„Lónya” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
47. sor: 47. sor:


== Nevezetességei ==
== Nevezetességei ==
'''* [[Lónyai református templom]](román, XIII. század)'''
'''* [[Lónyai református templom]] (román, XIII. század)'''
Az egyhajós, keletelt templom [[romanika|román stílus]]ban épült, amelyet a 14-15. században gótikus elemekkel toldottak meg. Legkorábbi freskói még a templom építésének korából származnak. „Mosolygó” [[szent]]eket megjelenítő freskói között található az ország egyik legkorábbi „köpenyes” [[Szűz Mária|Mária]] ábrázolása, melynek motívuma a 13. században bukkant fel a [[nyugat-európa]]i képzőművészeti alkotásokon. Az ókeresztény [[Szent Julianna|Szent Juliannát]] ábrázoló freskója szintén 13. századi. [[Szentély]]ének, Miklós mester által a 15. század kezdetén festett gótikus freskóin, a szentek, [[apostol]]ok és [[ószövetség]]i [[próféta|próféták]] mellett jelen van [[Szent Zsigmond]] egyetlen magyarországi ábrázolása. Miután a falu lakossága a 16. század közepén áttért a [[református]] hitre, a templomot átalakították, falait fehérre meszelték. Falainak virágdíszítéses [[reneszánsz]] festett motívumai a 17. századból származnak. A mészréteg által elrejtett középkori freskóinak feltárását és restaurálását a közelmúltban végezték, emellett restaurálták a templom festett fa berendezéseit a szószékkoronát és a karzatot is, valamint tetőszerkezetét magasították és eredeti formájának megfelelően zsindellyel fedték be.
Az egyhajós, keletelt templom [[romanika|román stílus]]ban épült, amelyet a 14-15. században gótikus elemekkel toldottak meg. Legkorábbi freskói még a templom építésének korából származnak. „Mosolygó” [[szent]]eket megjelenítő freskói között található az ország egyik legkorábbi „köpenyes” [[Szűz Mária|Mária]] ábrázolása, melynek motívuma a 13. században bukkant fel a [[nyugat-európa]]i képzőművészeti alkotásokon. Az ókeresztény [[Szent Julianna|Szent Juliannát]] ábrázoló freskója szintén 13. századi. [[Szentély]]ének, Miklós mester által a 15. század kezdetén festett gótikus freskóin, a szentek, [[apostol]]ok és [[ószövetség]]i [[próféta|próféták]] mellett jelen van [[Szent Zsigmond]] egyetlen magyarországi ábrázolása. Miután a falu lakossága a 16. század közepén áttért a [[református]] hitre, a templomot átalakították, falait fehérre meszelték. Falainak virágdíszítéses [[reneszánsz]] festett motívumai a 17. századból származnak. A mészréteg által elrejtett középkori freskóinak feltárását és restaurálását a közelmúltban végezték, emellett restaurálták a templom festett fa berendezéseit a szószékkoronát és a karzatot is, valamint tetőszerkezetét magasították és eredeti formájának megfelelően zsindellyel fedték be.
{{Bővebben|Lónyai református templom}}
{{Bővebben|Lónyai református templom}}

A lap 2012. február 27., 17:46-kori változata

Lónya
A templom és a harangláb légifotója
A templom és a harangláb légifotója
Lónya címere
Lónya címere		 Lónya zászlaja
Lónya zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
KistérségVásárosnaményi
Jogállásközség
PolgármesterKirály Edit[1]
Irányítószám4836
Körzethívószám45
Népesség
Teljes népesség684 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség19,70 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület35,49 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 19′ 23″, k. h. 22° 16′ 28″Koordináták: é. sz. 48° 19′ 23″, k. h. 22° 16′ 28″
Lónya (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Lónya
Lónya
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Lónya weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Lónya témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
A templom szentélyének boltozatát díszítő, 17. századból származó reneszánsz virágmotívumos falfestménye
Templombelső a szószékkel és a freskókkal
A Lónyay család kriptája

Lónya község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Vásárosnaményi kistérségben.

Fekvése

Lónya a Magyarország észak-keleti csücskében helyezkedik el, így a beregi tájegység legészakibb magyarországi települése. A községet nyugati oldalról a Tisza, északi és keleti irányból az ukrán határ szegélyezi. Lónya két egyutcás falu, Kis- és Nagylónya egyesítéséből keletkezett. Új településrészek a két falu közt a 20. században épültek. A település mellett elhaladó Tiszát napjainkban fürdőzők helyett inkább a Tisza túra résztvevői és horgászok látogatják.

Története

A történeti kutatások alapján a község már a honfoglaláskor is létezett. Első írásos említése 1270-ben egy adománylevélben[3] történt. A 13. században a falu Bánk bán birtoka volt, aki vejének Simonnak adományozta. A Gertrúd ellen elkövetett merénylet és örökösök hiányában a birtok II. Endrére szállt. Ő a Rosd nemzetségbeli Rusdi Kis Mihály nevű nemesnek adományozta, akitől a nagylónyai és vásárosnaményi Lónyay családhoz került. Temploma a 13. században épült román stílusban.

1418-ban már bizonyosan Kis- és Nagy-lónyaként említik az addig "két Lónya" vagy "Lónya és Szalóka és Lónya"-ként emlegetett településeket, ugyanis ekkorról maradt fenn írásos emléke a kislónyai vámnak.

1454-ben a falu a Naményi családhoz kerül. A leleszi konvent előtt kéri Naményi László és fia, hogy bizonyos Lónyay Lászlót és Andrást a "Kyslonya-i és Naghlonya-i" birtokrészről tilalmazza. 1578-ban ugyancsak Namányi László és fiai a községek birtokosa, és a nőági rész kifizetése érdekében más településeket zálogosítanak el.

1551-ban Lónyai Heléna, Sámsoni Kőrösy Miklós felesége vallomást tesz a férje s fiai érdekében a Nagy- és Kislónya részjószágok felől.

A falut birtokló Lónyay család viszonylag korán, a 16. század végén felvette a református hitet és a község lakosainak többsége ma is református vallású. A református hitre téréssel egyidejűleg a nagylónyai templom díszes középkori freskóit lemeszelték, amely így konzerválódott és feltárása a közelmúltban fejeződött be. 1780 körül a Lónyával szemben lévő Szigetfalu lakossága a Tisza áradásai miatt Kislónyára költöztek. Az 1865-ös kateszteri térkép szerint Kislónyán egy, Nagylónyán négy szárazmalom is volt.

A két község közigazgatásilag 1934-ben Lónya néven egyesült. A községbe 1944. október 29-én vonultak be a Vörös Hadsereg csapatai. A II. világháború alatt sokan meghaltak a frontokon, és a falu lakosai közül sokakat hurcoltak el hadifogságba, "malenkij robot"-ra. A falu jellegét tekintve mindvégig agrártelepülés volt, a gazdák nagy részét három faluval (Lónya mellett Mátyus és Tiszakerecseny) közös termelőszövetkezetbe tömörítették. Az 1990-es években megtörtént a földek privatizációja, a családok nagy része ma is a mezőgazdaságból él. A település bezártságán enyhített a Tiszamogyorós és Lónya között 1997-ben üzembe helyezett pontonhíd, amely gyorsabb és állandóbb kapcsolatot jelent a közeli Nyírséggel, mint az az előtt működő komp. A pontonhíd a vízállástól függően üzemel.

Népcsoportok

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

Nevezetességei

* Lónyai református templom (román, XIII. század) Az egyhajós, keletelt templom román stílusban épült, amelyet a 14-15. században gótikus elemekkel toldottak meg. Legkorábbi freskói még a templom építésének korából származnak. „Mosolygó” szenteket megjelenítő freskói között található az ország egyik legkorábbi „köpenyes” Mária ábrázolása, melynek motívuma a 13. században bukkant fel a nyugat-európai képzőművészeti alkotásokon. Az ókeresztény Szent Juliannát ábrázoló freskója szintén 13. századi. Szentélyének, Miklós mester által a 15. század kezdetén festett gótikus freskóin, a szentek, apostolok és ószövetségi próféták mellett jelen van Szent Zsigmond egyetlen magyarországi ábrázolása. Miután a falu lakossága a 16. század közepén áttért a református hitre, a templomot átalakították, falait fehérre meszelték. Falainak virágdíszítéses reneszánsz festett motívumai a 17. századból származnak. A mészréteg által elrejtett középkori freskóinak feltárását és restaurálását a közelmúltban végezték, emellett restaurálták a templom festett fa berendezéseit a szószékkoronát és a karzatot is, valamint tetőszerkezetét magasították és eredeti formájának megfelelően zsindellyel fedték be.

Bővebben: Lónyai református templom

* Fa harangláb (1781) A 26 m magas torony rendkívül karcsú hatású. Az 1781-ben épült fa harangtorony Kakukk Imre ácsmester és Bán Péter legényének munkáját dicséri, akik a környék több fa harangtornyának is építői voltak. Tornyában két harang lakik, egyik 1666-ból, másik 1741-ből. A lónyai harangtorony, méreteivel és kifinomult arányaival a térség legkiemelkedőbb fa harangtorony. A harangtorony helyt kapott az UNESCO világörökségi javaslati listáján.

* Lónyay család egykori kastélyának parkja 1960-ban égett le a 18-19. század fordulóján épített lapos tetős, olasz tervezésű, egyszintes kastély, melyet több hektáros kert övezett. A mai napig megmarad belőle az öreg gesztenyefasor és a száz éves piramistölgyek.

* Lónyay család sírkápolnája és a lónyai temetőkert A 19. század második felében épült neogótikus stílusban a nagylónyai temetőkert északi részén a Lónyay-család sírkápolnája. A sírkápolnában nyugszik Magyarország néhai miniszterelnöke, gróf Lónyay Menyhért és 27 családtagja. A temetőkertben már csak elvétve találni a hagyományos népi fejfák közül, amelyek csak oszlopszerű alakjában tér el a szatmárcsekei csónakos fejfáktól.

* Lónyai-erdő A község dél-keleti határában kezdődik a Szatmár Beregi Tájvédelmi Körzet részét képező, 407 ha-os Lónyai-erdő, amely főként tölgy-, kőris-, és szil ligeterdő, idősebb elegyei 70-80 évesek. Vadállatok közül kiemelhető a gímszarvas, vaddisznó, és őz-állomány. Az erdő kedvelt vadászhely, legegzotikusabb lakója a keresztes vipera (Vipera berus), amely egyike a két magyarországi mérgeskígyóknak.

Híres lónyaiak

  • A Lónyay család számos jeles államférfit adott Magyarországnak. Kiemelhető Lónyay János (1796-1859) udvari tanácsos, Bihar és Bereg vármegyék főispáni helytartója és fia gróf Lónyay Menyhért (1822-1884), aki 1871-72-ben Magyarország miniszterelnöke volt
  • Szini Péter (1860-1906); újságíró, publicista.
  • A faluban nőtt fel és sokáig tevékenykedett Babus Jolán (1917-1967) tanár-néprajzkutató, a Beregi Múzeum alapítója. Áldozatos munkájának gyümölcseként kezdődött el a beregi hagyományok és tárgyi emlékek gyűjtése és tudományos feldolgozása. Nevét a vásárosnaményi középiskolai kollégium viseli. Fejfája a nagylónyai temetőkertben található.
  • Dr. Rácz Antal afrika-kutató vadász, író, egyetemi tanár. A Kwa Heri Tanzánia! című könyv szerzője.
  • Uzsoky Miklós, a magyar elektronikai kutatás és fejlesztés kiemelkedő kutatója. Édesapja Lónya jegyzője volt, sírja a nagylónyai temetőkertben található. Honlapja: In Memoriam Uzsoky Miklós

Önkormányzat

Lónya Község Önkormányzata a Lónya, Kossuth út 39.(4836) szám alatt található. Polgármester: Király Edit

Határátkelőhely

A község Ukrajna felé közúti határátkelőhellyel rendelkezik, a szomszédos ukrán község Harangláb (Дзвінкове, Dzinkove). A határátkelőhelyen gyalogos, kerékpár, motorkerékpár és személygépkocsi forgalom zajlik 07-16 óra között. Busz és tehergépkocsi forgalom nincs.

Jegyzetek

  1. ↑ Lónya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 29.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ István ifjabb királynak több helységet tárgyazó adománya Mihály, Endre comes fia számára
  4. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozások

Kapcsolódó szócikkek

Sablon:Szabolcs-Szatmár-Bereg megye helységei

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Lónya&oldid=11282773”