„Vízvári Gyula” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Új oldal, tartalma: „'''Vízvári Gyula''', született: ''Viszkidenszky'' (Buda, 1841. július 4.Margitliget, 1908. december 25.) színész, rendező, a Nemzeti…”
 
a 1841-ben született személyek kategória hozzáadva (a HotCattel)
31. sor: 31. sor:
[[Kategória:Magyar színészek]]
[[Kategória:Magyar színészek]]
[[Kategória:Magyar rendezők]]
[[Kategória:Magyar rendezők]]
[[Kategória:1841-ben született személyek]]

A lap 2012. március 20., 19:29-kori változata

Vízvári Gyula, született: Viszkidenszky (Buda, 1841. július 4.Margitliget, 1908. december 25.) színész, rendező, a Nemzeti Színház volt örökös tagja, az Országos magyar királyi Zeneakadémia tanára, a Ferenc József-rend lovagja.

Élete

Atyja Wiszkidenszky kerületi jegyző volt a Bach-korszakban. Pályafutását Veszrpémban kezdte 1859-ben, itt Csabay Pál társulatában lépett fel, később Debrecenben játszott. 1861 decemberétől 1864-ig a Budai Népszínház foglalkoztatta. 1864-ben Aradra ment Szilágyi Bélához, 1865-ben megfordult Nagyváradon és Pécsett, majd 1866-ban elszerződött Szekszárdra. 1866 őszétől vezető színész volt 1872-ig a debrecen–nagyváradi társulatban, 1872 nyarán Miklósy Gyula meghívására került Pestre, 1873-ban pedig Szigligeti Ede hívta a Nemzeti Színházhoz. 1905-ben vonult nyugállományba, ekkor válaszották meg a színház örökös tagjává. 1889-től lett rendező, és egyúttal a drámabíráló bizottság tagja. 1893-tól oktatott operajátszát a Zeneakadémián. A komikus szerepekben kitűnő művész volt. Legutolsó föllépése 1907. szeptember 22-én volt, aamikor délutáni előadáson eljátszotta híres szerepét, a Durbints sógort. Azután nem lépett többé színpadra. Szélütés érte; mindennap hosszú sétákat tett; halála előtt pár héttel a Margitligeti szanatóriumba költözött, itt érte a halál.

Családja

Leánya Vízváry Mariska, feleségei: Krecsányi Flóra és Szigeti Jolán voltak.

Fontosabb szerepei

Forrás