„Kárpok” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2012. március 15., 18:49-kori változata

A kárpok (latinul carpi vagy carpiani) ókori nép volt Délkelet-Európában. Claudius Prolemaeus i. e. 130 és 148 között készült Geographia című művében írt róluk (görögül Καρπιάνοι) Karpianoi néven, és a Kárpátokat pedig ó Karpátes oros–nak nevezte.

A kárpok származása vitatott. Lehetséges, hogy dák, germán vagy szarmata, tehát iráni dialektust beszéltek. A Római Császárság idejéből származó források szerint Dacia romanizálatlan területein dákok, costobocik és kárpok éltek. Néhány történész „szabad dákok”-nak tartja ezeket a népeket.

A római háborúkról írt 240 előtti beszámolókban még nem szerepeltek. A 3. század közepén Publius Herennius Dexippus tett említést a kárpokról, akik a szkítáknak nevezett népekkel együtt támadták a Római Birodalmat. Iordanes szerint harcias nép volt, gyakran kimutatta ellenséges érzületét Róma iránt. Germán, sőt szarmata népekkel (roxolánok, basztarnák és gótok) szövetkezve támadták a római provinciákat. Philippus Arabs római császár kénytelen volt békét kötni velük, Decius véget vetett 248-ban alsó-moesiai betörésüknek.

272-ben Aureliánusnak sikerült legyőznie a kárpokat, és ennek emlékére kapta a carpicus cognoment a római szenátustól. Pannóniában Pécs környékére telepítette őket. Valamivel később döntött Dacia kiürítéséről, és a kárpok nagy részét oda telepítette át. Docletianus újra elköltöztette őket, 299-ben megkapta ezért a carpicus maximus cognoment. Egy idő után a kárpok ismét mozgolódtak, ezért I. Constantinus római császár nagy földsáncokat építtetett, hogy elválassza a hegyekbe telepített törzseket a pannon síkságon élő szövetségesektől. Constantinus halála után a gót tervingek vették ellenőrzésük alá a Havasalföldet. Nem ismeretes azonban, hogy legyőzték-e a kárpokat. Zosimos történetíró 500 körül arról számolt be, hogy 379 és 395 között I. Theodosius római császár visszaverte a hunok, szkírek és kárpodákok támadásait. A kb. 340 és 390 között élt Eutropius szerint a kárpokat tömegesen telepítették szövetségesként a határvidékekre. Zosimos tett utoljára említést a kárpodákokról a 4. század végén. Lehetséges, hogy a Kárpátokat róluk nevezték el.

Források

Klaus-Peter Johne : Die Zeit der Soldatenkaiser, Berlin, 2008
C. Patsch : Carpi in (Pauly-Wissowa)
Herwig Wolfram: Die Goten, München, 2001

Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 [[Fájl:Roman Empire 125.svg|thumb|right|A Római Birodalom és a határai mentén élő népek (125 körül)]]
-A '''kárpok''' ([[latin nyelv|latinul]] ''carpi'' vagy  ''carpiani'') ókori nép volt Délkelet-Európában. [[Claudius Prolemaeus]] [[i. e. 130]] és [[i. e. 148|148]] között készült ''Geographia'' című művében írt róluk ([[görög nyelv|görögül]] ''Καρπιάνοι'') Karpianoi néven és a [[Kárpátok]]at pedig ''ó Karpátes oros''–nak nevezte.
+A '''kárpok''' ([[latin nyelv|latinul]] ''carpi'' vagy  ''carpiani'') ókori nép volt Délkelet-Európában. [[Claudius Prolemaeus]] [[i. e. 130]] és [[i. e. 148|148]] között készült ''Geographia'' című művében írt róluk ([[görög nyelv|görögül]] ''Καρπιάνοι'') Karpianoi néven, és a [[Kárpátok]]at pedig ''ó Karpátes oros''–nak nevezte.
-A kárpok származása vitatott. Lehetséges, hogy [[dákok|dák]], [[germánok|germán]] vagy [[szarmaták|szarmata]], tehát iráni dialektust beszéltek. A [[Római Császárság]] iedjéből származó források szerint [[Dacia (római provincia)|Dacia]] romanizálatlan területein dákok, costobocik és kárpok éltek. Néhány történész  „szabad dákok”-nak tartja ezeket a népeket.
+A kárpok származása vitatott. Lehetséges, hogy [[dákok|dák]], [[germánok|germán]] vagy [[szarmaták|szarmata]], tehát iráni dialektust beszéltek. A [[Római Császárság]] idejéből származó források szerint [[Dacia (római provincia)|Dacia]] romanizálatlan területein dákok, costobocik és kárpok éltek. Néhány történész  „szabad dákok”-nak tartja ezeket a népeket.
-A római háborúkról írt 240 előtti beszámolókban még nem szerepeltek a kárpok. A [[3. század]] közepén [[Publius Herennius Dexippus]] tett  említést a kárpokról, akik a [[szkíták]]nak nevezett népekkel együtt támadták a Római Birodalmat. [[Iordanes]] szerint harcias nép volt, gyakran kimutatta ellenséges érzületét Róma iránt. Germán sőt szarmata népekkel ([[roxolánok]], [[basztarnák]] és [[gótok]]) szövetkezve támadták a római provinciákat. [[Philippus Arabs római császár]] kénytelen volt békét kötni velük. [[Caius Traianus Decius római császár|Decius]] véget vetett 248-ban alsó-[[moesia]]i betörésüknek.
+A római háborúkról írt 240 előtti beszámolókban még nem szerepeltek. A [[3. század]] közepén [[Publius Herennius Dexippus]] tett  említést a kárpokról, akik a [[szkíták]]nak nevezett népekkel együtt támadták a [[Római Birodalom|Római Birodalmat]]. [[Iordanes]] szerint harcias nép volt, gyakran kimutatta ellenséges érzületét Róma iránt. Germán, sőt szarmata népekkel ([[roxolánok]], [[basztarnák]] és [[gótok]]) szövetkezve támadták a római provinciákat. [[Philippus Arabs római császár]] kénytelen volt békét kötni velük, [[Caius Traianus Decius római császár|Decius]] véget vetett 248-ban alsó-[[moesia]]i betörésüknek.
-[[Lucius Domitius Aurelianus római császár|Aureliánus]]nak sikerült legyőznie a kárpokat 272-ben és ennek emlékére kapta a ''carpicus'' [[cognomen]]t a római szenátustól. [[Pannonia (provincia)|Pannóniában]] [[Pécs]] környékére telepítette őket. Valamivel később döntött Dacia kiürítéséről és a kárpok nagy részét oda telepítette át. [[Caius Aurelius Valerius Diocletianus római császár|Docletianus]] újra elköltöztette őket, 299-ben megkapta ezért a ''carpicus maximus'' [[cognomen]]t. Egy idő után a kárpok ismét mozgolódtak, ezért [[I. Constantinus római császár]] nagy földsáncokat építtetett, hogy elválassza a hegyekbe telepített törzseket a pannon síkságon élő szövetségesektől. Constantinus halála után a gót tervingek vették ellenőrzésük alá a [[Havasalföld]]et. Nem ismeretes azonban, hogy legyőzték-e a kárpokat. [[Zosimos]] történetíró 500 körül arról számolt be, hogy [[I. Theodosius római császár]] 379 és 395 között visszaverte a [[hunok]], [[szkírek]] és kárpodákok  támadásait. A kb. 340 és 390 között élt [[Eutropius]] szerint a kárpokat tömegesen telepítették a határvidékekre szövetségesként. Zosimos tett utoljára említést a kárpodákokról a [[4. század]] végén. Lehetséges, hogy a Kárpátokat róluk nevezték el.
+-ben [[Lucius Domitius Aurelianus római császár|Aureliánus]]nak sikerült legyőznie a kárpokat, és ennek emlékére kapta a ''carpicus'' [[cognomen]]t a római szenátustól. [[Pannonia (provincia)|Pannóniában]] [[Pécs]] környékére telepítette őket. Valamivel később döntött Dacia kiürítéséről, és a kárpok nagy részét oda telepítette át. [[Caius Aurelius Valerius Diocletianus római császár|Docletianus]] újra elköltöztette őket, 299-ben megkapta ezért a ''carpicus maximus'' [[cognomen]]t. Egy idő után a kárpok ismét mozgolódtak, ezért [[I. Constantinus római császár]] nagy földsáncokat építtetett, hogy elválassza a hegyekbe telepített törzseket a pannon síkságon élő szövetségesektől. Constantinus halála után a gót tervingek vették ellenőrzésük alá a [[Havasalföld]]et. Nem ismeretes azonban, hogy legyőzték-e a kárpokat. [[Zosimos]] történetíró 500 körül arról számolt be, hogy 379 és 395 között [[I. Theodosius római császár]]  visszaverte a [[hunok]], [[szkírek]] és kárpodákok  támadásait. A kb. 340 és 390 között élt [[Eutropius]] szerint a kárpokat tömegesen telepítették szövetségesként a határvidékekre. Zosimos tett utoljára említést a kárpodákokról a [[4. század]] végén. Lehetséges, hogy a Kárpátokat róluk nevezték el.
 ==Források==