„Szentimrei Jenő” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
11. sor: 11. sor:
Versei (Nyári délután Egeresen, 1924; Ki kell mondani, 1930) még mindig Ady hatásáról is vallanak, de a sok újságírás, a sok szerkesztés, az erdélyi irodalmi közösségekben való lét, az egyre kilátástalanabb út meghozza az ő egyéni hangját (''Toronyépítők Bábelnél'', ''A mindenek dala'').
Versei (Nyári délután Egeresen, 1924; Ki kell mondani, 1930) még mindig Ady hatásáról is vallanak, de a sok újságírás, a sok szerkesztés, az erdélyi irodalmi közösségekben való lét, az egyre kilátástalanabb út meghozza az ő egyéni hangját (''Toronyépítők Bábelnél'', ''A mindenek dala'').


A [[Második világháború|II. világháború]] után is mindjárt az erdélyi magyar művészeti és irodalmi életet szervezte, a magyarországi [[1956-os forradalom]] bukása után számos más kolozsvári értelmiséggel együtt ([[Asztalos István]], [[Balogh Edgár]], [[Csehi Gyula]], [[Bartalis János]], [[Földes László (irodalomkritikus)|Földes László]], [[Horváth István (költő)|Horváth István]], [[Horváth Imre (költő)|Horváth Imre]], [[Kacsó Sándor (újságíró)|Kacsó Sándor]], [[Kiss Jenő (költő)|Kiss Jenő]], [[Létay Lajos]], [[Marosi Péter]], [[Salamon László (költő)|Salamon László]], [[Szabó Gyula]], [[Szabó István]], [[Szabédi László]], [[Tamás Gáspár]]) aláírta azt a nyilatkozatot, amely ellenforradalomnak bélyegezte a magyarországi eseményeket,<ref>[http://vincze.adatbank.transindex.ro/index.php?action=nev_mutato&mutato=655&mut=Szentimrei%20Jen%F5,%20%EDr%F3,%20sz%EDnh%E1zigazgat%F3 Erdélyi magyar adatbank, Vincze Gábor: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája : 1944-1955]</ref> így maradhatott bent ő is és az ő hagyatéka továbbra is a tudományos- és irodalmi közéletben.
A [[Második világháború|II. világháború]] után is mindjárt az erdélyi magyar művészeti és irodalmi életet szervezte, a magyarországi [[1956-os forradalom]] bukása után számos más kolozsvári értelmiséggel együtt ([[Asztalos István]], [[Balogh Edgár]], [[Csehi Gyula]], [[Bartalis János]], [[Földes László (irodalomkritikus)|Földes László]], [[Horváth István (költő)|Horváth István]], [[Horváth Imre (költő)|Horváth Imre]], [[Kacsó Sándor (újságíró)|Kacsó Sándor]], [[Kiss Jenő (költő)|Kiss Jenő]], [[Létay Lajos]], [[Marosi Péter]], [[Salamon László (költő)|Salamon László]], [[Szabó Gyula (író)|Szabó Gyula]], [[Szabó István]], [[Szabédi László]], [[Tamás Gáspár]]) aláírta azt a nyilatkozatot, amely ellenforradalomnak bélyegezte a magyarországi eseményeket,<ref>[http://vincze.adatbank.transindex.ro/index.php?action=nev_mutato&mutato=655&mut=Szentimrei%20Jen%F5,%20%EDr%F3,%20sz%EDnh%E1zigazgat%F3 Erdélyi magyar adatbank, Vincze Gábor: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája : 1944-1955]</ref> így maradhatott bent ő is és az ő hagyatéka továbbra is a tudományos- és irodalmi közéletben.


Teljes és gazdag életművet hagyott az utódokra, verseket, drámákat, publicisztikát, visszaemlékezést, színháztörténetet. Mind 1989 előtt, mind a [[1989-es romániai forradalom]] óta az ő életművéből is táplálkozik az erdélyi magyar irodalom és kultúra.
Teljes és gazdag életművet hagyott az utódokra, verseket, drámákat, publicisztikát, visszaemlékezést, színháztörténetet. Mind 1989 előtt, mind a [[1989-es romániai forradalom]] óta az ő életművéből is táplálkozik az erdélyi magyar irodalom és kultúra.

A lap 2012. február 21., 01:26-kori változata

Szentimrei Jenő (Arad, 1891. december 14.Csucsa, 1959. szeptember 2.) erdélyi magyar költő, író, drámaíró, kritikus, színháztörténész, színházigazgató, az helikoni közösségben fejlődött és vált ismertté.

Életútja

Katonatiszt fiaként látta meg a napvilágot, adódott számára a minta, elvégezte a Ludovika Akadémiát, majd szolgálatba lépett Marosvásárhelyen. Költői tehetsége hamar megmutatkozott, a sanzonok, a népdalok, majd Ady Endre költészetének hatása alá került. Első verskötete 1912-ben jelent meg Azoknak a keveseknek címmel, még fiatal tiszt, amikor két darabja is bemutatásra került, a Királylány és a Petőfi visszajön című.

Az I. világháborúban teljesített hosszú frontszolgálata alatt szerzett tapasztalatai és súlyos sebesülése számos gondolatot ébreszt benne, s ezeket verseiben adta közre, Erdély felől című kötetében (1916). Kifejezi az egyszerű közkatonák szenvedéseit (Székely katona keserves éneke, Ének a jó katonáról, Fejetlen katonák balladája).

Részt vett az 1918-as forradalomban, a forradalmak után pedig az erdélyi magyar irodalmi élet és az erdélyi magyar sajtó megszervezésével foglalkozott. Már 1918-ban alapítója és szerkesztője az Új Erdély című folyóiratnak. Az 1920-as és az 1930-as években erdélyi újságoknál, a kolozsvári Vasárnapi Újságnál, a Keleti Újságnál, az Ellenzéknél, a Brassói Lapoknál munkatárs vagy szerkesztő. Versei (Nyári délután Egeresen, 1924; Ki kell mondani, 1930) még mindig Ady hatásáról is vallanak, de a sok újságírás, a sok szerkesztés, az erdélyi irodalmi közösségekben való lét, az egyre kilátástalanabb út meghozza az ő egyéni hangját (Toronyépítők Bábelnél, A mindenek dala).

A II. világháború után is mindjárt az erdélyi magyar művészeti és irodalmi életet szervezte, a magyarországi 1956-os forradalom bukása után számos más kolozsvári értelmiséggel együtt (Asztalos István, Balogh Edgár, Csehi Gyula, Bartalis János, Földes László, Horváth István, Horváth Imre, Kacsó Sándor, Kiss Jenő, Létay Lajos, Marosi Péter, Salamon László, Szabó Gyula, Szabó István, Szabédi László, Tamás Gáspár) aláírta azt a nyilatkozatot, amely ellenforradalomnak bélyegezte a magyarországi eseményeket,[1] így maradhatott bent ő is és az ő hagyatéka továbbra is a tudományos- és irodalmi közéletben.

Teljes és gazdag életművet hagyott az utódokra, verseket, drámákat, publicisztikát, visszaemlékezést, színháztörténetet. Mind 1989 előtt, mind a 1989-es romániai forradalom óta az ő életművéből is táplálkozik az erdélyi magyar irodalom és kultúra.

Kötetei (válogatás)

  • Azoknak a keveseknek : versek. Marosvásárhely : Reichardsperg, 1912.
  • Mikroszkóp : [elbeszélések]. Cluj-Kolozsvár : Lapkiadó, 1922.
  • Nyári délután Egeresen : [versek]. [Ill. Kós Károly]. Kolozsvár : Kadima, 1924.
  • Városunk és más elbeszélések. Târgu-Mureş-Marosvásárhely : Révész, 1925. (Újra kiadva Kolozsvárt, 2009.)
  • Ki kell mondani : versek. Kolozsvár : Concordia Ny., 1930. (Erdélyi Szépmíves Céh IV.)
  • Csáki bíró lánya : kalotaszegi ballada 3 felvonásban. Cluj : Lepage, [1936].
  • Szentimrei Jenő Verses magyar históriája : [az ifjúság számára]. Budapest : Dante, 1937.
  • Ferenc tekintetes úr : Kölcsey Ferenc életregénye. [Budapest] : Athenaeum, [1939]. (2. kiad. Marosvásáhely, 1957; 3. kiad. Bukarest, 1971; s még Debrecen, 1990; Sepsiszentgyörgy, 2000.)
  • Nyersmérleg : válogatott versek gyűjteménye : 1912-1942. Kolozsvár : Lengyel Ny., 1943.
  • Szentgyörgyi István élete és művészete. Bukarest : Irod. és Műv. Kiad., 1955. 210 p., 10 t. (2. kiad. Marosvásárhely, 1957.)
  • Vallomások : tanulmányok, bírálatok, megemlékezések. Marosvásárhely : Irod. és Műv. Kiadó, 1956. 427 p.
  • Sablon helyett csillag : publicisztikai gyűjtemény. Szerk. és bev. Balogh Edgár. Bukarest : Irod. Kiadó, 1968. 454 p.

Források

  • Szentimrei Jenő, MEK
  • Szentimrei Jenő, Magyar Színházművészeti Lexikon
  • Szabó Zsolt: Szentimrei Jenő élete és munkássága : doktori disszertáció kivonata. Kolozsvár : Babeş-Bolyai Tudományegyetem, 2000.
  • Szabó Zsolt: Intézményteremtő törekvések Erdélyben a 20. század első felében : Szentimrei Jenő irodalomszervező tevékenysége. Kolozsvár : Művelődés ; Sztána : Szentimrei Alapítvány, 2006. (Sztánai füzetek).
  1. Erdélyi magyar adatbank, Vincze Gábor: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája : 1944-1955