„Christian Götz” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a Robot dolgozik: vesszö elötti szóköz törlése |
|||
1. sor: | 1. sor: | ||
'''Christian Götz''' ([[Lieben]], [[1783]]. – [[Vác]], [[1849]]. [[április 11]].) császári és királyi vezérőrnagy, az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|1848–49-es szabadságharcban]] a császári csapatok egyik tábornoka. <!--kérdés hogy rokona e Johann Götznek--> |
'''Christian Götz''' ([[Lieben]], [[1783]]. – [[Vác]], [[1849]]. [[április 11]].) császári és királyi vezérőrnagy, az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|1848–49-es szabadságharcban]] a császári csapatok egyik tábornoka. <!--kérdés hogy rokona e Johann Götznek--> |
||
1800. október 27-én lépett önkéntesként a 6. dragonyosezredbe. 1805-től már tisztként részt vett a napóleon elleni háborúkban. 1831-től 1848-ig különféle gyalogezredeknél volt szolgálatban. 1848. július 16-án kapott vezérőrnagyi rangot. Ekkor az olasz hadszíntéren harcolt |
1800. október 27-én lépett önkéntesként a 6. dragonyosezredbe. 1805-től már tisztként részt vett a napóleon elleni háborúkban. 1831-től 1848-ig különféle gyalogezredeknél volt szolgálatban. 1848. július 16-án kapott vezérőrnagyi rangot. Ekkor az olasz hadszíntéren harcolt, majd [[padova]] városparancsnoka lett. A [[Alfred Candidus Ferdinand zu Windisch-Grätz|Windisch-Grätz]] támadásának megindulása előtt rendelték át a magyarországi hadszíntérre. |
||
[[1848]]. [[december 30]]-án, a [[téli hadjárat]]ban egy háromezer fős dandár élén betört Észak-Magyarországra és [[1849]]. [[január 2]]-án a budetini ütközetben megverte a [[Beniczky Lajos]] és Querlonde Ferdinánd nemzetőr őrnagyok vezette háromezer főből álló nemzetőr sereget. Götz csapatai feldúlták és porig égették a [[budetin]]i vár melletti kastélyt, amely így helyreállíthatatlanul elpusztult. A császári győzelemmel bekerítés fenyegette Görgei hadtestét, amely [[Lipótvár]] felmentési kísérlete után a bányavárosokban akart áttelelni. Götz dandára részt vett a bányavárosoknál folyó harcokban, [[január 17]]-én [[Turcsek]] mellett vívott ütközetet [[Aulich Lajos]] hadosztályával, majd Felix Jablonowski tábornok dandárával együtt üldözte Görgey hadtestét a Branyiszkói-hágó felé. A hadművelet végül a [[branyiszkói ütközet]] megnyerésének köszönhetően a magyar csapatokra nézve kedvezően végződött. |
[[1848]]. [[december 30]]-án, a [[téli hadjárat]]ban egy háromezer fős dandár élén betört Észak-Magyarországra és [[1849]]. [[január 2]]-án a budetini ütközetben megverte a [[Beniczky Lajos]] és Querlonde Ferdinánd nemzetőr őrnagyok vezette háromezer főből álló nemzetőr sereget. Götz csapatai feldúlták és porig égették a [[budetin]]i vár melletti kastélyt, amely így helyreállíthatatlanul elpusztult. A császári győzelemmel bekerítés fenyegette Görgei hadtestét, amely [[Lipótvár]] felmentési kísérlete után a bányavárosokban akart áttelelni. Götz dandára részt vett a bányavárosoknál folyó harcokban, [[január 17]]-én [[Turcsek]] mellett vívott ütközetet [[Aulich Lajos]] hadosztályával, majd Felix Jablonowski tábornok dandárával együtt üldözte Görgey hadtestét a Branyiszkói-hágó felé. A hadművelet végül a [[branyiszkói ütközet]] megnyerésének köszönhetően a magyar csapatokra nézve kedvezően végződött. |
A lap 2007. január 4., 14:37-kori változata
Christian Götz (Lieben, 1783. – Vác, 1849. április 11.) császári és királyi vezérőrnagy, az 1848–49-es szabadságharcban a császári csapatok egyik tábornoka.
1800. október 27-én lépett önkéntesként a 6. dragonyosezredbe. 1805-től már tisztként részt vett a napóleon elleni háborúkban. 1831-től 1848-ig különféle gyalogezredeknél volt szolgálatban. 1848. július 16-án kapott vezérőrnagyi rangot. Ekkor az olasz hadszíntéren harcolt, majd padova városparancsnoka lett. A Windisch-Grätz támadásának megindulása előtt rendelték át a magyarországi hadszíntérre.
1848. december 30-án, a téli hadjáratban egy háromezer fős dandár élén betört Észak-Magyarországra és 1849. január 2-án a budetini ütközetben megverte a Beniczky Lajos és Querlonde Ferdinánd nemzetőr őrnagyok vezette háromezer főből álló nemzetőr sereget. Götz csapatai feldúlták és porig égették a budetini vár melletti kastélyt, amely így helyreállíthatatlanul elpusztult. A császári győzelemmel bekerítés fenyegette Görgei hadtestét, amely Lipótvár felmentési kísérlete után a bányavárosokban akart áttelelni. Götz dandára részt vett a bányavárosoknál folyó harcokban, január 17-én Turcsek mellett vívott ütközetet Aulich Lajos hadosztályával, majd Felix Jablonowski tábornok dandárával együtt üldözte Görgey hadtestét a Branyiszkói-hágó felé. A hadművelet végül a branyiszkói ütközet megnyerésének köszönhetően a magyar csapatokra nézve kedvezően végződött.
Az 1849. április 10-ei váci ütközetben a várost védő császári hadosztályt Ramberg tábornok betegsége miatt Christian Götz vezette. Csapatai a a Gombás-patakon átvezető kőhidat védték, melyet végül Földváry Károly, a 9. vörössipkás zászlóalj és a 3. fehértollas zászlóalj hősiességének köszönhetően foglaltak el a magyar csapatok. A császári csapatok visszavonulását Götz személyesen irányította és eközben egy gránátszilánk homlokon találta. Sebesülten fogságba esett. A lengyel légió orvosa megpróbálta ellátni sebét, de mintegy harminc órával sebesülése után belehalt sérülésébe. Katonai tiszteletadás mellett temették el. Koporsóját a váci ütközetben is kimagaslóan helytálló 3. honvédzászlóalj katonái vitték. Egy beszámoló szerint koporsóját Görgei, Klapka, Damjanich és egy törzstiszt bocsátotta le a sírba.
Özvegye, Josephin Mamćial 1850-ben kétezer forintos alapítványt tett a váci 32. (Estei Ferdinánd) gyalogezred nevelő intézete számára azzal a feltétellel, hogy férje sírját gondozzák.
Felhasznált források
- Magyarország hadtörténete két kötetben (főszerkesztő: Liptai Ervin), Zrínyi Katonai Kiadó –1985, ISBN 9633263379
- Hermann Róbert: Az 1848–1849-es szabadságharc nagy csatái, Zrínyi Kiadó – 2004, ISBN 9633273676