„Halász János (rajzfilmrendező)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
85. sor: 85. sor:
[[Kategória: Magyar forgatókönyvírók]]
[[Kategória: Magyar forgatókönyvírók]]
[[Kategória:Emigráns magyarok]]
[[Kategória:Emigráns magyarok]]
[[Kategória:1912-ben született személyek]]
[[Kategória:1995-ben elhunyt személyek]]


[[en:John Halas]]
[[en:John Halas]]

A lap 2012. március 30., 22:06-kori változata

Halász János
SzületettHalász János
1912. április 16.
Budapest, magyar
Elhunyt1995. január 21. (82 évesen)
London, brit
Állampolgársága
Nemzetiségemagyar
HázastársaJoy Batchelor (1941–1995)
Foglalkozásafilmrendező, grfikus, producer, forgatókönyvíró

SablonWikidataSegítség

Halász János (John Halas) (Budapest, 1912. április 16.London, 1995. január 21.) magyar rajzfilmrendező, szakíró, grafikus, filmproducer, forgatókönyvíró.

Élete

Iskoláit Budapesten, majd Veszprémben végezte.

1928-ban plakátrajzoló és reklámfilmkészítő lett. Illusztrál "Az Est lapok"-nak, majd 1929-től egy évet tölt rajzolóként Párizsban. Hazajövetele után Bortnyik Sándornak a Bauhaus szellemében működtetett iskolájában asszisztensként megismerte a rajzfilmkészítést is. Együtt dolgozik Berény Róberttel, első közös munkájuk Bortnyik betűinek modernizálása. Amikor Victor Vasarely Párizsba ment, státusát ő foglalhatta el. 1934-ben Macskássy Gyulával és Kassowitz Félix-szel filmstúdiót alapított. A Hunnia megrendelésére naponta készítettek egy reklámfilmet. 1936-ban Angliába hívták, ahol az új technikát felhasználva már színes rajzfilmeket rendezett. Feleségével, Joy Batchelorral 1940-ben megalapította a világhírűvé vált Halas and Batchelor rajzfilmvállalatot. 1939-1945 között 60 filmet készített a Tájékoztatásügyi és a Honvédelmi Minisztériumnak, köztük számos antifasiszta témájút. Később megrendelői között volt a Shell és a BP cég is, számukra termékismertetők, reklám- és oktatófilmek készültek.

Általánosan ismertté 1951-1953 között, George Orwell azonos című regényéből készült Állatfarm című filmjével vált, amely az első egész estés animációs film volt Angliában. Ezt a munkát tekintik az angol rajzfilm bölcsőjének. Az ő nevéhez fűződik az első sztereó rajzfilm (A bagoly és a cica (1953)) és az első bábfilm (Szobor a hajó orrán (1953)) is. A bűvös vászon (1951) című munkája az addig hozzáférhetetlen amerikai piacot is meghódította, és ettől kezdve megindulhatott az export a tengerentúlra.

10 évig volt a Nemzetközi Animációs Film Szövetség (ASIFA) elnöke, majd egészen 1995-ben bekövetkezett haláláig annak díszelnöke volr.

Elméleti, szakírói munkássága is igen jelentős. 12 könyvet írt az animációról, rálátása a világ filmes fejlődésére szinte egyedülálló.

Munkái

Külső hivatkozások

  1. a b LIBRIS, 2012. október 29. (Hozzáférés: 2018. augusztus 24.)