„Gautszesen” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
jav |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{hiero|Gautszesen |
{{hiero|Gautszesen|<hiero>g-A-t-V32-zSn</hiero>|align=right|korszak=ub}} |
||
'''Gautszesen''' ( |
'''Gautszesen''' ''(g3w.t-sššn.w;''„lótuszcsokor”<ref>{{persönennamen}}, p.350</ref>) [[Ókori Egyiptom|ókori egyiptomi]] papnő, [[Montu]] énekesnője volt a [[XXI. dinasztia]] idején. |
||
Apja [[Menheperré]], [[Ámon]] főpapja volt, anyja Iszetemheb, [[I. Paszebahaenniut]] fáraó leánya. Két fivére, [[II. Pinedzsem]] és [[II. Neszubanebdzsed]] is főpapok lettek. Férje [[Tjanefer]], Ámon negyedik, majd harmadik prófétája.<ref>{{dodson}}, pp.200-201</ref> Két fiuk ismert, Pinedzsem, aki szintén Ámon negyedik prófétája lett, és Menheperré, aki Ámon harmadik prófétájaként szolgált.<ref>Dodson & Hilton, pp.200-201, 207-209</ref> |
Apja [[Menheperré]], [[Ámon]] főpapja volt, anyja Iszetemheb, [[I. Paszebahaenniut]] fáraó leánya. Két fivére, [[II. Pinedzsem]] és [[II. Neszubanebdzsed]] is főpapok lettek. Férje [[Tjanefer]], Ámon negyedik, majd harmadik prófétája.<ref>{{dodson}}, pp.200-201</ref> Két fiuk ismert, Pinedzsem, aki szintén Ámon negyedik prófétája lett, és Menheperré, aki Ámon harmadik prófétájaként szolgált.<ref>Dodson & Hilton, pp.200-201, 207-209</ref> |
||
| 6. sor: | 6. sor: | ||
Báb el-Gaszuszban temették el, ahol családját is. Koporsója és papirusza ma a [[kairó]]i [[Egyiptomi Múzeum]]ban van. Utóbbi a ''[[Halottak Könyve]]'' egy gyönyörű, illusztrált példánya; megfigyelhető benne a korábbi és későbbi temetkezési szövegek a a XXI. dinasztia idején lezajló egyfajta összeolvadása, melynek során a napistenhit és az Ozirisz-kultusz egyre inkább egyesülnek (egy példa erre, hogy három, a XVIII. dinasztiabeli ''Halottak könyve-''példányokban [[Ré]] nevét említő varázsigében itt már Ozirisz szerepel, egy másik, eredetileg oziriszi himnuszt szoláris elemekkel gazdagítottak).<ref>R. Lucarelli: ''The Book of the Dead of Gautseshen.'' In: Egyptology at the Dawn of the Twenty-first Century. Proceedings of the Eighth International Congress of Egyptologists, Cairo, 2000. ISBN 977-424-715-9. pp.270-274.</ref> |
Báb el-Gaszuszban temették el, ahol családját is. Koporsója és papirusza ma a [[kairó]]i [[Egyiptomi Múzeum]]ban van. Utóbbi a ''[[Halottak Könyve]]'' egy gyönyörű, illusztrált példánya; megfigyelhető benne a korábbi és későbbi temetkezési szövegek a a XXI. dinasztia idején lezajló egyfajta összeolvadása, melynek során a napistenhit és az Ozirisz-kultusz egyre inkább egyesülnek (egy példa erre, hogy három, a XVIII. dinasztiabeli ''Halottak könyve-''példányokban [[Ré]] nevét említő varázsigében itt már Ozirisz szerepel, egy másik, eredetileg oziriszi himnuszt szoláris elemekkel gazdagítottak).<ref>R. Lucarelli: ''The Book of the Dead of Gautseshen.'' In: Egyptology at the Dawn of the Twenty-first Century. Proceedings of the Eighth International Congress of Egyptologists, Cairo, 2000. ISBN 977-424-715-9. pp.270-274.</ref> |
||
== |
==Források== |
||
{{források}} |
{{források}} |
||
A lap 2012. március 1., 00:24-kori változata
| Gautszesen | ||||||
|
Gautszesen (g3w.t-sššn.w;„lótuszcsokor”[1]) ókori egyiptomi papnő, Montu énekesnője volt a XXI. dinasztia idején.
Apja Menheperré, Ámon főpapja volt, anyja Iszetemheb, I. Paszebahaenniut fáraó leánya. Két fivére, II. Pinedzsem és II. Neszubanebdzsed is főpapok lettek. Férje Tjanefer, Ámon negyedik, majd harmadik prófétája.[2] Két fiuk ismert, Pinedzsem, aki szintén Ámon negyedik prófétája lett, és Menheperré, aki Ámon harmadik prófétájaként szolgált.[3]
Báb el-Gaszuszban temették el, ahol családját is. Koporsója és papirusza ma a kairói Egyiptomi Múzeumban van. Utóbbi a Halottak Könyve egy gyönyörű, illusztrált példánya; megfigyelhető benne a korábbi és későbbi temetkezési szövegek a a XXI. dinasztia idején lezajló egyfajta összeolvadása, melynek során a napistenhit és az Ozirisz-kultusz egyre inkább egyesülnek (egy példa erre, hogy három, a XVIII. dinasztiabeli Halottak könyve-példányokban Ré nevét említő varázsigében itt már Ozirisz szerepel, egy másik, eredetileg oziriszi himnuszt szoláris elemekkel gazdagítottak).[4]
Források
- ↑ Hermann Ranke: Die ägyptische Persönennamen. Verlag von J. J. Augustin in Glückstadt, 1935. , p.350
- ↑ Dodson, Aidan, Hilton, Dyan. The Complete Royal Families of Ancient Egypt. Thames & Hudson (2004). ISBN 0-500-05128-3, pp.200-201
- ↑ Dodson & Hilton, pp.200-201, 207-209
- ↑ R. Lucarelli: The Book of the Dead of Gautseshen. In: Egyptology at the Dawn of the Twenty-first Century. Proceedings of the Eighth International Congress of Egyptologists, Cairo, 2000. ISBN 977-424-715-9. pp.270-274.