„Andreas Karlstadt” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bot: ISBN formázása |
a 1541-ben elhunyt személyek kategória hozzáadva (a HotCattel) |
||
13. sor: | 13. sor: | ||
[[Kategória:Protestáns egyházi személyek]] |
[[Kategória:Protestáns egyházi személyek]] |
||
[[Kategória:Reformátorok]] |
[[Kategória:Reformátorok]] |
||
[[Kategória:1541-ben elhunyt személyek]] |
|||
[[en:Andreas Karlstadt]] |
[[en:Andreas Karlstadt]] |
A lap 2012. március 13., 23:19-kori változata
Andreas Karlstadt (Carolostadius, eredeti nevén Andreas Bodenstein), (Karlstadt (Frankföld), 1483 előtt – Bázel, 1541 karácsonyán) német reformátor.
Életpályája
Bölcsészeti és hittudományi alapműveltségét olasz egyetemeken nyerte. 1508-ban Wittenbergben a gyakorlati lelkészi pályára lépett; 1517-ben Lutherhez csatlakozott, s az 1519. évi lipcsei szóvitán több napon át védelmezte Eckkel szemben az Ágoston-féle tantételeket. Részben ő volt a reformátori párt vezére Luther wartburgi tartózkodása alatt és 1521 karácsonyán az úrvacsorát német beszéd kíséretében két szín alatt szolgáltatta ki. Ezután Wittenbergbe menekült zwickaui rajongókhoz csatlakozott; ezekkel együtt a régi isteni tisztelet felforgatására, az oltárok és képek összetördelésére lelkesítette a népet, ami Luthert wartburgi fogságának elhagyására késztette. Visszatérvén Luther, a zwickaui rajongókat a szász választófejedelemségből kiűzette, Karlstadttal pedig megfogadtatta, hogy többé kezdeményezőleg nem avatkozik a reformáció munkájába; ám Karlstadt már 1523-ban Orlamündben ismét a képek tördelésére izgatta a népet, egyszersmind egyházi beszédeiben szenvedélyesen kikelt Luther úrvacsorai tana ellen. Amikor ezek következtében Bölcs Frigyes a szász fejedelemségből kitiltotta Karlstadtot, ő Luther nyílt ellenségeként lépett fel, és alkalmat szolgáltatott az első úrvacsorai vitára. Később, amikor lázadásban való részvétellel vádolták és üldözték, Luthernél keresett menedéket; Luther közbenjárására megvonhatta magát Kembergben, ahol földműveléssel és kereskedéssel kereste kenyerét, de 1528-ban folytatta képromboló tevékenységét, ezért Svájcba kellett menekülnie, ahol előbb Altstättenben volt lelkész, majd Zürichben diakónus, 1534 után Bázelben lelkész és teológiai tanár volt.
Forrás
- Bokor József (szerk.). Karlstadt, A Pallas nagy lexikona. Budapest: Arcanum FolioNET Kft.. ISBN 963-85923-2-X (1998). Hozzáférés ideje: 2009. szeptember 23.