„Sablon:Vitrin/5” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 89.134.162.210 (vita) szerkesztéséről Istvánka szerkesztésére |
frissítés |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
====[[ |
====[[Avas]] (A kiemelt státuszt megkapta: 2012. 02. 16.)==== |
||
[[Fájl: |
[[Fájl:Avas TVTower sharp.jpg|150px|jobbra]] |
||
Az '''Avas''' [[Tűzhányó|vulkáni]] eredetű, 234 méter magas domb [[Miskolc]] közepén, egyben az '''Avas városrész''' neve is. A városrész magába foglal egy [[lakótelep]]et is, amely tíz és félezer lakásával az ország egyik legnagyobb lakótelepe. |
|||
A '''''Deinosuchus''''' (nevének jelentése 'borzalmas krokodil', az ógörög δεινός / ''deinosz'' ('borzalmas') és σουχος / ''szukhosz'' ('krokodil') szavak összetételéből) az [[aligátorfélék]] egy [[Kihalás|kihalt]] rokona, amely a [[késő kréta]] [[Kor (földtörténet)|korban]] [[campaniai]] emeletében, 83,5–70,6 millió évvel ezelőtt élt. Legelső maradványait [[Észak-Karolina|Észak-Karolinában]] fedezték fel az [[1850-es évek]]ben – később még [[Georgia (állam)|Georgia]], [[Új-Mexikó]] és [[Montana]] területén is találtak hozzá tartozó leleteket –, de a [[Nem (rendszertan)|nemet]] csak 1909-ben nevezték el és írták le. Az [[1940-es évek]]ben további [[Fosszília|fosszilis]] töredékeket találtak, melyekkel az Amerikai Természetrajzi Múzeumban (American Museum of Natural History) jelentős, ám helytelen [[koponya]]rekonstrukciót végeztek. A ''Deinosuchusszal'' kapcsolatos ismeretek hiányosak maradtak, de a későbbiekben jobb koponyamaradványok kerültek elő, melyek segítettek e masszív ragadozó tudományos megértésében. |
|||
A domb északon meredekebb, a többi irányból lankásabb lejtők határolják. A legnevezetesebb részek az északi, északkeleti oldalak, itt találhatók a műemlékek és a látványosságok zöme. A domb tetején áll a tévétorony, közismert nevén az [[Avasi kilátó]], ami a város egyik jelképe. A másik fontos, szintén jelképnek számító építmény az [[Avasi templom|avasi gótikus református templom]], a belváros legrégibb épülete. A domb északi részén, a [[Belváros (Miskolc)|belvárosi]] [[Erzsébet tér (Miskolc)|Erzsébet tér]] közelében áll. Mellette, a 16. században épült harangtorony, a minden negyedórában játszott harangjátékáról is ismert. Az Avas körzetéhez tartozik az egykori Mindszent község területén épített [[mindszenti templom]] is, a mellette még ma is álló mindszenti ispotály és az úgynevezett [[Csupros Mária-szobor]]. Az Avas temetői is régóta használatban vannak, az avasi református temető műemlék, de a zsidótemető és a két mindszenti temető is számos értéket mutat fel. |
|||
Bár a ''Deinosuchus'' sokkal nagyobb volt valamennyi modern [[Krokodilfélék|krokodilfélénél]] vagy alligátorfélénél (a hossza elérte a 12 métert, a tömege pedig 8,5 tonnát), általános megjelenése meglehetősen hasonlított kisebb rokonaiéra. Nagy, zúzásra szolgáló fogakkal rendelkezett, a hátát pedig vastag félkör alakú bőrcsontok (osteodermák) borították. Egy tanulmány szerint egy ''Deinosuchus'' feltehetően 50 évig is elélt, a modern krokodilokhoz hasonló mértékben növekedve, de a növekedési folyamata jóval hosszabb ideig tartott. |
|||
A domb neve régi magyar szó, aminek a [[Uráli nyelvcsalád|finnugor]] jelentését is megtalálták. Az Avas a középkori Miskolcnak tölggyel és bükkel benőtt makkoltató területe volt, és ma a „makkot termő, makkoltatásra szolgáló erdő”, „tilalmas erdő” jelentés az elfogadott. Miskolc megművelt hegyének megnevezéséről a középkori forrásokban sokáig a Szent György-hegy nevet találták, maga az Avas megnevezés csak a kora újkori forrásokban jelent meg, de a források arra is utalnak, hogy e nevet is használták már a legrégebbi időktől. Az Avas történelmileg kialakult számos helyneve közül több még ma is használatban van, másokat az 1990-es évektől utcanevek idéznek fel. |
|||
A ''Deinosuchus'' fosszíliáit az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államok]] tíz államában, például [[Texas]]ban, [[Montana|Montanában]] és a keleti part mentén több helyen is megtalálták. Maradványait [[Mexikó]] északi részén szintén felfedezték. A [[Nyugati Belső Víziút]] mindkét oldalán előfordult, emellett pedig a táplálékforrásokban nem válogató (opportunista) csúcsragadozóként élt [[Észak-Amerika]] keleti parti területein. A ''Deinosuchus'' legnagyobb példányai a nyugati élőhelyeken éltek, de a keleti populációk jóval nagyobb létszámúak voltak. A vélemények megoszlanak arról, hogy e két populáció vajon két különböző [[faj]]t képvisel-e. A ''Deinosuchus'' valószínűleg képes volt megölni és elfogyasztani a nagyméretű [[dinoszauruszok]]at, emellett pedig feltehetően [[tengeri teknősök]]kel, halakkal és más vízi és szárazföldi állatokkal táplálkozott. |
|||
Az Avasra már az őskori ember is betelepült, amiről számos – felfedezésük idején, a 19. században – szenzációszámba menő, a [[Herman Ottó Múzeum]]ban őrzött [[Kőkorszak|kőkori]] lelet, [[Marokkő|szakócák]] és más kőeszközök tanúskodnak. Az ez irányú kutatásokat [[Herman Ottó]] indította el. A kora középkortól az Avas déli-délkeleti részén szőlőtermelés folyt, ahol kiváló minőségű borfajtákat állítottak elő. A bortermelés helyszíneként az Avas oldalában nagyszámú, homokkőbe vájt borospincét, illetve borházat alakítottak ki. A pinceház státusszimbólum volt Miskolcon; a szépen díszített házacskák a szűk, kanyargós utcákon ódon hangulatot árasztanak. A pincék és borházak nemcsak a víg poharazások, a jóízű beszélgetések színhelye volt, de helyet adott néhány fontos irodalmi asztaltársaság működésének is. |
|||
| ⚫ | |||
Az Avas déli-délkeleti lejtőin 1973 és 1985 között hatalmas, [[Eger]] mértékű lakótelep épült. A gyors ütemű építkezéssel a fojtogató lakáshiányt sikerült megoldani, de számos, később jelentkező társadalmi probléma forrása is lett. A terület erősen lecsökkent zöldterületét az avasi arborétum, illetve egyéb, többé kevésbé összefüggően megmaradt fás részek nem igazán tudták pótolni. |
|||
| ⚫ | |||
EZT ITT A DIVBEN NE CSERÉLJÉTEK LE!!! --></br><small>{{szerkeszt|Sablon:Vitrin/5|frissít}}</small></div><noinclude>[[Kategória:Vitrin]]</noinclude> |
EZT ITT A DIVBEN NE CSERÉLJÉTEK LE!!! --></br><small>{{szerkeszt|Sablon:Vitrin/5|frissít}}</small></div><noinclude>[[Kategória:Vitrin]]</noinclude> |
||
A lap 2012. március 11., 22:28-kori változata
Avas (A kiemelt státuszt megkapta: 2012. 02. 16.)
Az Avas vulkáni eredetű, 234 méter magas domb Miskolc közepén, egyben az Avas városrész neve is. A városrész magába foglal egy lakótelepet is, amely tíz és félezer lakásával az ország egyik legnagyobb lakótelepe.
A domb északon meredekebb, a többi irányból lankásabb lejtők határolják. A legnevezetesebb részek az északi, északkeleti oldalak, itt találhatók a műemlékek és a látványosságok zöme. A domb tetején áll a tévétorony, közismert nevén az Avasi kilátó, ami a város egyik jelképe. A másik fontos, szintén jelképnek számító építmény az avasi gótikus református templom, a belváros legrégibb épülete. A domb északi részén, a belvárosi Erzsébet tér közelében áll. Mellette, a 16. században épült harangtorony, a minden negyedórában játszott harangjátékáról is ismert. Az Avas körzetéhez tartozik az egykori Mindszent község területén épített mindszenti templom is, a mellette még ma is álló mindszenti ispotály és az úgynevezett Csupros Mária-szobor. Az Avas temetői is régóta használatban vannak, az avasi református temető műemlék, de a zsidótemető és a két mindszenti temető is számos értéket mutat fel.
A domb neve régi magyar szó, aminek a finnugor jelentését is megtalálták. Az Avas a középkori Miskolcnak tölggyel és bükkel benőtt makkoltató területe volt, és ma a „makkot termő, makkoltatásra szolgáló erdő”, „tilalmas erdő” jelentés az elfogadott. Miskolc megművelt hegyének megnevezéséről a középkori forrásokban sokáig a Szent György-hegy nevet találták, maga az Avas megnevezés csak a kora újkori forrásokban jelent meg, de a források arra is utalnak, hogy e nevet is használták már a legrégebbi időktől. Az Avas történelmileg kialakult számos helyneve közül több még ma is használatban van, másokat az 1990-es évektől utcanevek idéznek fel.
Az Avasra már az őskori ember is betelepült, amiről számos – felfedezésük idején, a 19. században – szenzációszámba menő, a Herman Ottó Múzeumban őrzött kőkori lelet, szakócák és más kőeszközök tanúskodnak. Az ez irányú kutatásokat Herman Ottó indította el. A kora középkortól az Avas déli-délkeleti részén szőlőtermelés folyt, ahol kiváló minőségű borfajtákat állítottak elő. A bortermelés helyszíneként az Avas oldalában nagyszámú, homokkőbe vájt borospincét, illetve borházat alakítottak ki. A pinceház státusszimbólum volt Miskolcon; a szépen díszített házacskák a szűk, kanyargós utcákon ódon hangulatot árasztanak. A pincék és borházak nemcsak a víg poharazások, a jóízű beszélgetések színhelye volt, de helyet adott néhány fontos irodalmi asztaltársaság működésének is.
Az Avas déli-délkeleti lejtőin 1973 és 1985 között hatalmas, Eger mértékű lakótelep épült. A gyors ütemű építkezéssel a fojtogató lakáshiányt sikerült megoldani, de számos, később jelentkező társadalmi probléma forrása is lett. A terület erősen lecsökkent zöldterületét az avasi arborétum, illetve egyéb, többé kevésbé összefüggően megmaradt fás részek nem igazán tudták pótolni.