karpatkert.kismester.hu/adatlap_lista.php Adatlap a Kárpátkertben] |
*[http://karpatkert.kismester.hu/adatlap_lista.php Adatlap a Kárpátkertben] |
||
A lap 2012. április 2., 17:10-kori változata
 | ||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Az Ablepharus kitaibelii
egy törökországi példánya | ||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||
| Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||||||||
| Magyarországon fokozottan védett | ||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||
| Ablepharus kitaibelii fitzingeri Mertens, 1952 | ||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Pannon gyík témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Pannon gyík témájú médiaállományokat és Pannon gyík témájú kategóriát. |
A pannon gyík (Ablepharus kitaibelii fitzingeri) egy, a Földközi-tenger keleti medencéjében elterjedt gyíkalfaj, mely a vakondgyíkfélék vagy szkinkek családjának egyetlen Magyarországon is előforduló képviselője. Az Ablepharus kitaibelii faj és alfajainak taxonómiája nem stabil, ezért több helyen nem találkozhatunk ezzel, a nevében Kitaibel Pál magyar botanikusnak és Leopold Fitzinger zoológusnak emléket állító alfajjal.
Elterjedése
A pannon gyík, bár nevéből másra lehetne következtetni, valójában jóval nagyobb területen fordul elő, mint a Kárpát-medence. Itteni populációi egyébként foltszerűen elszigeteltek, a Pilisben, a Budai-hegységben, a Börzsönyben, a Bükkben, valamint a Duna-Tisza közén fordulnak elő. Találkozhatunk vele az Al-Duna mentén is, de leggyakoribb a Balkánon, Kis-Ázsiában, a Közel-Keleten egészen Egyiptomig. Száraz, füves domboldalakon, olykor melegebb, sziklás hegyoldalakban él, ahol az aljnövényzet vagy az avar rejtekhelyet biztosít számára.
Megjelenése
A pannon gyík mindössze 10-12 centiméteres hosszúságot érhet el, teste hengeres, feje rövid, orra tompa. Pislogásra képtelen, mivel átlátszó szemhéjai összenőttek (innen angol elnevezése: kígyószemű). Végtagjai gyengék és kicsik.
A pannon gyík alapvetően olajbarnás színű bronzos árnyalattal, hasa ezüstszürke. A háti részen két, fehér pontsorral szegett fekete vonal fut végig, és az orrcsúcstól egy-egy világosan keretezett sötét sáv húzódik mindkét oldalon a hátsó láb tájékáig. A nemek között nincs szemmel látható különbség, a fiatal egyedek alapvetően sárgásabbak.
Életmódja
A változó testhőmérsékletű hüllő októberben a talajba ássa magát, telelése pedig egészen március végéig eltart. Az elkövetkező időben elsősorban reggel és délután aktív, nem ritkán egészen szürkületig, míg a legforróbb órákat rejtekhelyén tölti. Rejtett életmódot él, többnyire fű és avar alatt mozog, ezért ritkán látni. Mint minden rokona, a pannon gyík is ragadozó, elsősorban ízeltlábúakkal, férgekkel és puhatestűekkel táplálkozik.
Szaporodása
A párzásra április közepén kerül sor, ezt követően a nőstény 5-6 borsónyi, hosszúkás tojást rak. A puha tojások a földben vagy avar alatt kelnek ki augusztus-szeptemberben. A kezdettől fogva önálló kis gyíkok eleinte alig 5 centiméter hosszúak.
Védettsége
Széles körű elterjedtsége miatt világviszonylatban nem veszélyeztetett. Elsősorban élőhelyének pusztítása fenyegeti. Számos természetes ellensége van, így a nagyobb gyíkfajok, a rézsikló, a ragadozó madarak és különösen a kövirigó. Az elszigetelt magyarországi állományok fokozottabb védelemre szorulnak, ezért mint minden hazai kétéltű és hüllő, a pannon gyík is védett. Eszmei értékét 100 000 forintban szabták meg.