„Magyarországi tájházhálózat” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
→Tájházak a rendszerváltás után: bővítés |
a →Tájházak a rendszerváltás után: pontosítás |
||
| 16. sor: | 16. sor: | ||
==Tájházak a [[rendszerváltás]] után== |
==Tájházak a [[rendszerváltás]] után== |
||
Az [[önkormányzati törvény]] gyökeresen átalakította a múzeumok tulajdonosi és működtetői viszonyait. A tájházakat ez úgy érintette, hogy átkerültek a [[helyi önkormányzat]] birtokába, s ezzel a múzeumok szakmai felügyelete is megszűnt. [[1997]]-ben a tájházakat a kiállítóhely kategóriába sorolta, ami napjainkra megnehezíti a gyűjtemény gyarapítás lehetőégét. az [[1990]]-es évekre a múzeumok szakfelügyeleti rendszere elsorvadt. [[szentendre]]i [[Szabadtéri Néprajzi Múzeum]] volt, amely minisztériumi támogatás nélkül fenntartotta és saját munkatársai segítségével a tájházak évenkénti látogatását. |
Az [[önkormányzati törvény]] gyökeresen átalakította a múzeumok tulajdonosi és működtetői viszonyait. A tájházakat ez úgy érintette, hogy átkerültek a [[helyi önkormányzat]] birtokába, s ezzel a múzeumok szakmai felügyelete is megszűnt. [[1997]]-ben a tájházakat a kiállítóhely kategóriába sorolta, ami napjainkra megnehezíti a gyűjtemény gyarapítás lehetőégét. az [[1990]]-es évekre a múzeumok szakfelügyeleti rendszere elsorvadt. [[szentendre]]i [[[[Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum]]|Szabadtéri Néprajzi Múzeum]] volt, amely minisztériumi támogatás nélkül fenntartotta és saját munkatársai segítségével a tájházak évenkénti látogatását. |
||
==A tájházak, az épített és a tárgyi örökség == |
==A tájházak, az épített és a tárgyi örökség == |
||
A lap 2012. március 16., 12:38-kori változata
|
A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján |
A tájházak vagy falumúzeumok olyan szabadtéri néprajzi gyűjtemények, amelyek a helyben összegyűjtött és megőrzött tárgyakkal az adott település vagy tájegység hagyományos tárgyi kultúráját, a népi építészet szempontjából jelentős (esetleg népi műemlékeknek minősített) épületekben berendezett lakásbelsőket, olykor a műhelyeket, a gazdasági épületeket vagy a kezdetlegesebb ipari létesítményeket mutatják be.
1949-ben az új műemléki törvény elismerte a népi építészet objektumait is műemléknek, s megkezdődött az egész országra kiterjedő műemlékkutatás. A tájházak fénykora az 1970-80-as évekre esett, ekkor alapították a legnagyobb számban szerte az egész országban. Egyes megyékben a megyei múzeumok vezetésével tájházak láncolatát alakították ki, amelyek tudományosan és múzeológiai szempontból jól megalapozottan mutatták be az adott megye népi építészetének és életmódjának sajátosságait. Máshol helyi, személyes vagy közösségi indíttatásból hoztak létre tájházakat.[1]
Magyarországon ma közel 300 tájház található, s ezek tárgyi kulturális örökségünk jelentős számú, több tízezer emlékét őrzik. A tájházak érdekképviseletére, szakmai koordinálására alakult 2002. november 26-án a Magyarországi Tájházak Szövetsége. A magyarországi tájházhálózat az UNESCO Világörökség várólistáján szerepel.
A tájházak rendszerének kialakulása
A tájházak előzményei Magyarországon csak az 1930-as években jelentek meg. A harmincas évek második fele, a 2. világháború, valamint 50-es évek sem kedveztek a tájházi gondolat kiteljesedésének. Az [[1949]-es műemléki törvény definiálta a népi műemlék fogalmát és ebben az évben a múzeumokról is megszületett a törvény. Megalakult az Országos Műemléki Felügyelőség, megkezdődtek a nagyarányú épületfelmérések, elkészült az országos műemlékjegyzék. [[1962]-ben létrejött megyei múzeumi hálózat biztosítja a helyben megorzott népi építészeti hagyomány építészeti szempontból legértékesebbnek ítélt, tájháznak kiválasztott darabjai berendezéséhez.1974-ben minisztertanácsi határozatra 30 millió Ft-os összeget a helyben megorzott illetőleg állami tulajdonba vett emlékek felújítására, tájházak, falumúzeumok, emlékházak, szabadtéri múzeumokká alakításának céljaira.
1962-ben nyíltak meg a megyei múzeumok támogatásával létrejött első tájházak. Szaporodásuk az 1970-es évekre tehető, amikortól is létrejött a tájházak hazai hálózata. Az [1980]]-as végéig közel 100 épületet, azaz portát hoztak létre, különösen Pest, Veszprém, Hajdú-Bihar, és [[Borsod-Abaúj-Zemplén megye|Borsod-Abaúj Zemplén megyében tette lehetővé a népi építészet reprezentáns darabjainak megőrzését.
A tájház a megnyitás után többnyire csak kiállítóhelyként működött, s gyakran a megbízott gondnok személyétől függött, hogy az épület és tartozékai meddig voltak alkalmasak a bemutatásra. A tájháznak nem voltak saját rendezvényei, így a helyi érdeklődés csökkent irántuk, s sok esetben az éves látogatottság nem érte el a 100 főt sem.
Tájházak a rendszerváltás után
Az önkormányzati törvény gyökeresen átalakította a múzeumok tulajdonosi és működtetői viszonyait. A tájházakat ez úgy érintette, hogy átkerültek a helyi önkormányzat birtokába, s ezzel a múzeumok szakmai felügyelete is megszűnt. 1997-ben a tájházakat a kiállítóhely kategóriába sorolta, ami napjainkra megnehezíti a gyűjtemény gyarapítás lehetőégét. az 1990-es évekre a múzeumok szakfelügyeleti rendszere elsorvadt. szentendrei [[Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum|Szabadtéri Néprajzi Múzeum]] volt, amely minisztériumi támogatás nélkül fenntartotta és saját munkatársai segítségével a tájházak évenkénti látogatását.
A tájházak, az épített és a tárgyi örökség
Tájháztalálkozók
A tájházakkal foglalkozó szakemberek rendszeres éves szakmai tanácskozásokon cserélik ki tapasztalataikat.
- Regionális Tájház Találkozó - Őcsény 2007.
- Északkelet-magyarországi Regionális Tájház-találkozó - Mezőkövesd 2009.
- Német Nemzetiségi Tájházak 4. Országos Találkozója - Ófalu 2010.
- Dél-alföldi Regionális Tájház találkozó - Szarvas 2010.
- Első Nyugat-dunántúli Tájház találkozó - Szombathely 2011.
- IX. Országos Tájháztalálkozó - Fertőd – Fertőszéplak 2011.
Magyarországi tájházak listája
Baranya megye
- Hidas – Hidasi Tájház
- Kásád – Sokác Tájház
- Magyarlukafa – Tájház
- Mecseknádasd – Német Nemzetiségi Tájház
- Nagydobsza – Tájház, Talpasház
- Nagytótfalu – Iskolamúzeum és Tájház
- Orfű – Tájház
- Ófalu – Német Nemzetiségi Tájház
- Siklós – Parasztház
- Szentlászló – Tájház
- Zengővárkony – Tájház
Bács-Kiskun megye
- Baja – Szentistván – Bunyevác Tájház
- Császártöltés – Sváb Tájház
- Dunaegyháza – Tájház
- Kalocsa – Népművészeti Tájház
- Kiskőrös – Szlovák Tájház
- Kiskunhalas – Tájház
- Kiskunmajsa – Kenyérsütőház, Tájház
- Madaras – Tájház
- Kerekegyháza – Rendek Tanyamúzeum
- Szabadszállás – Tájház
Békés megye
- Szlovák Tájház – Szarvas
- Endrődi Tájház – Gyomaendrőd
- Békési Tájház – Békés
- Román Tájház – Kétegyháza
- Szlovák Tájház – Békéscsaba
- Szlovák Tájház – Tótkomlós
- Német tájház – Elek
- Román tájház – Elek
- Cigány tájház – Elek
Borsod-Abaúj-Zemplén megye
.jpg)
- Matyó Hadas Városrész – Mezőkövesd
- Duber István Pista Bácsi Tájháza – Szögliget
- Huszita-ház – Gönc
- Sváb tájház – Hercegkút
- Tájház – Tájtörténeti kiállítás – Boldogkőváralja
- Ruszin Tájház – Komlóska
- Oszlai-Tájház – Cserépfalu
- Tájház – Bodrogkisfalud
- Tájház – Prügy
- Tájház – Taktaszada
- Matyó Tájház – Tard
- Füzéri Tájház – Füzér
- Mezőcsáti Tájház – Mezőcsát
- Borsodi Tájház – Edelény
- Német Nemzetiségi Tájház – Rátka
- Ónod Tájház – Ónod
- Tájház – Taktaharkány
- Barlanglakás Tájház – Cserépváralja
- Dél-Borsodi Tájház – Mezőcsát
- Jókai Mór Emlékszoba és Tájház – Tardona
- Jósvafői Tájház – Jósvafő
- Répáshutai Tájház – Répáshuta
- Tájház és Könyvtár – Arló
- Szlovák Tájház – Vágáshuta
- Szlovák Tájház – Háromhuta
- Tájház – Helytörténeti Gyűjtemény – Sajóvelezd
- Tájház – Szentistván
- Tájház – Sály
- Tájház – Csobád
- Tájház – Tiszalúc
- Tájház – barlanglakás – Szomolya
- Tájház – Megyaszó
- Tájház – Sajószentpéter
- Tájház – Bogács
- Tájház – Ricse
- Tájház - Erdőbénye
Csongrád megye
Fejér megye
- Sárréti Tájház – Füle
- Tabajdi faluház
- Cecei Tájház – Cece
- Tájház – Sárbogárd
- Tájház – Középbogárd [1]
- Mezőföldi Tájház -Dég
Győr-Moson-Sopron megye
- Tájház – Tényő
- Horvát Tájház – Kópháza
- Helytörténeti és Néprajzi Gyűjtemény – Dör
- Tájház – Hövej
- Kiss Ferenc Emlékház – Szilsárkány
- Tájház és szabadtéri múzeum – Táp
- Porpáczy Aladár ÁMK – Fertőszéplaki Tájházak – Fertőszéplak
- Tájház – Sarród
- Tájház, pincesor – Gyarmat
- Tájház – Csapod
- Tájház – Újkér
- Tájház – Győrújbarát
- Tájház – Felpéc
Hajdú-Bihar megye
- Hajdúböszörményi Múzeum és Tájház
- Semsei Andor Múzeum – Balmazújváros
- Tímárház – Debrecen
- Hajdúdorogi Tájház – Hajdúdorog
- Hajdúnánási Tájház (Hajdú Ház és Kovácsműhely) – Hajdúnánás
- Tájház – Létavértes
- Bánki Tájház – Debrecen
- Tájház – Bakonszeg
- Tájház – Csökmő
- Tájház – Nyíradony
- Tájház – Szentpéterszeg
- Tájház – Pocsaj
- Tájház – Nagyrábé
- Tájház – Furta
- Tájház – Hosszúpályi
- Tájház – Kismarja
- Tájház – Derecske
- Tájház – Monostorpályi
- Tájház – Csökmő
- Zsellérház – Tiszacsege
Heves megye
- Tájház – Domoszló
- Népművészeti Tájház – Recsk
- Abasári Kapásház
- A Szihalmi Népi Kultúra Értékeit Bemutató Tájház – Szihalom
- Palóc tájház – Mátraderecske
- Tájház – Markaz
- Tájház – Kisköre
- Tájház – Boldog
- Tájház – Egercsehi
- Tájház – Mátraszentimre
- Tájház – Lőrinci
- Tájház – Mátraballa
- Tájház – Gyöngyöspata
- Tájház (Gazdaház) – Noszvaj
- Tájház – Markaz
Jász-Nagykun-Szolnok megye
- Nyúzó Gáspár Fazekasház – Tiszafüred
- Nagykunsági Tájház – Karcag
- Kántor Sándor Fazekasház – Karcag
- Tabáni Tájház – Szolnok
- Kossuth Tájház – Kunmadaras
- Peresi Tájház – Mezőtúr
- Tájház – Nagyiván
- Tájház – Jásztelek
- Tájház – Nagykörű
- Tájház – Alattyán
- Tájház – Tiszabura
- Tájház – Kisújszállás
Komárom-Esztergom megye
- Szlovák Tájház – Vértesszőlős
- Szlovák Tájház- Pilisszentlélek (Esztergom)
- Szlovák Tájház – Oroszlány
- Német Nemzetiségi Tájház – Dorog
Nógrád megye
- Szlovák Nemzetiségi Tájház – Bánk
- Palóc Múzeum – Balassagyarmat
- Tájház – Dejtár
- Tájház – Terény
- Tájház – Karancslapujtő
- Tájház – Kisterenye
- Palóc Tájház – Bátonyterenye
- Tájház – Kétbodony
- Tájház – Vanyarc
- Tájház – Kazár
- Tájház - Hollókő
- Falumúzeum Hollókőn
Pest megye
_2.jpg)
- Tájház – Kiskunlacháza
- Ócsai Tájház – Ócsa
- Tájház – Szada
- Tájház – Bernecebaráti
- Tájház – Vámosmikola
- Tájház – Nagybörzsöny
- Gyömrői Tájház – Gyömrő
- Nagykátai Tájház – Nagykáta
- Tájház – Kemence
- Tájház – Pilisvörösvár
- Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum
- Szerb porta, néprajzi gyűjtemény, Pomáz
- Néprajzi Ház, Dány
Somogy megye
- Zamárdi Tájház – Zamárdi
- Horvát Nemzetiségi Tájház – Lakócsa
- Karádi Tájház – Karád
- Népművészeti Tájház – Buzsák
- Sváb Tájház – Szulok
- Tájház – Balatonszentgyörgy
- Tájház – Lábod
- Tájház – Vörs
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
- Szatmárcsekei Tájház – Szatmárcseke
- Tájház – Záhony
- Beregdaróc Tájház – Beregdaróc
- Bemutatóhely, Tájház – Fehérgyarmat
- Tájház – Tarpa
- Tájház – Kölcse
- Tájház – Csaroda
- Tájház – Tiszaeszlár
Tolna megye
- Tájház és halászház – Báta
- Német Nemzetiségi Tájház – Gyönk
- Sárközi Tájház – Decs
- Bátaszéki Tájház – Bátaszék
- Kaposmenti Tájház – Szakály
- Sióagárdi Tájház – Sióagárd
- Német Nemzetiségi Tájház – Nagymányok
- Német Nemzetiségi Tájház – Hőgyész
- Székely Tájház – Izmény
Vas megye
- Hegyhátszentpéteri Tájház – Hegyhátszentpéter
- Fazekasház – Magyarszombatfa
Veszprém megye
- Német Nemzetiségi Tájház – Városlőd
- Helytörténeti Gyűjtemény és Tájház – Várpalota
- Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Tájház – Bakonybél
- Tájház – Szentgál
- Tájház – Paloznak
- Kenesei Tájház – Balatonkenese
- Tájház – Kékkút
- Tájház – Magyarpolány
- Taposó kút – Somlóvásárhely
- Tájház és Galéria – Zánka
Zala megye
Tájház- Zalaegerszeg
Források
- Bereczki Ibolya: Tájházak szerepe a helyi értékek megőrzésében és közreadásában Falusi turizmus 2010/2 25 - 29. o.