„Kulcsár Szabó Ernő” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

Sorban

A lap 2012. február 23., 19:11-kori változata

Kulcsár Szabó Ernő (Debrecen, 1950. március 27.) magyar irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A kritikatörténet és a kultúratudomány neves kutatója. 2006-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézete igazgatójává nevezték ki. Kulcsár-Szabó Zoltán irodalomtörténész édesapja.

Életpályája

1968-ban érettségizett, majd felvették a Kossuth Lajos Tudományegyetem (KLTE) magyar–német szakára, ahol 1973-ban szerzett tanári diplomát. Diplomájának megszerzése után a KLTE magyar irodalomtörténeti tanszékének tudományos munkatársa lett, majd 1974-ben átkerült az Országos Széchényi Könyvtárhoz, itt az Új Könyvek című kiadványának szerkesztőjeként dolgozott 1978-ig. Ezt követően rövid ideig a Magvető Könyvkiadó szerkesztője volt. 1979-ben az MTA Irodalomtudományi Intézetéhez került, tudományos munkatársi beosztásban. Ezenkívül 1983-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) magyar irodalomtörténeti tanszékén kezdett el oktatni, majd 1984 és 1988 között a Bayreuthi Egyetem általános irodalomtudományi tanszékénél is dolgozott.

1988-ban visszatért az ELTE-re, ahol 1990-től az összehasonlító és világirodalmi tanszékének docenseként dolgozott tovább. Szintén 1990-ben távozott az MTA Irodalomtudományi Intézetéből, miután a Janus Pannonius Tudományegyetem irodalomelméleti tanszékének vezetőjévé nevezték ki (az egyetemen 1989-ben kezdett el oktatni). 1995-ben kapta meg egyetemi tanári kinevezését. 2000-ben távozott Pécsről. 2006-ban az ELTE Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének igazgatójává nevezték ki. Ezenkívül 1996 és 2005 között a berlini Humboldt Egyetem tanszékvezető professzora is volt. 2002-ben pedig az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem egyetemi tanára lett.

1986-ban védte meg az irodalomtudományok kandidátusi értekezését, 1994-ben pedig az MTA doktora lett. 1995-ben habilitált, később megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 2004-ben pedig rendes tagjává. Korábban már a Pécsi Akadémiai Bizottság és a Magyar Irodalomtudományi Bizottság tagja lett, utóbbinak 1997 és 2003 között elnöke is volt. 2007-ben a Magyar Akkreditációs Bizottság egyetemi tanári kinevezéseket véleményező kollégiumának elnöki tisztségével bízták meg.

Kutatási területei a 20. század magyar és német irodalma, valamint irodalomelmélete, illetve a hermeneutika, a modern kritikatörténet és a mediális kultúratudomány. Kidolgozta a 20. századi magyar költészettörténet új koncepcióját, valamint vezetője volt a magyarországi hermeneutika és a recepcióesztétika önálló irányzattá történő fejlesztésének.

Irodalmi közéleti pályafutása

1979-ben a Kortárs című lap kritikai rovatvezetője lett, itt 1984-ig dolgozott. A Magyar Írószövetség tagja is lett, itt 1978 és 1983 között a József Attila Kör vezetőségi tagja volt. 1996-ban a Magyar Filológiai Társaság végrehajtó-bizottsági tagjává választották.

1989 és 1999 között a Literatura című irodalomtudományi szakfolyóirat felelős szerkesztője, 2000 és 2006 között pedig szerkesztőbizottságának elnöke volt. Ezenkívül berlini időszakában a Berliner Beiträge zur Hungarologie főszerkesztőjeként is dolgozott. 2007-ben az Irodalomtörténet főszerkesztője lett.

Kiterjedt munkássága van a kortárs magyar irodalom kritikai feldolgozása tekintetében.

Díjai, elismerései

Alföld-díj (1978, 1992)
Kortárs-díj (1991)
a Művészeti Alap irodalmi díja (1992)

Főbb publikációi

A zavarba ejtő elbeszélés (1984)
Műalkotás – szöveg – hatás (1986)
A magyar irodalom története 1945–1991 (1993)
Az új kritika dilemmái (1994)
Történetiség – megértés – irodalom (1995)
Esterházy Péter (1996)
Beszédmód és horizont (1996)
A megértés alakzatai (1998)
Irodalom és hermeneutika (2000)
Szöveg – medialitás – filológia (2004)

Az interneten^[1]

Publikációs jegyzék (2006-ig): http://smart.ivyportal.com/userdata/a/ai/aitk/080417140945_erno_publ-list_szerk_2.pdf

Válogatás az írásaiból: http://nyitottegyetem.phil-inst.hu/lit/cimlapk.htm

A kettévált modernség nyomában. A magyar líra a húszas-harmincas évek fordulóján. In: „de nem felelnek, úgy felelnek”. A magyar líra a húszas-harmincas évek fordulóján. Szerk. Kabdebó Lóránt, Kulcsár Szabó Ernő. Pécs: Janus Pannonius Egyetemi Kiadó, 1992., 21–52. o.

Törvény és szabály között. Az elbeszélés mint nyelvi-poétikai magatartás a harmincas évek regényeiben. In: „Szintézis nélküli évek”. Nyelv, elbeszélés és világkép a harmincas évek epikájában. Szerk.: Kabdebó Lóránt, Kulcsár Szabó Ernő. Pécs: Janus Pannonius Egyetemi Kiadó, 1993., 37–81. o.

A fordítás „antihumanizmusa” mint az önmegértés új történeti alakzata. In: Alföld 50. évf. 2. sz. (1999. február), 46–74. o.

A vers hangja és tekintete. A humán jelenlét felfüggesztése a kései József Attila költészetében. In: Vigilia. 71. (2006) 1., 37-45. o.

A „szerelmi” líra vége. (1931: Szabó Lőrinc: Semmiért Egészen). In: A magyar irodalom történetei III. kötet. 1920-tól napjainkig. Szerk.: Szegedy-Maszák Mihály, Veres András, 2007, 174–189. o. Elektronikus változat: Villanyspenót

A kultúra és tudománya című előadás videofelvétele. Az előadás elhangzott: ELTE. Gólyavári Esték (új sorozat). Gólyavári Esték III. 2010. február 24-én.[2]

Források

A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002 II. (I–P). Főszerk. Glatz Ferenc. Budapest: MTA Társadalomkutató Központ. 2003. 757. o.
MTI Ki Kicsoda 2009, Magyar Távirati Iroda Zrt., Budapest, 2008, 644. old., ISSN 1787-288X
Adatlap a Magyar Tudományos Akadémia honlapján
Szakmai életrajz az ELTE honlapján

Jegyzetek

↑ A hozzáférés dátuma minden esetben: 2011. január 20. 19:00 és 21:00 között.
↑ Köszöntőt mond Dezső Tamás, az ELTE BTK dékánja, az előadót Margócsy István egyetemi docens méltatja.

[1] A hozzáférés dátuma minden esetben: 2011. január 20. 19:00 és 21:00 között.

[2] Köszöntőt mond Dezső Tamás, az ELTE BTK dékánja, az előadót Margócsy István egyetemi docens méltatja.

[1]

@@ 48. sor: / 48. sor: @@
 [http://mek.niif.hu/05800/05838/pdf/szint02.pdf ''Törvény és szabály között. Az elbeszélés mint nyelvi-poétikai magatartás a harmincas évek regényeiben''. In: „Szintézis nélküli évek”. Nyelv, elbeszélés és világkép a harmincas évek epikájában. Szerk.: Kabdebó Lóránt, Kulcsár Szabó Ernő. Pécs: Janus Pannonius Egyetemi Kiadó, 1993., 37–81. o. ]
+[http://epa.oszk.hu/00000/00002/00035/kulcsar.html ''A fordítás „antihumanizmusa” mint az önmegértés új történeti alakzata''. In: Alföld 50. évf. 2. sz. (1999. február), 46–74. o.  ]
-''A „szerelmi” líra vége. (1931: Szabó Lőrinc: Semmiért Egészen)''. In: A magyar irodalom történetei III. kötet. 1920-tól napjainkig. Szerk.: Szegedy-Maszák Mihály, Veres András, 2007, 174–189. o. [http://www.villanyspenot.hu/apex/f?p=101:201:838360379604932::NO::P201_SZOV_KOD:12330 Elektronikus változat: Villanyspenót ]
 [http://www.vigilia.hu/regihonlap/2006/1/kulcsar.htm ''A vers hangja és tekintete. A humán jelenlét felfüggesztése a kései József Attila költészetében''. In: Vigilia. 71. (2006) 1., 37-45. o. ]
+''A „szerelmi” líra vége. (1931: Szabó Lőrinc: Semmiért Egészen)''. In: A magyar irodalom történetei III. kötet. 1920-tól napjainkig. Szerk.: Szegedy-Maszák Mihály, Veres András, 2007, 174–189. o. [http://www.villanyspenot.hu/apex/f?p=101:201:838360379604932::NO::P201_SZOV_KOD:12330 Elektronikus változat: Villanyspenót ]
-[http://epa.oszk.hu/00000/00002/00035/kulcsar.html ''A fordítás „antihumanizmusa” mint az önmegértés új történeti alakzata''. In: Alföld 50. évf. 2. sz. (1999. február), 46–74. o.  ]
 [http://videotorium.hu/hu/recordings/details/289,A_kultura_es_tudomanya A kultúra és tudománya című előadás videofelvétele. Az előadás elhangzott: ELTE. Gólyavári Esték (új sorozat). Gólyavári Esték III.  2010. február 24-én.<ref> Köszöntőt mond Dezső Tamás, az ELTE BTK dékánja, az előadót Margócsy István egyetemi docens méltatja. </ref> ]