„Halmay Zoltán” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a 1956-ban elhunyt személyek kategória hozzáadva (a HotCattel)
TomcsyBot (vitalap | szerkesztései)
a →‎Külső hivatkozások: Bot: Labdarúgásportál sablon elhelyezése
85. sor: 85. sor:
{{Olimpiai bajnok magyar úszók}}
{{Olimpiai bajnok magyar úszók}}
{{ISHOF magyar tagja}}
{{ISHOF magyar tagja}}
{{Portál|Olimpia}}
{{Portál|Olimpia||Labdarúgás}}


{{DEFAULTSORT:Halmay Zoltan}}
{{DEFAULTSORT:Halmay Zoltan}}

A lap 2012. március 11., 01:32-kori változata

Szerzett érmek
Fájl:HALMAY ZOLTÁN 1905-34.JPG
Úszás
Olimpiai játékok
ezüst
1900, Párizs
200 m gyors
ezüst
1900, Párizs
4000 m gyors
bronz
1900, Párizs
1000 m gyors
arany
1904, St. Louis
50 yard gyors
arany
1904, St. Louis
100 yard gyors
ezüst
1908, London
100 m gyors
ezüst
1908, London
4 × 200 m gyorsváltó
Nem hivatalos (pánhellén) olimpia
arany
1906, Athén
4 × 250 m gyorsváltó
ezüst
1906, Athén
100 m gyors
Halmay Zoltán sírja Budapesten. Farkasréti temető: 30/2-1-4. Kisfaludi Strobl Zsigmond domborműve.

Halmay Zoltán erdőtelki (A Pozsony megyei Magasfalu melletti Dubrava tanyán, 1881. június 18.Budapest, 1956. május 20.) kétszeres olimpiai bajnok úszó.

Sportpályafutása

Tíz éves volt, amikor a családja a fővárosba költözött. Az Erzsébet híd pesti hídfőjénél kialakított uszodában tanult meg úszni. 1896-tól a MÚE (Magyar Úszó Egylet) versenyzője volt. Egy év múlva 1 mérföldön lett magyar bajnok. Nemzetközi szintű eredményeit úszásban érte el. Az úszás mellett futbalozott, vízilabdázott, atlétizált, evezett. Gyorskorcsolyázásban 5000 méteren magyar bajnokságot is nyert. Az 1900-as olimpiáról három éremmel tért haza.

Az 1904-es olimpia előtt MTK-ba igazolt. Továbbfejlesztette a váltott karú, lábmunka nélküli gyorsúszási technikát – a magyar tempót – amelyet Gräfl Ödön, magyar úszóbajnok fejlesztett ki. E technikával az 1904. évi nyári olimpiai játékokon két olimpiai bajnoki címet szerzett. Az 50 yardos döntőt holtverseny miatt kétszer teljesítette. Az MTK első olimpiai bajnoka volt. Ő lett a 100 méteres és a 220 yardos gyorsúszás első hivatalos világcsúcstartója is (1905, 100 m: 1:05.8 ; 1908, 220 yard: 2:26.8).

Utolsó alkalommal 1910-ben versenyzett. Még aktív úszóként 1908-tól 1910-ig, majd később 1919-től 1928-ig a magyar úszóválogatott szövetségi kapitánya volt. 1968-ban az Úszó Hírességek Csarnoka tagjává választották.

A naganói olimpiára és a késöbbiekben is a Szlovák Olimpiai Bizottság által szerkesztett kiadványokban Halmayt valamint Prokopp Sándort és más magyar olimpikonokat szlovákként tüntették fel. A NOB állásfoglalása szerint a versenyzők magyar színekben, magyarországnak nyerték olimpiai érmeiket.[1]

Sporteredményei

  • kétszeres olimpiai bajnok (1904: 50 yard gyors, 100 yard gyors)
  • négyszeres olimpiai 2. helyezett (1900: 200 m gyors, 4000 m gyors; 1908: 100 m gyors, 4 × 200 m gyorsváltó)
  • egyszeres olimpiai 3. helyezett (1900: 1000 m gyors)
  • az 1906-os nem hivatalos (pánhellén) olimpián bajnok (4 × 250 m gyorsváltó) és 2. helyezett (100 m gyors)
  • tizenötszörös magyar bajnok:
    • 1 mérföld: 1897, 1899
    • 100 yard: 1899, 1901, 1902, 1903, 1904, 1906, 1907
    • 440 yard: 1905, 1907
    • 220 yard: 1906, 1907, 1908
    • 110 yard: 1908

Magánélete

A Belvárosi Reáliskola tanulója volt. 1910-től újságírással foglalkozott. Később a Dohányjövedék központ tisztviselője majd igazgatója volt. Eztkövetően a Hungária Gumitextilgyár igazgatója lett. Utolsó éveiben Parkinson-kórban szenvedett. Az amerikai úszószövetségtől és korábbi ellenfelétől, Charles Danielstől kapott gyógyszereket betegségére.

Emlékezete

1996-ban Szombathelyen alakult meg a Halmay Zoltán Olimpiai Hagyományőrző Egyesület. Az ő kezdeményezésükre szülőhelyén háromnyelvű emléktáblát állítottak Halmay emlékére. 2000-ben Hódmezővásárhelyen iskolát neveztek el Halmayról, de későbbi iskolaegyesítések után nevét elhagyták az intézet nevéből. Az iskolában 2000-ben egy Halmayt ábrázoló domborművet avattak fel.

Források

  • Új magyar életrajzi lexikon III. (H–K). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. 78. o. ISBN 963-547-414-8  
  • Kutassi László – Erwin Niedermann: A magyar és az osztrák olimpiai mozgalom története 1918 előtt – A Magyar Olimpiai Akadémia kiadványa, Budapest, 1990 – (ISBN szám nélkül)
  • Bakó Jenő: Az úszás története – ISBN 9632534506
  • Lukács László – Szepesi György: 112. A magyar olimpiai aranyérmek története – Budapest, 1980 – ISBN 9632535537
  • Havas László: A magyar sport aranykönyve – Budapest, 1982 – ISBN 9632535723
  • Kahlich Endre – Gy. Papp László – Subert Zoltán: Olimpiai játékok 1896–1976 – Budapest, 1977 – ISBN 963253526x
  • Révai új lexikona IX. (Gym–Hol). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2002. ISBN 963-927-268-X  
  • Keresztényi József: Kis olimpiatörténet – Budapest, 1988 – ISBN 963282024X
  • Rózsaligeti László: Magyar olimpiai lexikon 1896–2002. Budapest: Helikon. 2004. ISBN 963 208 835 2  
  • Hencsei Pál. Az MTK százhúsz éve. Budapest: MTK-Erzsébetváros, 112-113. o.. ISBN 9789630659949 (2008) 
  1. Magyar olimpiai aranyakat követel magának Szlovákia. sportgeza.hu, 2003. június 11. (Hozzáférés: 2011. június 8.)

Külső hivatkozások