„Andreas Karlstadt” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Movses-bot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: ISBN formázása
a 1541-ben elhunyt személyek kategória hozzáadva (a HotCattel)
13. sor: 13. sor:
[[Kategória:Protestáns egyházi személyek]]
[[Kategória:Protestáns egyházi személyek]]
[[Kategória:Reformátorok]]
[[Kategória:Reformátorok]]
[[Kategória:1541-ben elhunyt személyek]]


[[en:Andreas Karlstadt]]
[[en:Andreas Karlstadt]]

A lap 2012. március 13., 23:19-kori változata

Andreas Karlstadt

Andreas Karlstadt (Carolostadius, eredeti nevén Andreas Bodenstein), (Karlstadt (Frankföld), 1483 előtt – Bázel, 1541 karácsonyán) német reformátor.

Életpályája

Bölcsészeti és hittudományi alapműveltségét olasz egyetemeken nyerte. 1508-ban Wittenbergben a gyakorlati lelkészi pályára lépett; 1517-ben Lutherhez csatlakozott, s az 1519. évi lipcsei szóvitán több napon át védelmezte Eckkel szemben az Ágoston-féle tantételeket. Részben ő volt a reformátori párt vezére Luther wartburgi tartózkodása alatt és 1521 karácsonyán az úrvacsorát német beszéd kíséretében két szín alatt szolgáltatta ki. Ezután Wittenbergbe menekült zwickaui rajongókhoz csatlakozott; ezekkel együtt a régi isteni tisztelet felforgatására, az oltárok és képek összetördelésére lelkesítette a népet, ami Luthert wartburgi fogságának elhagyására késztette. Visszatérvén Luther, a zwickaui rajongókat a szász választófejedelemségből kiűzette, Karlstadttal pedig megfogadtatta, hogy többé kezdeményezőleg nem avatkozik a reformáció munkájába; ám Karlstadt már 1523-ban Orlamündben ismét a képek tördelésére izgatta a népet, egyszersmind egyházi beszédeiben szenvedélyesen kikelt Luther úrvacsorai tana ellen. Amikor ezek következtében Bölcs Frigyes a szász fejedelemségből kitiltotta Karlstadtot, ő Luther nyílt ellenségeként lépett fel, és alkalmat szolgáltatott az első úrvacsorai vitára. Később, amikor lázadásban való részvétellel vádolták és üldözték, Luthernél keresett menedéket; Luther közbenjárására megvonhatta magát Kembergben, ahol földműveléssel és kereskedéssel kereste kenyerét, de 1528-ban folytatta képromboló tevékenységét, ezért Svájcba kellett menekülnie, ahol előbb Altstättenben volt lelkész, majd Zürichben diakónus, 1534 után Bázelben lelkész és teológiai tanár volt.

Forrás