„Alonso de Ojeda” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Turbo
→‎Források: defsort
25. sor: 25. sor:
* [http://sdt.sulinet.hu/Player/Default.aspx?g=254d4d91-e429-4589-943f-f4a2abedd16d&cid=6a301c64-cd8f-496a-a3da-aff619a5b6ae Sulinet: Ojeda, Alonso de]
* [http://sdt.sulinet.hu/Player/Default.aspx?g=254d4d91-e429-4589-943f-f4a2abedd16d&cid=6a301c64-cd8f-496a-a3da-aff619a5b6ae Sulinet: Ojeda, Alonso de]


{{DEFAULTSORT:Ojeda Alonso de}}

[[Kategória: Konkvisztádorok]]
[[Kategória: Konkvisztádorok]]

A lap 2012. március 22., 22:15-kori változata

Alonso de Ojeda (Antonio de Herrera y Tordesillas: Historia General de los hechos de los castellanos en las islas y Tierra Firme del Mar Oceáno című, a 18. században kiadott könyvének illusztrációja
Alonso de Ojeda útjai (spanyol feliratokkal)

Alonso de Ojeda (1466?–1515?) spanyol konkvisztádor, lovag, felfedező.

Először Kolumbusz második útján utazott Amerikába, ahol 1494 márciusában megbízták Hispaniola szigetének feltérképezésével.

1499-ben egy négy hajóból álló raj parancsnokaként indult útnak; navigátora Amerigo Vespucci, főkormányosa Juan de la Cosa volt. Májusban hajóztak ki, és az Orinoco deltájában érték el Dél-Amerika partját. Tovább utazva bejárták a mai Venezuela partvidékét és a Maracaibo-öböl nagy részét, felfedeztek sok szigetet, egyebek közt:

Guyana partjainál Vespucci elvált Ojedától, és dél felé hajózott tovább.[4]

1500 nyarán tértek haza.

1508-ban ismét útnak indult Diego Nicuesa társaságában azzal a feladattal, hogy Dél-Amerikában alapítsanak gyarmatokat. Egyik tisztje Francisco Pizarro volt[5]. Ojedának Új-Andalúzia jutott, társának küldetése pedig Arany-Kasztília létrehozása volt. Ojedának pénzügyi gondjai támadtak, ezért embercsempészettel akarta törleszteni adósságait, de ez nem sikerült neki, végül Nicueza segített rajta. 1510-ben alapította meg az első jelentős spanyol támaszpontot, amit szent Sebestyénről nevezett el; helyén ma a kolumbiai Turbo városa áll. Fokozódó anyagi gondjai miatt visszatért Hispaniolára, ahol nyomorúságos körülmények között tengődött, és 1515 körül halt meg.

Jegyzetek

Források