„Amerikai Fizikai Társaság” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
WikitanvirBot (vitalap | szerkesztései)
a r2.7.1) (Bot: következő módosítása: fa:انجمن فیزیک آمریکا
BinBot (vitalap | szerkesztései)
7. sor: 7. sor:
A kezdeti években az egyedüli aktivitás az évenkénti négy tudományos találkozó megszervezése volt. 1913-ban átvette a Physical Review folyóirat gondozását, amely a fő aktivitás lett. Ezt követte 1929-ben a Reviews of Modern Physics, majd 1958-ban a Physical Review Letters. Idővel az utóbbi folyóirat - a fizika nagyarányú fejlődése nyomán - öt különböző szegmensre tagozódott.
A kezdeti években az egyedüli aktivitás az évenkénti négy tudományos találkozó megszervezése volt. 1913-ban átvette a Physical Review folyóirat gondozását, amely a fő aktivitás lett. Ezt követte 1929-ben a Reviews of Modern Physics, majd 1958-ban a Physical Review Letters. Idővel az utóbbi folyóirat - a fizika nagyarányú fejlődése nyomán - öt különböző szegmensre tagozódott.
Az utóbbi években kiszélesedett a Társaság működési köre. Szövetségi támogatás is segítette a fejlődést, kiváltképp a II:Világháború utáni évektől. A Társaság aktívan részt vesz civil és kormányzati projektekben és a nemzetközi fizikus világban. A Társaság kiterjedt programokat menedzsel az oktatás és a média területén.
Az utóbbi években kiszélesedett a Társaság működési köre. Szövetségi támogatás is segítette a fejlődést, kiváltképp a II:Világháború utáni évektől. A Társaság aktívan részt vesz civil és kormányzati projektekben és a nemzetközi fizikus világban. A Társaság kiterjedt programokat menedzsel az oktatás és a média területén.
APS-nek 14 diviziója van, 11 különféle témakörre specializálódott csoporttal, amelyek lefedik a fizikai kutatások területeit. Van 6 fórum, ahol párbeszédre van lehetőség a 47000 tag között,ezek 9 földrajzi területre bontott szekcióban történhetnek.
APS-nek 14 divíziója van, 11 különféle témakörre specializálódott csoporttal, amelyek lefedik a fizikai kutatások területeit. Van 6 fórum, ahol párbeszédre van lehetőség a 47000 tag között,ezek 9 földrajzi területre bontott szekcióban történhetnek.


1999-ben ünnepelték a 100. évfordulót Atlantában, amely az addigi legnagyobb fizikus találkozó volt. 2005-ben vezető szerepet vállalt a Fizikus Világtalálkozó szervezésében. Ebbe tartozott az Albert Einstein [[annus mirabilis]] 100. évforduló is. Az [[Einstein@Home]], - az egyik APS kezdeményezés – jelenleg is működő, népszerű számítástechnikai projekt.
1999-ben ünnepelték a 100. évfordulót Atlantában, amely az addigi legnagyobb fizikus találkozó volt. 2005-ben vezető szerepet vállalt a Fizikus Világtalálkozó szervezésében. Ebbe tartozott az Albert Einstein [[annus mirabilis]] 100. évforduló is. Az [[Einstein@Home]], - az egyik APS kezdeményezés – jelenleg is működő, népszerű számítástechnikai projekt.

A lap 2012. március 16., 20:00-kori változata

Az Amerikai Fizikai Társaság ( American Physical Society, APS) a világ második legnagyobb fizikus szervezete a német Deutsche Physikalische Gesellschaft után. A Társaság több mint egy tucat tudományos folyóiratot publikál (köztük a neves Physical Review-t és Physical Review Letters-t), valamint évente több mint 20 tudományos találkozót szervez. Az American Institute of Physics tagja. [1]


Rövid története

Az Amerikai Fizikai Társaságot 1899. május 20-án alapította 36 fizikus a Columbia University-n. A Társaság célja a fizika haladásának és terjesztésének elősegítése. A kezdeti években az egyedüli aktivitás az évenkénti négy tudományos találkozó megszervezése volt. 1913-ban átvette a Physical Review folyóirat gondozását, amely a fő aktivitás lett. Ezt követte 1929-ben a Reviews of Modern Physics, majd 1958-ban a Physical Review Letters. Idővel az utóbbi folyóirat - a fizika nagyarányú fejlődése nyomán - öt különböző szegmensre tagozódott. Az utóbbi években kiszélesedett a Társaság működési köre. Szövetségi támogatás is segítette a fejlődést, kiváltképp a II:Világháború utáni évektől. A Társaság aktívan részt vesz civil és kormányzati projektekben és a nemzetközi fizikus világban. A Társaság kiterjedt programokat menedzsel az oktatás és a média területén. APS-nek 14 divíziója van, 11 különféle témakörre specializálódott csoporttal, amelyek lefedik a fizikai kutatások területeit. Van 6 fórum, ahol párbeszédre van lehetőség a 47000 tag között,ezek 9 földrajzi területre bontott szekcióban történhetnek.

1999-ben ünnepelték a 100. évfordulót Atlantában, amely az addigi legnagyobb fizikus találkozó volt. 2005-ben vezető szerepet vállalt a Fizikus Világtalálkozó szervezésében. Ebbe tartozott az Albert Einstein annus mirabilis 100. évforduló is. Az Einstein@Home, - az egyik APS kezdeményezés – jelenleg is működő, népszerű számítástechnikai projekt.

APS karrier központ

Az APS Careers in Physics weboldal egy kapu fizikusoknak, diákoknak és a fizika iránt érdeklődőknek, ahol információkhoz lehet jutni, valamint fizikusi állás lehetőségek is láthatók. Tanácsok és blog lehetőségek is találhatók. [2]

Fizikai díjak

Lilienfeld díj

APS 1989-ben hozta létre a Julius Edgar Lilienfeld díjat, amelyet – 2002 kivételével - évente ítélnek oda. A díj célja, elismerés a fizika kimagasló művelőinek. A díjazottak között található: Michael Berry, Alan Guth, Stephen Hawking, Frank Wilczek. [3]

APS- Maria Goeppert Mayer pályadíj

A Maria Goeppert Mayer díj elismerés a fizikusnők részére, támogatás karrierjük korai éveire és lehetőségnyújtás publikálásra. [4]

J. J. Sakurai díj elméleti részecske fizika területére

A díjat J. J. Sakurai részecske fizikus családja és barátai alapították 1985-ben. A díjat az APS évi áprilisi találkozóján ítélik oda. A díjjal az egyik legnagyobb presztizsű fizikai díj, amely pénzjutalommal és utazási támogatással is jár. [5]

Nyilatkozat a klimaváltozásról

2007-ben az APS elfogadott egy nyilatkozatot a klimaváltozásról. [6] Az APS felszólítja a kormányokat, egyetemeket, nemzeti laboratóriumokat: aktívan támogassák a klimaváltozást csökkentő, az üvegházhatást növelő gázok csökkentésének folyamatát.

További díjak

Referenciák

  1. AIP member societies
  2. APS Careers in Physics
  3. J. E. Lilienfeld Prize
  4. Maria Goeppert Mayer Award
  5. American Physical Society: J. J. Sakurai Prize for Theoretical Particle Physics. (Hozzáférés: 2009. október 23.)
  6. APS Climate Change Policy Statement

Kapcsolódó oldalak

Ez a szócikk részben vagy egészben az American Physical Society című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.