Dashiell Hammett

Dashiell Hammett
Fájl:Dashiellhammett.jpg
Élete
Született	1894. május 27. Baltimore, Amerikai Egyesült Államok
Elhunyt	1961. január 10. (66 évesen) New York, Amerikai Egyesült Államok
Sírhely	Arlingtoni Nemzeti Temető
Nemzetiség	amerikai
Házastársa	Josephine Dolan
Pályafutása
Írói álneve	Peter Collinson
Jellemző műfaj(ok)	regény, novella
Irodalmi irányzat	krimi, hard-boiled
Hatottak rá	Edgar Allan Poe
Hatása	Raymond Chandler, Ross Macdonald, Robert B. Parker, Chester Himes, Mickey Spillane, John D. MacDonald, William S. Burroughs, Sara Paretsky, Lawrence Block, James Ellroy, Sue Grafton, Walter Mosley, William Gibson, Rian Johnson, Richard K. Morgan, Robert Crais
A Wikimédia Commons tartalmaz Dashiell Hammett témájú médiaállományokat.

Samuel Dashiell Hammett (Saint Mary's County, Maryland 1894. május 27. - New York City, 1961. január 10.) amerikai író. A műfajt feltaláló Poe mellett a másik alapító atyának tekintett szerző, aki igazi radikális szemléletváltást hozott a krimibe, mivel különbejáratú iskolát teremtett, neve pedig számtalan követője kapcsán máig visszaköszön.

Élete

A háború miatti megszakításokkal hat évig a Pinkerton detektívügynökségnél dolgozott, nyomozóként szerzett tapasztalatai óriási hatást gyakoroltak egész pályájára. A Peter Collinson álnevet is használó, karcos párbeszédekkel és tömör leírásokkal dolgozó író karrierje 1922 végén kezdődött, hogy több ponyvamagazint (főleg a felbecsülhetetlen értékű Black Masket) megjárva körülbelül tíz év múlva lényegében véget is érjen: az 1930-as évek közepétől magán- és közéleti, ill. politikai konfliktusok uralkodtak el életében, míg végül 1961-ben régóta gyengélkedő szervezete megadta magát a tüdőráknak.

Hammett részben halhatatlan magánnyomozójának, Sam Spade-nek köszönheti hírét: A máltai sólyom sokat látott, cinikus főhőse a krimi irodalom egyik ikonjává vált; de hasonlóan nemes rangot ért el a névtelen Continental Op (a Véres aratás, Az átok, illetve számos novella hőse) is, és többek Az üvegkulcsban szereplő Ned Beaumontot (aki az író egyéni kedvence volt, és részben magáról mintázta), valamint A cingár férfi-beli Charles-házaspárt (kiknek népszerűsége hatrészes filmsorozatot szült) is jelentős figuráknak tartják. A szerző személye egybeforrt a hard-boilednak keresztelt krimi-irányzattal, és alkotók hosszú sorát inspirálta Raymond Chandlertől Ross Macdonaldon át Robert B. Parkerig; az ide tartozó történetek a műfajban korábban uralkodó, steril arisztokrata közeg helyébe a realisztikusabb, mocskos nagyvárosi alvilágot helyezték, a gyakran műviesnek ható gyilkosságokat pedig valódiakra cserélték. Hammett magánnyomozói kemény, harcedzett alakok, akik – ha kell – két csípős egysoros között akár ölre is mennek a rosszfiúkkal, mindeközben pedig egyvalamit végig szem előtt tartanak: saját, kikezdhetetlen erkölcsi kódexüket.

Azon túl, hogy minden könyve megfilmesítésre került (élen A máltai sólyommal) a szerző regény- és mozi hős is lett (Joe Gores Hammett című munkája fikcióba oltott, kvázi életrajzi történet, mely alapjául szolgált Wim Wenders adaptációjának); de helyét a krimi irodalomban mindezek nélkül is örökre elfoglalta.

Munkássága

Regényei

• Véres aratás (1929, magyar kiadás: Magvető, 1978)
• Az átok (1929, magyar kiadás: MAHIR/RTV, 1990)
• A máltai sólyom (1930, első magyar kiadás: Athenaeum, 1936, második magyar kiadás: Európa, 1967, harmadik magyar kiadás: Agave, 2009)
• Az üvegkulcs (1931, magyar kiadás: Magvető, 1976)
• A cingár feltaláló (1934, első magyar kiadás Gyilkossággal kezdődik címen: Athenaeum 1936, második magyar kiadás: Európa, 1972)

Novelláskötetei

• The Adventures of Sam Spade: And Other Stories (1944)
• The Continental Op (1945)
• Hammett Homicides (1946)
• Dead Yellow Women (1947)
• A férfi, akit Spade-nek hívtak (Nightmare Town, 1999, magyar kiadás: Agave, 2008)
• Crime Stories: And Other Writings (2001)
• Dashiell Hammett: A Retrospective Anthology (2004)
• Vintage Hammett (2005)
• Lost Stories (2005)

Források

• Galgóczi Tamás: Dashiell Hammett életrajz. Ekultúra. (Hozzáférés: 2010. november 19.)
• Bényei Tamás: A krimi elolvashatatlansága (Alföld, 2009/5)
• Benyovszky Krisztián: Bevezetés a krimi olvasásába (Lilium Aurum, 2008)